Török szavak

A | B | C, CS | D, DZ, DZS | E | F | G, GY | H | I | J | K | L | M | N | O | Ö | P | R | S | SZ | T | U | Ü | V | X | Z

Rövidítések jegyzéke:


B. I.: K. O. E.: Bariska István: KÅ‘szeg ostromának emlékezete
H. D.: E./B./T. u.: Hans Dernschwam: Erdély/Besztercebánya/Törökországi utinapló.
K. G.: T. H. M.: Kiss Gábor: Török Hadak Magyarországon című könyve
K. N. Gy.: Sz.:Káldy Nagy Gyula: Szulejmán című könyve
R. P.: DZS.: Randall Price: Dzsihád
T. L.: R, K, K, Az O. B.: Tardy Lajos: Rabok, Követek, Kalmárok az Oszmán Birodalomban című könyve.
V. D. Cs.: V. B.: Veress D. Csaba: Várak Baranyában
F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.: Fodor PálAz oszmán pénzrendszer 16. századi válságáról. Megjegyzések az 1585/89. évi leértékelésrÅ‘l

A

Abd: szolga (Allah szolgálója: megtisztelÅ‘ pozíció) (vesd össze: angolul knight: lovag, németül knecht: szolga)

Abdal: vándor dervis

Abdalani: (többes szám) harcos dervis, fegyvere: furkósbot

Abdeszt: egy vallásos mosakodási szertartás neve az iszlámban. Ugyanaz mint az apta. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 93. o.; 149. o. 85. lj.

Abesszin: K-N. Gy.: Sz.: 202. o. Továbbiakban K-N. Gy.: Sz.

Abu: apa, atya.

Adab: udvarias, jól nevelt, elÅ‘kelÅ‘ viselkedésű

Adanai szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Ádeni emir: K-N. Gy.: Sz.: 152. o.

Ádeni sejk: K-N. Gy.: Sz.: 151. o.

Adhan: "kihirdetés", elÅ‘írt formula, a müezzin ezzel szólítja imára a muszlimokat.

Adzsemi oglán(ok): "idegen fiú". K-N. Gy.: Sz.: 80. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 306. o.; 401. o. 94. lj.; 312. o.; 403. o. 116. lj.; 424. o.; H. D.: E./B./T. u.: 216. o.; 542. o. 211. lj. 544. o. 232. lj. Korabeli rajz: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 319. o.

Adzsemi: kezdÅ‘, újonc.

Afion: görög kölcsönszó. Az ópium korabeli török neve. Ma inkább afjon. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 305. o.; 401. o. 89 lj. Város (lásd Török földrajzi nevek szótára).

Afjon: lásd afion.

Aga bölük: a janicsárok seregének egyik egységét alkották. II. Bajezid, vagy I. Szelim szultán korában kerültek a janicsár seregbe. 61. kisebb egységet különböztettek meg köztük. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 49. lj.

Aga: bizonyos csapattestek vagy szervek (pl. céhek) élén álló személyek címe, valamint a szultáni udvar egyes tisztségviselÅ‘inek címe. Legismertebb a janicsárok fÅ‘parancsnoka (janicsár aga), valamint a hárem és szeráj felügyelÅ‘i voltak. További agák a hadseregben: az aszabok parancsnoka (Aszab aga (Az elnevezés pontosításához megerÅ‘sítés szükséges!)), a zsoldos lovasság hat osztályának parancsnokai (Bölük agák), a várparancsnokok (Kale agaszi). az udvari tisztek közül a szultáni hárem fÅ‘felügyelÅ‘je (kizlar agaszi, vagy másnéven a dár-üsz szaade agaszi), fÅ‘udvarmester (kapu agaszi) (nevezték a "fehér eunuchok agája"-ként is), a szeráj felügyelÅ‘je (szeráj agaszi), stb. K-N. Gy.: Sz.: 57. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 312. o.; 403. o. 117. lj. Internetes forrás szerint: "idÅ‘sebb testvér", úr, a szultáni udvar számos tisztségviselÅ‘jének neve, többségük rabszolga volt! Származásuk ellenére befolyásos, tekintélyes méltóságok.

Agajan-i birun: "külsÅ‘ agák", katonai tisztségviselÅ‘k, pl.:

- janicsár aga
- azab agák
- ulufedzsi agák
- számos várparancsnok

Agajan-i enderun: "belsÅ‘ agák", udvari tisztségviselÅ‘k, pl.:

- hárem felügyelÅ‘je
- szeráj felügyelÅ‘je
- udvarmester

Agirlik: "súlyosság, nehézség". A házasságkötéssel kapcsolatosan a kelengye megvásárlásához szükséges pénzösszeget is jelenti. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 380. o.; 412. o. 309. lj.

Ahdnáme: írásbeli szerzÅ‘dés, különösen a külföldi hatalmakkal kötött szerzÅ‘dés okmánya. Nálunk a hódoltság korában athnáménak nevezték. (SzerzÅ‘déslevél, olyan szultáni hitlevél, amellyel más államoknak vagy fejedelmeknek jogokat enged.) Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Ahl al-Kalám: "a toll emberei", írók.

Ahl al-Kitáb: "könyv népei", a zsidók, keresztények, késÅ‘bb beleértik a zoroasztriánusokat és szabirokat. Akiknek Isten (Allah) korábbi prófétái "szent könyvet" adtak. (lásd "zimmi") Természetesen a muszlimok maguk is a "könyv népei" közé tartoznak. A helyi moszlim pap köteles volt jegyzéket vezetni róluk, ez alapján adóztak.

Ahl: 1. család, nagycsalád (arab), néha nemzetséget is értenek alatta. 2. sátor, ill. egy sátorban lakók közössége, patriarchális nagycsalád (beduin, lásd "kaum", "kabila") 3. közösség, embercsoport.

Aja: jel.

Aja-Szófia: K-N. Gy.: Sz.: 83. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 18. lj.; 170. o.; 180. o. 14. lj; 301-302. o.; 200. o.; 301. o.

Ajatollah: "Allah jele", a legelismertebb ulémák neve.

Ajip: "szégyen". FÅ‘leg vallásos dolgokban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 370. o.; 411. o. 264. lj.

Ak agalari: A "fehér agák". K-N. Gy.: Sz.: 129, 127.

Ak börk: fehér sapka (fehér fejfedÅ‘: csak az uralkodó katonái és az "abdalanik" viselhették, piros fejfedÅ‘: minden más katona (bégek kísérete) viselhette, az akindzsik a 16. századig viselték a piros föveget)

Ak: "fehér". H. D.: E./B./T. u.: 347. o.

Akabat Afik: a muszlim tradíció szerint az a helyszín, ahol Jézus legyÅ‘zi al-Dadzsalt egy végsÅ‘ csatában. R. P.: DZS.: 275. o.

Akcse: "fehérke". Kis, ezüst váltópénz, mely a XIX. század elsÅ‘ harmadáig volt forgalomban. A török pénzügyi adminisztráció számítási alapegysége. K-N. Gy.: Sz. 9, 12, 29-30, 55, 74-79, 81-82,87, 93-95, 106-110, 113-117, 119, 121-123, 125-128, 150, 179, 184, 186, 188-190, 201, 207-209, 212 o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.:159. o.; 162. o. 28. lj.; 284. o.; 292. o.; 399. o. 51 lj.; 413. o. 315. lj.; .; H. D.: E./B./T. u.: 145. o.; 527. o. 36. lj. I. Oszmán (Othman) török szultán vezette be, ezért "oszmani" vagy "othmani" néven is szerepel. Európában aszper, vagy oszpora néven ismerték. Pénzeszacskóba, erszénybe csomagolva, tömegesen, súlyra mérték, sokszor így forgalmazták. A pecséttel lezárt erszényen feltüntették az érmék összértékét. Kb. 1.15 g súlyú, törvényesen 1.02 g ezüstöt tartalmazó érme. Többször "rontották" az értékét. 100 dirhem (307.2 g) ezüstbÅ‘l:

- 1330 körül 300 akcsét vertek, ezüsttartalom: 1.02 g,
- 1360 körül 400 akcsét vertek, ezüsttartalom: 0.77 g,
- 1480 körül 450 akcsét vertek, ezüsttartalom: 0.68 g (EbbÅ‘l az érmébÅ‘l 50 db ért 1 magyar aranyforintot. De Szulejmán korában már 60 akcsét is adtak 1 magyar aranyért.),
- 1587-ben 800 akcsét vertek, ezüsttartalom: 0.38 g. (EbbÅ‘l az érmébÅ‘l már csak 120 db ért 1 magyar aranyforintot, az arany idÅ‘közben kb. 30%-kal felértékelÅ‘dött az ezüsthöz képest.) Az akcsét csak az 1800-as évek elsÅ‘ felében vonták ki végleg a forgalomból, II. Mahmud (1808-1839) uralkodása idején.

További részleteket lásd errÅ‘l: F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Akcsei kuburi: kardtok pénz, talán a perzsa-török háború költségeinek fedezésére volt kivetve. Forrás: Internet.

Akhi baba: "akhik atyja", céh vezetÅ‘je.

Akhi, Ahi: 1. báty(ám), idÅ‘sebbnek szóló tiszteletadó megszólítás, kézműves mestert is jelent. 2. férfiszövetség (lásd "futuvva") felavatott tagja, kézműves mester. A közösség összes akhi-jának vezetÅ‘je: sejk.

Akin: "elárasztás", "rabló beütés", portya, katonai felderítés.

Akindzsi bég: az akindzsik parancsnokainak címe. Állandó tiszti rang, viselÅ‘i békeidÅ‘ben is szolgálatban voltak, Å‘k feleltek egységeik mozgósításáért is.

Akindzsik: "dúló", "égetÅ‘", "portyázó", "csatározó". Irreguláris, könnyűfegyverzetű török könnyűlovasok. Csak a háború idejére gyűjtötték egybe, részben önkéntesekbÅ‘l, részben elÅ‘re összeírt parasztokból. A háború idÅ‘tartama alatt az állam fizette, befejeztével pedig elbocsátotta Å‘ket. Tevékenységi körük ugyanaz volt mint az aszáboknak, de Å‘k messzebbre jutottak a portyázásaik során és kisebb csatákat is vállaltak az ellenséggel. Fontos feladatuk volt a terület feldúlása, felégetése, rablás, gyilkosság, megfélemlítés, erÅ‘szak. Kiemelt szerep jutott nekik a hadjárat során, s fÅ‘ feladatuk az ellenség hátországának pusztítása volt. Nyílt csatában nem sokat értek. Csoportjuk több ezer fÅ‘s lehetett. Ugyanijen módon alkalmazta a török állam a további alakulatokat is: aszabok, beslik, gönüllük.
Ruházatuk: Jellegzetes viseletük a piros sapka volt.

Akindzsilar-karieszi: helység. A tizenhetedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Akkojunlu: Fehér Ürü (török törzszövetség).

Aksam namazi: esti ima. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 92. o.; 148. o. 80. lj.; 327. o.; 405. o. 148. lj.

Al-, El-: névelÅ‘, a latin betűs átírásoknál a kötÅ‘jelet gyakran nem teszik ki. Az arab beszédben az "al-" gyakran hasonul a szó kezdÅ‘ mássalhangzójához: pl. ar-Rashid (Harun ar-Rashid kalifa), ed-Din (Dzselál ed-Din az utolsó horezmi sah fia).

Alaj bég: többféle tisztű és rangú embert érthetünk alatta.
1. Legáltalánosabban a szandzsákbégek helyettesét nevezték,,alajbég" - nek. Ő egyben egy szpáhi ezred parancsnoka is volt. (3-4 szubasi-t rendeltek alá). Egy-egy szandzsákban, vagyis egy-egy szandzsákbég alatt több ilyen alaj és alaj-bég volt. Az alaj bég alatti rendfokozatokról a források eltérÅ‘en írnak. (K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata szerint.: a cseribasi, cseriszürüdsi és szubasi. Mások szerint az alaj bég után közvetlenül a szubasik voltak!)
Parancsnoki jelvényük dob, és zászló.
2. A beglerbégek alaj-bégjei. KettÅ‘s feladatot láttak el. Egyrészt Å‘k voltak a "szertartásmesterek", a díszmenetek rendezÅ‘i. A forrásokból úgy tűnik ki, hogy Å‘k inkább a belsÅ‘ udvari rend és szertartás megtartásáért voltak felelÅ‘sek, míg az alaj bégek a hadiszemlékért, felvonulásokért. Másrészt ugyanazokat a feladatokat és tisztségeket látták el, mint a csaus basi a szultáni udvart csausai közt. Nem vitatható, hogy a legnagyobb hatalom az alaj bégek kezében összpontosult. Az alaj béget nálunk a hódoltság alatt olajbégnek nevezték.

Alaj Mejdáni: "Felvonulási tér", a Topkapi szeráj középsÅ‘ udvara. K-N. Gy.: Sz.: 126. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 20. lj.

Alaj: 1. ezred méretű katonai egység. 2. állami (szóösszetétel, kifejezés elÅ‘tagja) 3. csatarendben felállított csapat. 4. felvonulás, díszmenet.

Alam Bazar: arab szó. A halottak átmeneti tartózkodási helye egyesek szerint az iszlám hitvilágban. Mások szerint ez csak a gonoszok helye. A legtöbben azt vallják, hogy Allahnál vannak. R. P.: DZS.: 286. o.

Alamán: német, vagy németországi török kifejezéssel.

Al-Azhar: "virágzó", híres mecset neve.

Al-Aziz: "Hatalmas", Allah szinonímája.

Al-Dadzsal: az al-Maszih al-Dadzsal szó rövidebb alakja. L. o.

Al-Dahabi, ad-Dahabi: "aranyos", "aranyozott", uralkodói ragadványnév.

Alemtár: zászlós, a hadijelvény Å‘re, alacsony rangú tiszt.

Algériai beglerbég: K-N. Gy.: Sz.: 165. o.

Al-Indzsil: evangélium.

Allah akbar: csatakiáltás, melyet a török csapatok gyakran használtak a rohamokban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 64. o.

Allah! Allah!: csatakiáltás, melyet a török csapatok gyakran használtak a rohamokban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 64. o.

Allah: "Isten".

Allát: szépség és szerelem istennÅ‘ (észak-arab).

Al-Manszúr (al-Mansur): "gyÅ‘ztessé tett" (ti. Allah által), gyakori név.

Al-Maszih al-Dadzsal: ua. mint Deddzsál. L. o. Arab szó.

Alp: erÅ‘s, hÅ‘s (Alp Arszlán: "ErÅ‘s oroszlán").

Al-Szamad, asz-Szamad: "Örökkévaló", Allah szinonímája.

Al-Taura: Tóra, zsidó szentírás, Mózes (Musza) könyvei.

Altun: arany (vesd össze: Ajtony).

Altundag: Aranyhegy, helynév.

Al-Zabúr: zsoltár(ok).

Amár, amar: művelt.

Amil: fÅ‘tisztviselÅ‘, prefektus (Forrás: internetes anyag). Székesfehérváron a vámokat vár "amil"-jai szedték be, a kik a várban martalócként szolgáltak. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Amm: Holdisten (katabán, dél-arab).

Ana-meszdzsid: azaz anyamecset, főmecset. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 92. o.; 148. o. 81. lj.

Anatóliai beglerbég: azaz "Anadolu ejálet" katonai fÅ‘parancsnoka és kormányzója. Lásd még: Ruméliai beglerbég.

Anatóliai defterdár: K-N. Gy.: Sz.: 106. o.; 402. o. 109. lj.

Anatóliai kádiaszker: K-N. Gy.: Sz.: 106.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 13. lj.; 402. o. 109. lj.

Anszár: segítÅ‘, Mohamed híveit nevezték így Jathrib-ban (a késÅ‘bbi Medinában).

Apta: egy vallásos mosakodási szertartás neve az iszlámban. Ugyanaz mint az abdeszt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 93. o.; 149. o. 85. lj.

Arab(ok): K-N. Gy.: Sz.: 156-157, 167, 204-205. o.

Arabadzsi: szekerész, teherhordó. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár. Lásd még: Top arabadzsilari.

Arab-berber: K-N. Gy.: Sz.: 135-136

Aradzs: sánta (al-Aradzs: ragadványnév).

Arpa emini: Az árpa tartalékok felügyelÅ‘je; K-N. Gy.: Sz.: 121. o.

Ar-Rasid: "Å‘szinte", ragadványnév (pl. Harun ar-Rashid).

Ar-Ruszafa: "Gyalogút", egy palota neve.

Arz odaszi: a szultán audiencia terme. K-N. Gy.: Sz.: 123. o.

Ascsi basi: fÅ‘szakács, konyhafÅ‘nök, séf.

Ascsi: szakács.

Asl-i mal: a török kincstári összbevétel. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Asper: az akcse európai neve (L. o.)

Asura: ünnep a mohamedán országokban. (Zsidóknál is, de náluk más a tartalma) Moharrem hónap 10-ik napja Asura nap. Így neveznek egy édességet is, amely az ünnephez kapcsolódik. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 367. o.; 411. o. 261. lj.

Asz: "rendÅ‘ri teendÅ‘ket ellátó közeg". Lásd még 'aszesz'. Arab szó.

Aszab aga: az aszab alakulat fÅ‘parancsnokának címe. (MegerÅ‘sítés szükséges!)

Aszab(ok): 1. az irreguláris gyalogság egyik hadosztálya. Nagy részben a parasztok soraiból kerültek ki tagjaik és általában nagyon könnyű fegyverzettel voltak ellátva. Csak a háború idejére gyűjtötték egybe, részben önkéntesekbÅ‘l, részben elÅ‘re összeírt parasztokból. A háború idÅ‘tartama alatt az állam fizette és élelmezte, befejeztével pedig elbocsátotta Å‘ket. Egyik fÅ‘ feladatuk volt a várak védelme. Jellegzetes viseletük: piros süveget hordtak. Egyes szerzÅ‘k szerint bÅ‘rsapkát. Hadjárat alatt két részre osztották Å‘ket. Az egyik részük a fÅ‘sereg elÅ‘tt és attól teljesen elvágva portyázott és fosztogatott - ebben a tekintetben is nagyon hasonlítottak az akindzsikhez -, míg a másik részük árkokat, sáncokat, aknákat ásott, hidakat épített, stb. Hadjárat után a szerencsésebbek a végvárakba kerültek helyÅ‘rségnek, vagy gályákra tengerészgyalogosnak, így reguláris, zsoldos katona lehetett belÅ‘lük. Ilyenkor abba az országba osztották be Å‘ket szolgálatra ahol születtek. Ezek úgy öltözködhettek, vagy úgy kellett öltözködniük, mint annak az országnak lakosai. Pl. Budán bÅ‘rrel prémezett kelme-sapkában jártak, egy kardot és puskát hordoztak fegyverül. Teljesen magyar módra öltözködtek. (Marsigli) 2. A tengerészgyalogság elnevezése is ez volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 161. o. 22. lj.; 170. o.; 180. o. 16. lj.; 424. o.; 429. o. 44. lj. Aszab szó jelentése: "nÅ‘tlen".

Aszáb(ok): lásd aszab(ok).

Aszesz: az arab eredetű 'asz' szó többes száma. Lásd még "asz" és "haszaszlar'".

Aszkeri: katona (katonai rendbe tartozó, adómentes személy, lásd: "rája"), a nem rabszolga tisztviselÅ‘ket is katonai rendbe sorolták

Asznaf, esznaf: céh, szakmai érdekvédelmi szervezet, ill. annak tagjai. A sejk és a mesterek mellett a segédek is tagoknak számítanak. Így nevezik a kiskereskedÅ‘ket, boltosokat is.

Aszper: az akcse európai neve (L. o.)

Asz-Sziddik (as-Siddiq): "igazságos" (ragadványnév).

Aszthar: szépség (néha termékenység) istennÅ‘ (vesd össze: Istár (babiloni), Astarté (fÅ‘níciai)).

Atabég: a szeldzsuk szultánfi(ak) nevelÅ‘je, késÅ‘bb rendszerint fÅ‘tanácsadója, gyakran Å‘ az igazi uralkodó az "örömöknek élÅ‘" szultán helyett.

Atamandzsi: egyfajta madarász testület. Számuk a XVII. Század elején mintegy 45 fÅ‘. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 48. lj.

Atar: Az iltizam egyik használati formája: "ajándékozott" életfogytig a paraszcsaládnak adott föld, ami örökíthetÅ‘ volt az úr engedélyével, a terheket azonban továbbra is vállalni kellett. Rendszerint a termény bizonyos százalékával adóztak.

- Alsó-Egyiptom (É): a pénzjáradék jellemzÅ‘, mértéke 20% - 40%.
- FelsÅ‘-Egyiptom (D): a terményjáradék jellemzÅ‘, akár 50% felett is elÅ‘fordult.
Továbbiakat lásd: Iltizam.

Athnáme: lásd: Ahdnáme.

Avar: félszemű (al-Avar: ragadványnév).

Aváriz-i divánie: "rendkívüli hadiadó" egyik típusa. Szokták csak egyszerűen avariz-nek is nevezni. Forrás: Internetes anyag. Egy másik a bedel-i kürekcsi és egy harmadik a nüzül. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v. Nem korán és az elsÅ‘ alaptörvényekben, hanem a késÅ‘bbi császári rendelkezéseken alapszik. Forrás: Internet.

Avdzsilar: lovas vadász.

Ayse, Aise: "Napasszony", nÅ‘i név, Mohamed próféta egyik felesége.

Azab(ok): lásd aszab(ok).

Ázádszuz kullar: "nÅ‘tlen, fel nem szabadított rabszolga" Forrás: Internetes anyag.

Vissza az oldal tetejére

B

Baal Samin: "Ég Ura" (észak-arab, a föníciai Baál istennek felel meg).

Báb ad-Dahab: "Aranykapu", városnév.

Báb il-Ali: "Fényes Porta", szultáni "nyilvános" udvar, vezetÅ‘je a nagyvezír. A szultán "magán" udvartartása a "Magas Porta" volt, ide már csak a legelÅ‘kelÅ‘bb idegenek juthattak be. Három miniszter alkotta a 'Fényes Porta' legmagasabb rangú személyzetét. A kiaja bég, a reisz efendi és a csaus basi az alattuk álló állami hivatalnokokkal vettek részt a tanácskozásokon. A nagyvezír udvartartását, melybe természetesen az elÅ‘bbiek is beletartoztak 'pasa kapuszi"-nak nevezték.

Báb: kapu, pl. Báb-Ili: Isten(ek) kapuja, Babilon utólagos név-magyarázata.

Baba: 1. "atya". H. D.: E./B./T. u.: 547. o. 277. lj. 2. rangidÅ‘s, dervis rendfÅ‘nök 3. nemzetségfÅ‘ (török).

Báb-i Hümájun: "Birodalom Kapuja". 1867-ben leégett a Topkapu ennek helyén épült. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 19. lj.

Báb-i Szelám: "Üdvözlés Kapuja". A Topkapi szerájban az egyik kapu elnevezése. Másik neve Orta kapi. 1524-ben építtette II. Szulejmán szultán. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 20. lj.

Báb-i-áli: ua., mint 'Báb il-Ali', lásd ott.

Babur: A nagymogul birodalom megalapítója. K-N. Gy.: Sz.: 151. o.

Bab-üsz-szaade agaszi: Bab-üsz-szaade: 131. o.

Bab-üsz-szaade: "Boldogság kapuja". A Topkapi szeráj legbelsÅ‘ kapuja. K-N. Gy.: Sz.: 127. o.

Badaluska: közepes méretű ágyúfajta. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Badzsalani: (többes szám) nÅ‘i harci szövetség a nomád török törzseknél, fegyverzetük: kard (szablya), íj. A muszlim hit átvétele után feloszlatták.

Badzs-szpahi: katona-adó. Forrás: Internet.

Bagdadi beglerbég: K-N. Gy.: Sz.: 153. o.

Bági: "isteni" (istentÅ‘l eredÅ‘), pl. Baghdad: Isten adománya.

Bahar: tavasz.

Bailo: a velencei köztársaság portai rezidense. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 353. o.; 408. o. 221. lj.

Bajrak: fehér zászló, mellyel jelezték az egyes magasabb parancsnokok elöljáróságát. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata

Bajram kotlu olszun: "legyen boldog az ünnep". A kis bajrám ünnep alkalmával mondott köszöntés. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 94. o.; 149. o. 86. lj.

Bajrám: Két Bajrám ünnep volt a korabeli török naptárban. Ebben az egyszerű formában inkább Ramazán bajrami ünnepet értették alatta.

Balcsin: bakancs.

Balikeszir kádija: K-N. Gy.: Sz.: 114. o.

Baljámez: nagyobb ágyúfajta. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Baltadzsi: baltás, favágó, a szultán egyik testÅ‘rcsapata is.

Barmak: főpap (buddhista).

Barran: a fellah (egyiptomi paraszt) "önkéntes ajándéka" földesurának. Az adók mellett megszokott és elvárt dolog volt a "barran", a parasztok "önkéntes ajándéka" az uruknak, bizonyos alkalmakra. Lásd még: Iltizam és Csiftlik.

Barzakh: arab szó. A purgatóriumnak megfelelÅ‘ fogalom a muzulmán eszkatológiában. R. P.: DZS.: 283. o.

Bashaszeki: "fÅ‘ kedvenc", elsÅ‘ feleség. Pénteken, a muszlim hit "szent" napján minden muszlim férfinak elvileg a fÅ‘feleséggel kellett hálnia. (lásd "hatun", "kadin").

Basi: százados, csapat vagy közösség vezetÅ‘je. Törzskari tiszt.

Baskadin: "fÅ‘ asszony", elsÅ‘ feleség. Pénteken, a muszlim hit "szent" napján minden muszlim férfinak elvileg a fÅ‘feleséggel kellett hálnia. (lásd "hatun", "kadin").

Basmak: "...papucsfélét használnak, különösen az asszonyok, amit az Å‘ nyelvükön "basmak"-nak hívnak, s amelyet könnyen le is lehet tenni, s könnyen fel is lehet újra venni." Vassal van kiverve és az ics edikre veszik fel, ha kimennek a lakásból. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 83. o. Lásd még T. L.: R., K, K, Az O. B.: 379. o.; 412. o. 306. lj.

Bastarde: egy török hajótípus. K-N. Gy.: Sz.: 149. o.

Batak: mocsaras. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 64. o.

Batakli: mocsaras. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 64. o.

Batal: a Batak szó elferdített formája; lásd ott.

Batman: súly mértékegység. K-N. Gy.: Sz.: 202. o.

Battiha: a mai török nyelvben görögdinnyét jelent, de a középkorban valamilyen más fajta dinnyét értettek alatta. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 223. o.; 265. o. 66. lj.

Bazár: K-N. Gy.: Sz.: 200-201. o.

Bazlama: egyfajta lágy kenyér. T. L.: R, K, K, Az O. B.:103. o.; 150. o. 114. lj.

Bedel-i kürekcsi: a török államkincstár rendkívüli hadiadóinak egyik típusa. Lásd még az avárizt és a nüzült. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Bedeszten: fedett vásárcsarnok értékes áruk számára. H. D.: E./B./T. u.: 257. o.; 550. o. 322. lj.

Beduin: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 228. o.; 265. o. 86. lj.

Bég(ek), Bej, Bek: 1. "úr". NemzetségfÅ‘, törzsfÅ‘, hadifÅ‘nök, kormányzó, átvitt értelemben bármilyen nagyúr lehet. Ősi török cím, eredeti jelentése úr, vezetÅ‘. A török birodalomban többféle katonai rang viselÅ‘inek járt (pl az akindzsik parancsnokainak), de legismertebb a szandzsákbég formában volt. K-N. Gy.: Sz.: 23, 48, 92, 143, 192. o.; T. L.: R, K, K Az O. B.: 262. o. 22. lj.; 283. o.; 398. o. 29. lj. Arabul: emír. 2. ezredes. 3. szandzsákbég: közös hadijelvény alá tartozó csapatok parancsnoka, "zászlósúr" (lásd "liva", "szandzsák").

Beglerbég (Bejlerbej): a "bégek bégje", (arabul: emir-ül-umera, perzsául: mir-i-mirán, vagy mir-mirán, egyéb neve pedig 'váli'), a több szandzsákból álló tartományok (ejálet, vilájet) katonai kormányzói és fÅ‘parancsnokai. FÅ‘ feladatuk a hadseregvezetés és a javadalombirtokok elosztása volt. K-N. Gy.: Sz.: 59, 73, 77-78, 94, 113, 115-117, 122, 131, 150, 154, 164, 172. o.; A XVI. század végére már mintegy negyven volt belÅ‘lük. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 147. o. 53. lj.; 397. o. 11. lj.; 399. o. 48. lj.; 401. o. 94. lj.; 402. o. 109. lj.; 405. o. 161. lj. .Még infó: H. D.: E./B./T. u.: 318. o.; 560. o. 455. lj. Timar birtokot még ajándékozhatott a beglerbég is valakinek - leginkább 6000 akcse jövedelemig -, de már 20 000 akcsét megközelítÅ‘ értékű timar adásához inkább szultáni engedélyt volt ajánlatos kérni. (Forrás: internetes anyag) Mindegyiknek volt külön udvartartása, katonasággal (ennek neve: Kapu khalki; részletesen lásd ott), és udvari tisztekkel.
Az udvari tisztek voltak: 1. alaj bég, kettÅ‘s feladatot láttak el. Egyrészt Å‘k voltak a "szertartásmesterek", a díszmenetek rendezÅ‘i társukkal a szelám agaszikkal együtt. A forrásból úgy tűnik, hogy Å‘k a díszmenetek, hadi felvonulások, szemlék megrendezéséért voltak felelÅ‘sek, míg a szelám agaszik rendezték az udvari szertartásokat, feleltek az udvari rend betartásáért. Másrészt ugyanazokat a feladatokat és tisztségeket látták el, mint a csaus basi a szultáni udvart csausai közt. Nem vitatható, hogy a legnagyobb hatalom az alaj bégek kezében összpontosult. 2. szelám agaszi, a ceremóniamester. 3. házinedár, (kincstárnok) 4. mir-i-ahor, fÅ‘ lovászmester. 5. szilahdár, fegyverhordozó. 6. kiaja, a beglerbég ügyvivÅ‘je, helyettese. 7. mufti, vallási jog (saria) "hivatalos" értelmezÅ‘je, jogtudós.

Parancsnoki jelvényük: 2, néha 3 lófark
7 vezetékló
katonai zenekar

Beglerbégség: az egyes beglerbégek javadalombirtokainak összességét nevezték így. Az oszmán birodalom a hűbérrendszer alapján beglerbégségekre és szandzsákokra volt felosztva. A beglerbégségeket vagy három lófarkas vezírek, vagy két lófarkas beglerbégek kormányozták s ezek mindegyike több szandzsákot foglalt magában. II. Szulejmán alatt az egész birodalom 21 beglerbégségre volt felosztva. Egy-egy beglerbégség tehát a. m. egy-egy pasaság. (A tartományok száma eredetileg 2: Anatólia és Rumélia, ez a hódítások és az új területfelosztás miatt 30 fölé emelkedett, innentÅ‘l vilájet.) Egyenértékű egyéb formái: "Vilájet", "Ejálet", "Pasalik".

Bejlebejilik: beglerbégség. Lásd ott.

Bejlik: "bégség". D. J. Eskisehirt nevezi másnéven Bojlik-nak, de ez valószínűleg elírás. Lásd: H. D.: E./B./T. u.: 438. o.; 571. o. 634. lj.

Bejtülmál: az uralkodói és a vezíri hászok jövedelme. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v. Hagyaték értékesítése utáni kincstári illeték. Forrás: DunaszekcsÅ‘ története (Internet).

Bektasi dervis rend: K-N. Gy.: Sz.: 85-86. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 108. lj.; lásd még Hadzsi Bektas; hurufi (T. L.: R, K, K, Az O. B.: 151. o. 135. lj.); A cselebi kifejezés a rendfÅ‘nökök elnevezése is volt. . H. D.: E./B./T. u.: 318. o.; 559. o. 451. lj.

Belgrád kapuszu: Belgrád kapuja Isztambulban. K-N. Gy.: Sz.: 48. o.

Bendegán: "szolga". Forrás: Internetes anyag.

Berát gedzseszi: egy vallási szempontból fontos éjszaka neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 349. o.; 408. o. 215. lj.

Berat: hűbér díj. Forrás: DunaszekcsÅ‘ története (Internet).

Berát: szultáni parancs. Forrás: Internetes anyag. Igy nevezték azon, a rejsz efendi alatt álló minisztériumokban készült azon okmányokat, melyekkel a magas porta kinevezte a pasákat, beglerbégeket és bégeket s melyekkel hűbérbirtokot adományozott záimoknak és timárliknak. Tehát kinevezési okmány és adománylevél. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Bereket Ulláhi: "Allah áldása". A szufizmus híveinek gyakran használt teológiai fogalma Georgius de Hungaria szerint a XV. században. T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 128. lj.

Bes: öt.

Besli hiszár: elÅ‘vár (huszárvár), lovasok szállása a belsÅ‘ váron kívül.

Besli: 1. "ötös" 2. könnyűlovas, irreguláris katonai egység önkéntesekbÅ‘l; valószínűleg napi 5 akcse zsoldot kaptak hadban az államtól. Ugyanazokat a katonai feladatokat végezték el, mint az akindzsik és ugyanazon a módon alkalmazták is Å‘ket. A gönüllükhöz hasonlóan a békésebb idÅ‘kben leginkább a végvidéken voltak alkalmazásban, mert részben bennszülöttekbÅ‘l állt a seregük. Viszont Å‘k magánzsoldosként is dolgoztak igény szerint. Ebben az esetben leggyakrabban a pasák udvartartásában találkozhatunk velük, feladatuk a testÅ‘rségi szolgálat volt.

Bez: vászonféleség, mellyel fedték a kereskedÅ‘k a piachelyüket. H. D.: E./B./T. u.: 257. o.; 550. o. 322. lj.

Bezirgán: kiváltságos, engedéllyel rendelkezÅ‘ tábori kereskedÅ‘, rabszolgakereskedÅ‘, ill. átvitt értelemben bármilyen kalmár, kereskedÅ‘.

Bí: -ban, -ben. Arab elöljárószó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Bidat: új adó. Forrás: DunaszekcsÅ‘ története (Internet).

Bin: 1. ezer. 2. személynevekben fia, -fi. Lásd: Oglu

Binbasi: ezredes.

Birun: 1. "külsÅ‘". Itt a Topkapi szeráj "KülsÅ‘ Udvara" értelemben. K-N. Gy.: Sz.: 120. o.; 300 méter hosszú és átlagosan 150 méter széles. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 19. lj. 2. a szultán "külsÅ‘", rendszerint katonai (rab)szolgái, vezetÅ‘ik az agák (lásd "enderun").

Biszmi illáhi r-rahmáni r-rahimi: arab kifejezés: az irgalmas és kegyes Isten nevében. Mind írásban, mind beszédben gyakori kifejezés. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Biti: irat. A ruméliai beglerbég 6000 akcséig, az anatóliai beglerbég 5000 akcséig adhatott ki adományozó oklevelet, teszkerezisz-t. Ennél nagyobb birtok esetén a beglerbég részletesen indokolt javaslatára a szultán hivatala adta ki az oklevelet. Ekkor az elnevezése: teszkereli. (1455 elÅ‘tt az okirat neve egységesen: "biti" és a bégektÅ‘l felfelé minden fÅ‘úr adott ki adományleveleket az általa meghódított földeken fekvÅ‘ birtokokra.)

Biyik, Bijik: "bajusz". H. D.: E./B./T. u.: 347. o.; 563. o. 509. lj. A törökök, pontosabban a mohamedánok inkább körszakállt viseltek.

Bona (Annaba): város. K-N. Gy.: Sz.: 138, 140. o.

Boru: 1. "cső", 2. "trombita". H. D.: E./B./T. u.: 205. o.; 539. o. 175. lj.

Boszniai szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 49. o.

Bosztandi: a kertészeti teendÅ‘ket elvégzÅ‘k és a szultán személyes használatára szolgáló hajók, csónakok személyzetét alkotó szolgálattevÅ‘k testülete. Különösen elöljárójuk, a bosztandzsi basi volt a szultánok közeli embere. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 49. lj.

Bosztandzsi basi: fÅ‘kertész. K-N. Gy.: Sz.: 122. o.

Bosztandzsi: "kertész", a szultán egyik testÅ‘rcsapata.

Boz: "szürke". H. D.: E./B./T. u.: 350. o.

Boza: Kun eredetű ital. A törökök is szívesen itták. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 362. o.; 410. o. 249. lj.

Böjük oda: "Nagy Terem". Lásd Jeni oda. K-N. Gy.: Sz.: 128. o.

Böl: osztás.

Bölük basi: csak 61 olyan bölükje (csapata) volt a janicsároknak, amelyek élén bölük basik álltak. E csapattestek közvetlenül a janicsáraga alá tartoztak, ebben különbözve a többi egységtÅ‘l. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 314. o.; 403. o. 126. lj.; 404. o. 128. lj. : tizedesnek nevezhetÅ‘ rendfokozat a török katonai hiearhiában. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Bölük khalki: A hat zsoldot húzó lovasalakulat összefoglaló neve. 1. szilihdár. 2. szpáhi. 3. ulufedzsián-i-jemín, 4. ulufedzsián-i-jeszár. 5. gureba-i-jemín. 6. gureba-i-jeszár. Az egyes alakulatok parancsnokai "bölük aga" címet viseltek. Létszámuk 1526-ban együttesen 5088 ember volt, ami 1567-ig 11251 fÅ‘re emelkedett (zsoldkimutatások alapján). H. D.: E./B./T. u.: 558. o. 443. lj.. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 392. o.; 414. o. 336. lj.

Bölük: "csapat", vagy "hadosztály". E nevet viselték a bölük khalki egyes alakulatai: pl. szilihdár bölük, szpáhi bölük, stb. A janicsárok egyik csoportja, az ún. "aga bölük"-ök csoportjának is ez volt az egyszerűbb elnevezése. 61 egysége ezt a nevet viselte. A janicsárok egy másik csoportjának, a szegbánoknak is bölükökre volt felosztva a csapatuk. Bölükökre voltak felosztva a gönüllük és kapudzsik is, egy-egy bölük basi alatt. K. G.: T. H. M.: 221. o. 5. bek. és Török Szavak Magyarázata; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 314. o.; 403. o. 127. lj.; 404. o. 128. lj.
Egyes helyeken tizedaljának nevezik a magyar hadtörténészek. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Börk: a janicsárok által viselt fejfedÅ‘, melynek volt egy hátrafelé, a vállig lenyúló része. Efféle "fátylat" a köznép is viselhetett. Itt jegyzem meg, hogy ezt a jellegzetes fejfedÅ‘t írja le K. G.: T. H. M. 'janicsár' címszó alatt, de Å‘ 'kecse' néven nevezi.

Bre tut kjáfiri: a bre indulatszó, a tut jelentése: fogd meg. A kjáfir hitetlent jelent. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 186. o.; 192. o. 11. lj.

Bruszai kádi: K-N. Gy.: Sz.: 106. o.

Bruszai szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 181. o.

Budzsák: moldvai tatár.

Bugdaj csorbaszi: "búzaleves". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 370. o.; 411. o. 266. lj.

Bugia: K-N. Gy.: Sz.: 136-137. o.

Buhara: város. K-N. Gy.: Sz.: 203. o.

Bundukdár: számszeríj-készítÅ‘, (de "bunduki": puska, szuahéli ill. több arab nyelvjárásban).

Buszurman: a muzulmán szónak a kirgiz alakváltozata. Más török nyelvekben is elÅ‘fordul. A magyar nyelvben jövevényszóként a böszörmény szó felel meg neki.

Büjük bajrám: "Nagy Bajrám". Az áldozati ünnep közkeletű neve. Neve ellenére kisebb ceremóniával tartották meg, mint a Ramazán bajrami-t. T. L.: R, K, K Az O. B.: 300. o.; 400. o. 72. lj.

Büjük: nagy.

Vissza az oldal tetejére

C, CS

Csadir: sátor (katonai, vesd össze: csador).

Csadirdzsi: sátorverÅ‘k. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 56. lj.

Csador: sátor (perzsa), muszlim asszonyok egész testet fedÅ‘ öltözete: ha viselik a "sátrat", el sem hagyták azt, vagyis megilleti Å‘ket az otthonukban élvezett védelem is!

Csakir: kerecsensólyom.

Csakirdzsi basi: a csakirdzsik csoportjának vezetÅ‘je. Lásd ott.

Csakirdzsi: egyfajta madarász testület. A létszámuk a XVII. Század elején mintegy 271 fÅ‘. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 48. lj. A szultánok udvartartásában az udvari szolgák egyik csoportját alkották azok, akik a vadászebek és vadászmadarak felügyeletével voltak megbízva. Az Å‘ vezetÅ‘jük volt a Csakirdzsi basi. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Csardak: "Az eget verÅ‘ szultáni sátor és az imént említett sátrak közé fejedelmi csardkokat állíttattak fel, amelyek gyöngyhímzéseikkel a világ csodái voltak." (Dzselálzáde Musztafa)

Csarik: "saru". A magyar saru szó honfoglalás elÅ‘tti török jövevényszavunk. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 182. o.; 192. o. 5. lj.

Csarkadzsi: csatározó, portyázó csapat; elÅ‘csapat.

Csasnegir basi: fÅ‘kóstoló.

Csaus basi: K-N. Gy.: Sz.: 37, 122. o. Török udvari tisztviselÅ‘, a polgári életben szolgáló csausok feje. Mivel hivatalos volt részt venni a nagyvezír báb-i-áli (Fényes Porta) gyűlésein, a három legfÅ‘bb tisztségviselÅ‘je közül az egyiknek számított. Mivel a csaus basi igen nagy hatalommal és széles intézkedési jogkörrel rendelkezett a polgári csausok igen sok mindennel foglalkoztak. A csaus basi a nagyvezír alatt álló három miniszter (a másik kettÅ‘: a kiaja bég, és a rejsz efendi) egyike volt., s mint ilyen egyesítette magában a belügyminiszteri és igazságügyi minisztert. Végrehajtotta a nagyvezírnek az utasításait belügyi és igazságügyi kérdésekben.

Csaus(ok): "futár, megbízott" K-N. Gy.: Sz.: 42, 111, 124, 197, 212. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 157. o.; 161. o. 14. lj.; 215. o.; 263. o. 28. lj.; 290-291. o.; 215. o.; 263. o. 28. lj.; 278. o. A katonai szolgálat csausai a janicsároknál, az adzsemi oglánoknál, illetve a haditengerészetnél szolgáltak. A janicsárok csausai a háborúk során hírnöki feladatot láttak el. A civil csausok a szultáni szerájban teljesítettek szolgálatot. Ők voltak a szultán testÅ‘rei, hírnökök és követek. Voltak más civil csausok is, mint például a diván-i hümájun csavuslari. Feladatuk volt, hogy a diván napján mindenben szolgálják ki a nagyurakat, de fÅ‘leg a szultánt. Számuk azonban csak néhány száz volt. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 43. lj. Tehát négy különbözÅ‘ rendbe tartozó csausokat kell megkülönböztetnünk: az udvari, polgári, katonai és a szultáni tanácsi csausokat. A két legnagyobb létszámú testületük a szultáni udvar csausai és a katonai csausok.
- A szultáni udvar csausainak két fÅ‘ feladatuk volt:
1.Amikor a szultán a szeráját elhagyta elÅ‘tte jártak buzogányt tartva a kezükben.
2. Politikai küldetésekre alkalmazták Å‘ket, de csak külföldre (követek). Ez így volt egészen a XVII. századig. Csakis Å‘k mentek külföldre.
3. Sokrétű feladataik közé tartozott a testÅ‘ri jellegű szolgálat a szultán körül, jelen kellett lenniük a követek fogadásánál, hírnöki teendÅ‘k, stb. FÅ‘ vezetÅ‘jük a csaus basi volt.
- A katonai csausok pontosan ugyanezeket a feladatokat végezték, csak Å‘k a hadsereg egyes vezetÅ‘inek a szolgálatában álltak. A legtöbbjük janicsár volt és janicsár csapatoknál is szolgáltak. Sokan dolgoztak a tengerészetnél és a flottillánál is[1]. LegfelsÅ‘bb vezetÅ‘jük a bas csaus (fÅ‘ csaus) volt. Ő az amúgy is érinthetetlen janicsárság törzskarának volt az egyik tagja, mégpedig az ötödik bölük (?) parancsnoka. A janicsár aga divánjában Å‘ terjesztette elÅ‘ a kérvényeket.
- A polgári életben szolgáló csausok is a csaus basi alá tartoztak. Mivel a csaus basi igen nagy hatalommal és széles intézkedési jogkörrel rendelkezett a polgári csausok igen sok mindennel foglalkoztak. A csaus basi a nagyvezír alatt álló három miniszter (a másik kettÅ‘: a kiaja bég, és a rejsz efendi) egyike volt., s mint ilyen egyesítette magában a belügyminiszteri és igazságügyi minisztert. Végrehajtotta a nagyvezírnek az utasításait belügyi és igazságügyi kérdésekben.
- A polgári csausok egyszerre voltak törvényszolgák, állami ítéletvégrehajtók, futárok, testÅ‘rök, az uralkodó személyi környezetének vezetÅ‘i, ajtónállók, stb. Sok feladatot vállaltak az adzsemi oglánok körüli teendÅ‘kben. A csaus basi mindegyiknek a vezetÅ‘je volt. SÅ‘t fontos tiszte volt, hogy a külföldi hatalmak követeit Å‘ vezette a szultán vagy a nagyvezír elé
- A szultáni tanács csausainak feladata volt a diván összeülésének napján a diván teljes kiszolgálása. Néhány százan voltak. Török nevük Diván-i hümájun csavuslari.
- A beglerbégek udvari tisztjeiként szolgáló csausok. Minden feladatot elvégeztek, amit az udvari, a polgári, a katonai és a szultáni tanácsi csausok elvégeztek.

Csektir: (evezÅ‘s) kisebb hajó, csónak, bárka.

Cselebi: elsÅ‘sorban a városban nevelkedett, művelt, kegyelt (Allah által), nemes, magasrangú és tiszteletreméltó emberekre alkalmazott elnevezés. H. D.: E./B./T. u.: 318. o.; 559. o. 451. lj. Mint cím, vagy megszólítás a. m. "úr". Régebben fÅ‘urak, hercegek, a XIX. században az elÅ‘kelÅ‘ görögök és európaiak címe. Valódi jelentése: "tanult, művelt ember, finom, elÅ‘kelÅ‘ modorú". Gentleman.

Csemberlitas: "abroncsos oszlop". Az At mejdanin álló ókori egyiptomból származó hengeres oszlop. T. L.: R., K, K Az O. B.: 282. o.; 398. o. 25. lj.

Cserehor: a XV. században így nevezték azokat a csapatokat, melyeket a hadjárat súlyosabbá válásával a szultán bevonultatott. Minden negyedik vagy ötödik hadköteles kényszerült így bevonulni az otthon maradó családtagok költségére. Fizetésüket már inkább a szultántól kapták. KésÅ‘bb a vár- , híd- és útépítési munkákat végzÅ‘ket nevezték így (számos esetben a keresztények végezték el ezeket a feladatokat. ) T. L.: R., K, K, Az O. B.: 84. o.; 147. o. 64. lj.

Cserge: (dísz)sátor (cserge vagy csirge: a sátor vázszerkezetét borító takarók neve is.).

Cseri szürüdsi: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata szerint a hűbéres lovasság, vagyis a szpáhik egyik tisztje. A cseribasi és a szubasi között volt a rendfokozata. Másik elnevezése: szürüdsi basi. Lásd még ehhez: cseribasi címszót. Ezt a rendet más források nem erÅ‘sítették meg!

Cseri: sereg. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Cseribasi: a javadalombirtokos szpáhik összegyűjtésével megbízott alacsonyabb rangú tisztviselÅ‘k egyike. A katonai hiearchiában a szubasik beosztottai voltak. Egy szubasi alá minimum négy és maximum tíz cseribasi tartozott. A cseribasi száz katona fölött parancsnokolt hadbavonuláskor. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 84. o.; 62. o. alapján. (K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata szerint a cseri basik nem a szubasik beosztottjai voltak. SÅ‘t éppenhogy fordítva a cseri basik beosztottai voltak a szubasik, méghozzá nem is közvetlenül. Szerinte így alakult a hiearchia alaj bégtÅ‘l lefelé: cseribasi-cseri szürüdsi, vagy szürüdsi basi-szubasi. Ezt a rendet más források eddig még nem erÅ‘sítették meg.)

Csesnigir: "étekfogó". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 387. o.; 413. o. 316. lj. Ételkóstoló, ételhordó, italtöltögetÅ‘. Egyéb alakok: csasnigir, csasnegir.

Csete: 100 fÅ‘ alatti létszámú akindzsi osztag, ill. annak portyája, Å‘rjárata, harci tevékenysége.

Csetedzsi pasa: a csetedzsik csoportjának vezetÅ‘je. Lásd ott.

Csetedzsik: Az irreguláris lovasság egy neme. Az Å‘ feladatuk kettÅ‘s volt. Egyrészt ugyanaz, ami az akindzsiké, másrészt kémkedés, felderítés, az ellenállási gócok megtalálása, takarmányszerzés. Zsoldot nem kaptak. A csapat vezetÅ‘je a csetedzsipasa volt. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Csift bozan reszmi: "a föld meg nem művelése" K-N. Gy.: Sz.:198. o.

Csift rezmi: földadó, telekadó, a csiftlik után fizetik.

Csift: "pár", egy pár ökör (tehát egy ökörfogat) jelentésű.

Csiftdzsi: csiftlik-en gazdálkodó földműves.

Csiftik, vagy Csiftlik: 1. jobbágytelek: K-N. Gy.: Sz.: 189. o. Egy pár ökörrel művelhetÅ‘ földként is szokás volt meghatározni a nagyságát. A birtokot ráják ("nyáj") művelik. Ők családonként ún. osztásföldet, csiftlik-et kapnak, amit csak uruk beleegyezésével adhatnak át másnak. A csiftlik-et nem lehet eladni, sÅ‘t még önkényesen elhagyni sem! Az adót rendszerint a csiftlik mérete és minÅ‘sége alapján az elvárható termésre vetik ki, nem pedig az éves termény meghatározott százalékát veszik el.
A csiftlik fogalmában beletartozik a föld mellett az annak műveléséhez szükséges összes épület, gazdasági felszerelés, jószág, vetÅ‘mag, stb.
A csiftlik területe:
-jó minÅ‘ségü földnél: 50 - 80 dönüm ( 4.6 - 7.4 hektár),
-átlagos minÅ‘ségűnél: 80 - 120 dönüm ( 7.4 - 11.0 hektár),
-rossz minÅ‘ségűnél : 120 - 150 dönüm (11.0 - 13.8 hektár).
A legnagyobb csiftlikek területe 180 dönüm körül volt (16.5 hektár).
2. tizedmentes telek -> parasztkatona kapja, továbbá harcban övé a zsákmány 4/5-e, egyötöde (pendzsik) a szultáné.
3. Az iltizam egyik használati formája. A csiftliket használatra kapta a parasztcsalád. Rendszerint egy kikötött összeg vagy termény-mennyiség az adója (nem a jövedelemnek meghatározott százaléka). A föld az úr tulajdona maradt, de a paraszt "röghöz kötött" volt, önkényesen nem hagyhatta el a művelt földet. Internetes anyag
A mezogazdasági termékek árának emelkedése életre hívta a csiftlikeket, a piacra termelÅ‘ nagybirtokokat, amelyek a hagyományos kisparaszti gazdaságok kisajátításával jöttek létre. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Csiftlik száhibi: földbirtokos, gazda, aki kiosztja a földjét művelésre, csiftlikekre osztva

Csikma: felvétel, avatás (janicsár katonai egységbe).

Csirak: inas, szolga.

Csorba: "...búzadarából, borsóból, lencsébÅ‘l, babból, paszulyból és más effélébÅ‘l készült kása, benne egy darabka birkahússal." T. L.: R., K, K, Az O. B.: 285. o.; 398. o. 35. lj. A szó mai jelentése: leves.

Csorbadzsi: a janicsárok egyes ortáinak vagy odáinak parancsnokait hívták így. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata. A fogalom végleges tisztázása azonban még várat magára. Tisztázatlan a csorbadzsi, az odabasi és a jaja basi pontos fogalma is

Csuhadár: ruhagondozó. K-N. Gy.: Sz.: 129. o.

Vissza az oldal tetejére

D, DZ, DZS

Daje: dajka.

Dalkilidzs: "csupasz kard" (a "deli" harcosok egyik csapata).

Dámád, damad: rokon.

Damaszkuszi beglerbég: K-N. Gy.: Sz.: 85, 129. o.

Dang namazi: a hajnali ima régies ejtés szerint. KésÅ‘bb dan namazi volt a kiejtése. Ma nem használt kifejezés. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 92. o.; 148. o. 80. lj.

Danisman: "tudással megajándékozott", legalább 10 alapvizsgát letett. diák a medreszében, rendszerint már specializálódott valamelyik tudományág felé. Művelt, jogban járatos ember, illetve a középfokú iskolát már elvégzett tanuló, aki az alacsonyabb osztályokban tanítóként is működhetett. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 95. o.; 149. o. 95. lj.

Danismend: ua., mint danisman. Lásd ott.

Darpháne emini: pénzverde felügyelÅ‘. K-N. Gy.: Sz.: 121. o.

Darül (Dar ul-): világ, birodalom értelemben használják.

Darül Harb (Dar ul-Harb): a "háború világa", a "nem iszlám" világ, ami a háborúk célpontja.

Darül Iszlam: iszlám világ.

Dár-üsz-szaade agaszi: "boldogság házának agája". K-N. Gy.: Sz.: 131. o. Másik elnevezése: Kizlar agaszi. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Davuldzsi: "dobos". V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Deddzsál: szír eredetű szó, mely a Koránban nem fordul elÅ‘; jelentése: a MegtévesztÅ‘. Arab értelmezése szerint az a személy, aki az idÅ‘k vége elÅ‘tt érkezik majd, s vagy 40 napos, vagy 40 éves tisztátalan és zsarnoki uralma után kénytelen lesz látni a világ teljes áttérését az iszlámra. Valamennyire emlékeztet az újszövetség Antikrisztusához. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 128. o.; 152. o. 138. lj.; R. P.: DZS.: 274. o.

Defter: "jegyzék, lajstrom, lista, adójegyzék, számviteli könyv" (adók és kiváltságok listája). K-N. Gy.: Sz.: 110, 114, 117-118, 150, 177. o. Azon "telekkönyv", melybe a hűbéresek voltak bejegyezve. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Defterdár(ok): "jegyzékmester", adólista készítÅ‘je ill. Å‘rzÅ‘je, adószedÅ‘. A birodalom pénzügyigazgatásának különbözÅ‘ szintjein lévÅ‘ vezetÅ‘k neve. A fÅ‘defterdárok a diván tagjai voltak. A fÅ‘defterdár a birodalom pénzügyminisztere.K-N. Gy.: Sz.: 37, 60, 62, 73, 76, 92, 100, 102, 104, 110-111, 113-114, 116, 118, 122. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 13. lj.; 263. o. 37. lj.

Deli: 1. "bolond" dühöngÅ‘, megszállott, vad, eszeveszett, vallási fanatikus "szent" Å‘rült 2. "bátor, vakmerÅ‘"; 3. egy lovas katonai alakulat elnevezése, melynek harcosait részben a törökök sorából, részben a balkáni országok katonái közül válogatták össze. Öltözékük félelmet keltett. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 305. o.; 401. o. 86. lj. Speciális, irreguláris, lovas alakulat, melynek tagjai önkéntesen léptek be a szervezetbe. TestÅ‘rök voltak. Az államtól zsoldot nem kaptak. Mindig - béke és háború idején is - gazdag törököknél nyertek alkalmazást (pasák, bégek, defterdárok) jó pénzért önvédelmi célból. Sajátságos, kitüntetÅ‘ szerepük volt, hogy a nagyvezír díszmeneteinek alkalmával Å‘k vonulhattak mellette két másik alakulat tagjai közt. Ugyanis Å‘k alkották a nagyvezír testÅ‘rségét a díszmenetek alkalmával is. Sok török és sok balkáni eredetű harcos szolgált itt. Egységeik 50-60 lovasból álltak. Jellegzetességük volt a kábítószer-fogyasztás is. A magyar hódoltságban bolondoknak tartották Å‘ket.
- FÅ‘parancsnok: Deli-basi
- Ruházatuk: nagyon hasonlított a magyar hajdúkéhoz: szűk zsinóros nadrág, bakancs, attila övvel, széles, görbe kard, hosszú és bÅ‘ köpeny, melynek csuklyája a fejrevaló is egyben. Ezt fejükre hajtva viselték. Öltözékük félelmet keltett, mert oroszlán, tigris és róka bÅ‘rébÅ‘l készült, és ilyen bÅ‘röket varrtak lószerszámaikra is.

Dervend: 1. "szoros". 2. Kliszura, egy azóta nyomtalanul elpusztult település neve. A Morava folyó összefolyásánál volt. H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 35. lj.

Dervis kolostor(ok): K-N. Gy.: Sz.: 86. o.

Dervis rend: K-N. Gy.: Sz.: 22. o.

Dervis(ek): a mohamedán vallás szerzeteseinek általános megnevezése. K-N. Gy.: Sz.: 86. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 98. o.; 150. o. 99. lj. Törökben dervisler.; Kép: 97. O.

Desbedzsi: lásd Dzsebedzsi.

Dest-i-kipcsaki kán: a törököktÅ‘l hűbéri függésbe került Krimi tatár uralkodók elnevezése. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetek.

Devedzsi: tevehajcsár.

Devsirme: "összegyűjtés". Gyermekadó a szultán részére. K-N. Gy.: Sz.: 78-79, 119, 122. o.; . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 306. o.; 401. o. 94. lj.; 312. o.; 403. o. 114. lj.; 413. o. 315. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 176. o.; 533. o. 109. lj.

Dhimmi, Dzimmi, Zimmi: "védett". lásd Zimmi.

Dhú: úr, ura valaminek (észak-arab).

Dijarbekiri (Diyarbekiri) beglerbég: K-N. Gy.: Sz.: 85, 103, 181. o. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 271. o.; 275. o. 4. lj.

Dikilitas: a Csemberlitas másik neve. Lásd ott.

Dirhem: 1.súlyegység a törököknél (a görög drachma szóból). Az okka négyszázad része, azaz 3.205 gramm. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 295. o.; 399. o. 54 lj. Egy dirhem ezüstért 4,5 oszmánit adtak 1552-ben egyiptomban a nemesfémmel kereskedÅ‘k Ali pasa egyiptomi beglerbégnek. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.
2.Ugyanakkor Perzsiában a hivatalos pénzt is így nevezték. Lásd a Sahi leírásánál. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Dis hazine: külsÅ‘ kincstár. K-N. Gy.: Sz.: 110. o.

Dív: démon, roszz szellem, ördög. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Díván al-Barid: postahivatal.

Díván as-Surtah: rendÅ‘rség központja ("kapitányság").

Díván at-Tauki: kancellária.

Díván az-Zimám: könyvelÅ‘i hivatal.

Diván jolu: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 354 o.; 409. o. 227. lj.

Diván: 1. tanács, hivatal (politikai testület). Minden fontosabb török hivatalnok támaszkodott a maga divánjára, anélkül, hogy annak tanácsai kötelezték volna. Beglerbégeknek, a kapudán pasának, és a janicsár agának is volt divánja. 2. kanapé (dívány, párnázott ülÅ‘/fekvÅ‘hely) abból ered a kifejezés, hogy az urak párnákon ülve tanácskoztak (lásd "szófa"). K-N. Gy.: Sz.: 28, 44, 50, 92, 142, 153. o.; 402. o. 109. lj.; H. D.: E./B./T. u. 220. o.; 544. o. 230. lj. Lásd még Szultáni tanács és Diván-i hümájun.

Divánháne: eredeti értelemben a diván üléseinek színhelyéül szolgáló épület az isztambuli szultáni palotában. Általában: tanácskozás színhelyéül szolgáló helyszín. Lásd még: divánkháne.

Diván-i hümájun: a legmagasabb szintű szultáni tanács, "birodalmi tanács". K-N. Gy.: Sz.: 105. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 309. o.; 402. o. 109. lj. Lásd még: Szultáni tanács, Diván.

Divánkháne: diván-ház. K-N. Gy.: Sz.: 50, 124-126. o. Helyesebb alakja divánháne (lásd ott).

Dizdár: várnagy, várparancsnok.

Dogandzsi: "madarász, solymász"

Dogandzsilar: "solymászok". Az udvari solymászok száma 30-40 körül járt: a többi dogandzsi viszont - akiknek tisztje a madarak begyűjtése volt - tímárbirtokot vagy adómentességet kapott. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 48. lj. Csakirdzsik: Å‘k a vadászebek és a vadászmadarak felügyeletét végezték. Számuk a XVII. század elején 271 fÅ‘ volt.
- Sahindzsik: 276 fő
- Atamandzsik: 45 fő

Domuz: "disznó". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 376. o.; 412. o. 297. lj.

Donamna: "feldíszítés", "ünnepi ceremónia". A XVI. században így nevezték azokat az ünnepeket is, melyekben az uralkodó egy gyÅ‘ztes hadjárat után a saját dicsÅ‘ségét ünnepeltette. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 217. o.;263. o. 38. lj.

Dönüm (Dunum): 40x40 lépés = kb. 919.3 m^2 (1 lépés: itt kb. 0.758 m) méretű földterület.

Dragomán: a 18. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 77. lj.

Drahma: ua., mint a dirhem. Lásd ott.

Drinápolyi szerály: K-N. Gy.: Sz.:Sz.: 80. o.

Dszemáet: ua., mint dzsemaat.

Du: dob.

Duval: dobos.

Dügün: "mennyegzÅ‘". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 380. o.; 412. o. 310. lj.

Düjün: mulatság

Dülbend aga: a szultán fehérneműinek és turbánjainak Å‘rzÅ‘je. K-N. Gy.: Sz.: 129. o.

Dülbend: ua., mint tülbent. Lásd ott.

Dzimmi, Dhimmi, Zimmi: "védett". lásd Zimmi.

Dzsamaa: "gyülekezés" (lásd "dzsámi"), imahely, itt mondták a pénteki iszlám szentbeszédet (hutba), máskor a szabad viták helye, ahol elvileg mindenki büntetlenül kimondhatta gondolatait. Lásd még: Dzsámi.

Dzsamaat, dzsemaat: gyülekezet, csoport, katonai egységek neve is.

Dzsámi: nagymecset, nagyobb mohamedán templom, ahol csak a pénteki iszlám szentbeszédet (hutba, azaz a szultán nevének imába foglalása) mondták el, más napokon nem volt istentisztelet. Minden városban rendszerint legfeljebb egy dzsámi volt. (lásd "dzsamaa", "mecset") K-N. Gy.: Sz.: 36-38, 43, 57, 98, 175, 189, 192, 201, 206-207. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 15. lj.;; 407. o. 202. lj.; 344. o.; 408. o. 204. lj.; 392. o.; 414. o. 331. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj.; 231. o.; 545. o. 248. lj. A szultánok akkor építhettek mecsetet, ha már viseltek háborút és abban gyÅ‘zedelmesnek bizonyultak. (Gázi) Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata: 225. o.

Dzsanah: "paradicsom". Arab szó. A hívÅ‘k örök tartózkodási helyének megfelelÅ‘je az iszlám hitvilágban. R. P.: DZS.: 286. o.

Dzsanbulat: "acélos lélek", férfinév.

Dzsarije: "fogoly", rabszolganÅ‘, rablány, a legalacsonyabb rangú nÅ‘k, szolgálólányok elnevezése a háremben.

Dzsazzar: mészáros.

Dzsebe: páncél, vért, általában a fegyverzet. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Dzsebedzsi (Desbedzsi): A reguláris, zsoldos, gyalogos sereg egyik kisebb, de jelentÅ‘ségteljes csoportja. A hadsereg fegyvereit gondozták, elÅ‘készítették, javították, szállították s egyben a lÅ‘szer és fegyverraktárakat is Å‘rizték. Nehéz vértezett felszerelt lovasok voltak és kb. 700-an teljesítettek szolgálatot a török seregben Szulejmán alatt. 1609-re 5730 fÅ‘nyire növekedett a létszámuk. A janicsárokéhoz hasonló, oda rendszerű elszállásolásban éltek. Az odák vezetÅ‘i az odabasik voltak, míg az egész hadtest feje a dzsebedzsi basi. II. Mehmed uralkodása elÅ‘tt már fennált szervezetük. FÅ‘parancsnokuk a Desbedzsi basi volt. Volt egy kisebb csoportjuk a kundakcsik.

Kundakcsik: puskaagy csinálók. Kb. 200-an voltak.

T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 428. o. 40. lj.

Dzsebel: hegy, hegység.

Dzsebeli (Dzsebelü): 1. Azon lovasok neve, kiket háború idején a kisebb és nagyobb hűbéresek meg a szandzsákbégek tartoztak kiállítani jövedelmeik arányában. Nehézlovasok, vértesek. Olyan vértes lovas harcos, akinek nincs saját timárja. Lehet jogilag rája (adófizetÅ‘), de nem támogatták, gyakran tiltották is ezt. A kísérÅ‘ként vitt dzsebelü saját hadi érdemei alapján kaphatott saját timár-birtokot. A szpáhi vihette dzsebeliként nagykorú (16 éven felüli) fiait, más szpáhik felnÅ‘tt fiait vagy "mazul szpáhit" (mazul: "kegyvesztett", idÅ‘legesen birtokát vesztett). Egyik említésre méltó csoportjuk a beglerbégek kapu khalkijában szolgált, mint a lovasgárda. 2. Dzsebelik voltak a karavánok védelmére rendelt lovasok is.

K. G.: T. H. M.: 224. o.

Dzsehennem, dzsehannem: pokol, gyehenna, (Kara Dzsehannem: Fekete Pokol).

Dzseláli: "felkelÅ‘". K-N. Gy.: Sz.: 35. o.

Dzselbán: gazdag.

Dzsemaat: A janicsárok elsÅ‘nek megalakult csapattestének a neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 49. lj.

Dzsemázi ül akhiz: a mohamedán idÅ‘számítás egyik hónapja. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 64. o.

Dzsenk-eri: "harc-férfi", "katona". Ismereteink szerint ne volt ilyen katonai rendfokozat vagy csapattest elnevezés, mégis szerepel T. L.: R., K, K, Az O. B.: 84. o.; 147. o. 63. lj.

Dzsennet: 1. kert. 2. a muszlim Édenkert, mennyország. Minden ide kerülÅ‘ hitharcos száz férfierÅ‘t és hetven "hurit" kap. 30 férfierÅ‘ a szintén ide kerülÅ‘ törvényes feleségeknek jut.

Dzserrah: sebész, kirurgus (lásd "hakim").

Dzsezíra: sziget.

Dzsigit: ifjú, kézműves segéd, tanonc, újonc katona.

Dzsihángir: Szulejmán szultán 5. fia. Púpos volt. K-N. Gy.: Sz.: 131, 183. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 12. lj.; 300. o.

Dzsimmi: csaló, gazfickó.

Dzsindzsi: szellem- (dzsinn-) űzÅ‘, de szellemidézÅ‘ is lehet!

Dzsinili: "ördöngÅ‘s", dzsinn hatalmában álló, vagy dzsinnel szövetkezÅ‘ személy.

Dzsinn: szellem, "testi" lény is, pl. eszik és iszik, van "hím" és "nÅ‘" dzsinn (az angyalokkal ellentétben). Lehet jó és rossz, Allahban hívÅ‘ vagy hitetlen szellem. Minden ember mellett található egy jó vagy rossz dzsinn, de erÅ‘s hittel uralható. (Dzsinn: többes számú, dzsinni vagy dzsini: egyes számú alak). A dzsinneknek öt "osztálya" van:
- dzsenn: legkisebb hatalmú, többnyire ártalmatlan szellemek,
- dzsinn: "közönséges" szellemek, jók vagy rosszak,
- sejtan: ördögök (uralkodójuk a "bukott angyal": "Iblisz", egyben Å‘sapjuk is)
- ifrit: rendszerint gonosz, ártó szellemek,
- márid: legnagyobb hatalmú ártó szellemek.
Perzsa eredetű szóval az ártó szellem neve: "dív" vagy "ghul", az ártalmatlan, vagy "jó" szellemek neve: peri. A peri többnyire "nÅ‘nemű", a "hímnemű" szellemek perzsa/arab neve: "nura". (Érdekesség: a Nura egyben gyakori arab NŐI név)

Dzsizje-adó: fejadó, nem muszlim alattvalók fizetik muszlim uralkodójuknak. K-N. Gy.: Sz.: 77. o.; H. D.: E./B./T. u.: 145. o.; 527. o. 36. lj. Utóbbi szerint a Harádzs adó másik neve.; H. D.: E./B./T. u.: 553. o. 359. lj.; 553. o. 362. lj.
Fej-haradzs (dzsizje): a nem moszlim alattvalóktól évente szedett adó. Minden felnÅ‘tt, "ép testű" vagyis munkaképes férfi után fizetik, mértéke a vagyontól függ. (A magyar Hódoltság területén pl. 300 dirhem vagyon alatt egy ideig nem szedtek fejadót).
Rendszerint:
Ha a vagyon kevesebb, mint 200 dirhem: a dzsizje évente 12 dirhem (vagy 1 aranydinár).
Ha a vagyon 200 - 10 ezer dirhem közötti: a dzsizje évente 24 dirhem (vagy 2 aranydinár).
Ha a vagyon 10 ezer dirhem feletti: a dzsizje évente 48 dirhem (vagy 4 aranydinár). (vesd össze: az 1400-as években egy átlagos dél-európai földműves család éves jövedelme kb. 5 aranydinárnak felelt meg.)
Aranyban fizetve kicsit kevesebb volt az adó, ami az arany dinár és az ezüst dirhem közötti tényleges (a törvényes értéktÅ‘l jelentÅ‘sen eltérÅ‘) vásárlóérték-különbséget hűen kifejezte.
1 dinár = kb. 4.25 g arany (törvényesen 22 karátos (916 ezrelékes), de nem volt ritka az ennél is jobb, 98 ezrelékes aranyból sem). A római ill. bizánci solidus érmével azonos értékű, azt váltja ki helyi veretű érmével az arab világban.
1 (arany) dinár = 10 (ezüst) dirhem.
1 (ezüst) dirhem = kb. 3.07 g ezüsttartalmú törvényesen. A görög (bizánci) drakhma érmébÅ‘l, ill. pénzsúlyból ered. 2.7 - 3.1 g közötti az elÅ‘forduló "jó" dirhem. "Aprópénz", többet kopott a forgalomban, mint az értékesebb arany érmék.

Dzsülusz bahsisi: "trónra lépési ajándékozás". K-N. Gy.: Sz.: 38. o.

Dzsünüp: "tisztátalan". ElsÅ‘sorban a nemi érintkezés utáni tisztátalanság hangsúlyozására. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 81. o.; 147. o. 57. lj.

Vissza az oldal tetejére

E

Ebu Ejjub türbe: K-N. Gy.: Sz.: 38. o.

Ebu Ejjub: Å‘si, muszlim hitharcos. K-N. Gy.: Sz.: 38. o.

Ediklik: A törvényes asszonyok mellett ott vannak a szultán személyét kiszolgáló ediklikek. Forrás: internetes anyag.

Edirnei kádi: K-N. Gy.: Sz.: 106. o.

Edirnei kapu: K-N. Gy.: Sz.: 25. o.

Efendi, effendi: úr (megszólítás), számvevÅ‘, tisztviselÅ‘, (földes) úr, (görög: authentik szóból származtatják), lehet tisztviselÅ‘ vagy vallási vezetÅ‘ mgszólítása is, a török hadban pl. a számvevÅ‘k neve, de a "Sejk-ül-Iszlám" megszólítása is ez. (lásd "kadin efendi").

Egyiptomi beglerbég: K-N. Gy.: Sz.: 43, 56, 59, 109, 129, 145-146. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 229. o.; 266. o. 89. lj.

Ejálet: K-N. Gy.: Sz.: 113. o. Lásd még: "Vilájet" és "Beglerbégség".
(vagy Ejup-) dzsámi: K-N. Gy.: Sz.: 38. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 366. o.; 410. o. 255. lj.

El-Ab: "atya". Arab szó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Elcsi-hán: "Követfogadó". A XIX. században tűz martaléka lett. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 282. o.; 398. o. 28. lj.; 290. o.; 399. o. 41. lj.

El-Kudsz: "szent". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

El-Rahmane: "az irgalmas". Arab kifejezés. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

El-Ruoahim: "lélek". Arab kifejezés. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Emin: "biztos, megbízható", megbízott, gazdasági hivatalnok, hadbiztos, felügyelÅ‘, intendáns, nem harcoló katonai tisztviselÅ‘. Arab szó. Feladatuk elsÅ‘sorban az adószedés és a pénzügyigazgatás a tartományi központokban volt. Másodsorban az egyes szandzsákok várható adójövedelmeinek a számbavétele. H. D.: E./B./T. u.: 197. o.; 537. o. 154. lj. Ilyenek voltak pl. sehir-emini (a város, t. i. a fÅ‘város felügyelÅ‘je), terszana-emini (t. i. az arzenál felügyelÅ‘je), mutbakh emini (az udvari konyha felügyelÅ‘je), Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata

Emír(ek): K-N. Gy.: Sz.: 172, 186. o.;
1. Mohamed nemzetsége (Koreis vagy Kurais) férfi leszármazottjai. A korabeli törökben szigorúan így értelmezték. MegkülönböztetÅ‘ viseletük a zöld turbán viselése volt. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 331. o.; 405. o. 160-161. lj. Lásd még: serif. KésÅ‘bb a beglerbégekre és a szandzsákbégekre szűkült le a tartalma (5. pont). Alakja lerövidült és mir lett belÅ‘le. H. D.: E./B./T. u.: 234. o.; 546. o. 258. lj.
2. a szultán (kalifa) családjának férfitagjai, alkirály, helytartó, herceg
3. Arab szó. Eredeti jelentése: egy nép (törzs) bírája. Perzsásan rövidített formája a mír.
4. a török bég szó arab megfelelÅ‘je. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.
5. Az ulemák rendjének egyik osztálya. Az 1-es pontban leírtak miatt emelkedtek ilyen magas pozícióba, nem az érdemeik miatt.

Emir-i alem: a zászlók Å‘re. K-N. Gy.: Sz.: 121. o.

Emirie: "Az emíré". Értelmezését lásd: "Miri".

Emir-ül-liva: szandzsákbég arabul. Lásd ott.
ül-umera: beglerbég arab nyelven. Jelentése: "bégek bégje" Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Enbija: "próféta". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 151. o. 133. lj.

Enderun: "BelsÅ‘". 1. A Topkapi Szeráj egyik (legbelsÅ‘) udvarát nevezték így. K-N. Gy.: Sz.: 127. o. 2. a szultán "belsÅ‘", udvari (rab)szolgái, vezetÅ‘ik az agák (lásd "birun").

Erkán-i-devlet: az állam oszlopai, a birodalom támaszai, vagyis a birodalom legfÅ‘bb tisztviselÅ‘i. E testületet II. Mohamed szervezte s tagjai voltak: a vezírek, káziaszkerek, defterdárok és a nisandzsi. Ők alkották a divánt, vagyis az államtanácsot. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata

Er-rahimi: "a kegyesnek a". Arab kifejezés. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Er-rahmáni: "az irgalmasnak a". Arab kifejezés. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Esek: "szamár". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 367. o.; 410. o. 258. lj.

Eszki Szeráj: "Régi Szeráj": K-N. Gy.: Sz.: 120, 122, 130-132. o.; H. D.: E./B./T. u.: 183. o.; 535. o. 128. lj.

Eszki: "régi", "ó-". H. D.: E./B./T. u.: 357. o.

Eszrár: arab jövevényszó a törökben. A vadkender feldolgozott alakjának a neve.

Etmekedzsi: pék, kenyérsütÅ‘.

Eunuch: K-N. Gy.: Sz.: 129, 131, 152-153. o.

Evlia: "szent". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 151. o. 133. lj.

Evlijalar ve enbijalar: "szentek és próféták". Kifejezés mellyel az Å‘si családfával rendelkezÅ‘ és/vagy nemes származású törököket jelölték meg a XV. században. T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 133. lj.

Ezán: a müezzin "éneke", amivel naponta ötször imára szólít ugyanazzal a szöveggel. Például: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 70. o.

Vissza az oldal tetejére

F

Fakih: jog- és hittudós (közülük nevezik ki a kádi-kat). A sarija vagy saria vizsgázott ismerÅ‘je.

Fakír: eredetileg "szegény", "nincstelen" jelentésű.

Falaka: büntetÅ‘ eszköz. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 216. o.;263. o. 31. lj.

Fárisz: "mesterlovas", egy katonai tisztség neve, felszerelését nézve szpáhi, de timár-birtoka nincs, csak adómentes családi telke, vagy más jövedelem-forrása. Rendszerint zsoldot is kap.

Fátih Mehmed-dzsámi: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 344. o.; 407. o. 202. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 553. o. 359. lj.

Fátih: "hódító". K-N. Gy.: Sz.: 135. o.

Fedajin: önfeláldozó gyilkos, öngyilkos merénylÅ‘.

Fellah: paraszt, földműves (Egyiptomban), késÅ‘bb általános értelemben dolgozó.

Feredzse: a nÅ‘k bÅ‘, nyaktól cipÅ‘magasságig érÅ‘ felsÅ‘ruhája. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 88. o.; 148. o. 68/a lj.; Kép: 89. O.

Fermán: szultáni parancs. Sokszor a beglerbég tezkeréjét jóváhagyó iratot nevezték így. K-N. Gy.: Sz.: 78. o. Ezt a parancsot a tugráva, vagyis a szultán névjegyével látták el, s a reisz efendi alatt lévÅ‘ kancelláriában állították ki, valamint a nagyvezír bocsátotta ki a szultán nevében. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata

Feth: gyÅ‘zelem. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata: 225. o.

Fethnáme: a hivatalos iratok neve, melyeket a szultánok a birodalombeli fÅ‘méltóságokhoz és az idegen államok fejedelmeihez szoktak küldeni, hogy tudassák velük az ellenségen nyert gyÅ‘zelmet. Feth: gyÅ‘zelem, náme: levél, irat.

Fetva: (fÅ‘) mufti vallási jogértelemezése, mindig vélemény és nem ítélet, mert csak a szultán (kalifa) ill. megbízottja ítélhet Allah nevében. A fetva mindig írásbeli válasz egy jogi kérdésre. A fetvák gyűjteménye fontos része a muszlim jognak.

Firaon-daglar: "fáraó-hegyek". A piramisok XVI. századi elnevezése. ". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 227. o.; 265. o. 83. lj.

Fitreti: interregnum állapot. K-N. Gy.: Sz.: 191. o.

FÅ‘mufti: másnéven Sejk-ül-Iszlám. Lásd ott. Másképpen: Sejhüliszlám.

Frenk: "európai". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 22. lj. Inkább a nyugat-európai keresztények összefoglaló neve az iszlám világban. A keresztes hadjáratok idején keletkezett, a frank (német és francia) lovagok révén. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetek.

Furun: kemence.

Futuvva: 1. férfiszövetség. Lehet katonai, vallási is, de inkább szakmai. Megkülönböztetik magukat az "alantasabb" foglalkozásúaktól. 2. nadrág típus, bizonyos szakmák képviselÅ‘i ennek viselésével különböztetik meg magukat az "alantasabb" foglalkozásúaktól.

Vissza az oldal tetejére

G, GY

Galata Szeráj: K-N. Gy.: Sz.: 129. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 413. o. 315. lj.

Garib: lásd Gureba.

Gárib: lásd Gureba.

Garibbáme: Asik pasa fÅ‘ költÅ‘i műve, mely 11 000 versszakból áll Őt a szerelem patrónusaként tisztelik. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 109. lj.

Gáza: 1. "szent" harc (a dzsihád "véres" formája) A mohamedánok harca, hadjárata a hitetlenek ellen. 2. terület név. K-N. Gy.: Sz.: 42. o.

Gázi: Lásd Gházi.

Gedekli timár: portai (szultáni, állami) hivatalnok vagy néha vallási vezetÅ‘ kaphatott ilyet szolgálatai jutalmaként, fizetség helyett vagy jövedelem-kiegészítésként. A gedekli-timarióta csak a szultánnak volt alárendelve, hadba vonulnia is csak a szultánnal vagy a nagyvezírrel kellett.

Gedzse kondu: "éjjel felállított" viskók. K-N. Gy.: Sz.: 206. o.

Gendzs: Gencs, a mai Gencsapáti falu SzombathelytÅ‘l északra. B. I.: K. O. E.: 176. o.

Germiyan: (Germiján) türkmén törzs, ebbÅ‘l származott az azonos nevű uralkodóház és emirátus is. Központi városuk Kütahja volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 144. o. 22. lj.

Gházi (Gázi): "hitharcos". Arabul harcos, általában az egyedül igaz hit (az iszlám) harcosa, hÅ‘se. A hódító szultánok gyakran fölvet mellékneve, de csak akkor vették fel, ha már viseltek háborút, még pedig gyÅ‘zelemmel, s így megszerezték a jogot mecsetek, illetve dzsámik építésére. Lásd még: Gaza.

Gönöllü: "bátor", önkéntest is jelent. Állami, de irreguláris zsoldos lovasok voltak. Az államtól apró lovakat kaptak szolgálatukhoz, de csak a hadjárat idejére.Önkéntes alakulat, melynek tagjai szervezetileg a janicsárokhoz tartoztak. Béke idején általában várak közelében éltek, polgári foglalkozást űztek. A gönüllük bölükökre voltak felosztva akárcsak a bölük khalkik és más egységek. VezetÅ‘jük a gönüllü bölük basi volt. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 420. o.; 428. o. 28. lj. Ugyanazokat a katonai feladatokat végezték el, mint az akindzsik és ugyanolyan módon foglalkoztatták is Å‘ket. Leginkább a végvidéken voltak alkalmazásban, mert részben bennszülöttekbÅ‘l állt a seregük. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata. Sajátságos, kitüntetÅ‘ szerepük volt, hogy a nagyvezír díszmeneteinek alkalmával Å‘k vonulhattak mellette két másik alakulat tagjai közt. Ők alkották a nagyvezír testÅ‘rségét a díszmenetek alkalmával.

Gulam (Qulam): "szolga" (fiatal rab fiú). Pl. a timárbirtokos szpáhik esetében 2-3000 akcse jövedelmű birtokkal rendelkezve a szabály elÅ‘írta egy ~ hadbavonultatását is.

Gureba (Garib, Gárib): "idegen". Reguláris, zsoldos, lovas sereg. Megkülönböztettek jobb és baloldaliakat. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 428. o. 37. lj. Az utolsó volt a sorrendben. A törökökhöz átszökött arab és perzsa lovasokból szervezték meg (a szó jelentése: idegenek ,az arab garib (idegen) szó többes száma); ruházatuk sem volt egységes. Ők is a Szent Zászlótól jobbra (gureba-i-jemín, azaz jobbszárnyi gureba) és balra (gureba-i-jeszár, azaz balszárnyi gureba) voltak, de az Ulufedzsik mellett. Összesen kb. ezer emberbÅ‘l állt ez az alakulat II. Szulejmán ideje alatt. Kis lovaik voltak. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata
Zászlójuk: sötétvörös színű
Gurus: török pénznem.1585-ig negyven akcsét ért. (Forrás: internetes anyag). A magyar tallérral volt egyenértékű.

A 16. század közepe táján megjelentek a török birodalomban a törökül (a német Groschenbol) gurusnak nevezett új, nagyméretu európai ezüstpénzek. Ezeket a török kormányzat az 1560-as években kezdte hivatalos fizetÅ‘eszközként elfogadni, de csak az 1580-as évek közepétÅ‘l tettek szert nagyobb jelentÅ‘ségre (fÅ‘leg a spanyol real [riyal] és a holland oroszlános [eszedi] gurus). A nagy akcsedevalválás elÅ‘tt átlagosan 40 akcsét ért. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Gülbahar: "Tavaszi rózsa", rabnÅ‘ neve.

Gülcsicsek: "Rózsabimbó", rabnÅ‘ neve.

Gyaur: "hitetlen"; mindenki, aki nem mohamedán. K-N. Gy.: Sz.: 166. o.

Gayr-i mukarrere: a török államkincstár szószerint fordítva "nem rendszeres" jövedelemként nyilvántartott forrásai. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Vissza az oldal tetejére

H

Hadam: szolga (arab).

Haddad: "kovács". Székesfehérváron egy egész dzsemaetet alkottak. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Hadim: jelentése "eunuch". Lehettek szerecsenek, akik a háremben szolgáltak, vagy fehérek, akik fontos belsÅ‘ szolgálatot láttak el. Ragadványnévként gyakori volt. K-N. Gy.: Sz.:129. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 47. lj.

Hadisz: hír, újság.

Hadzsi: "zarándok", a mekkai zarándoklat a próféta sírjához résztvevÅ‘je. A többes száma a hadzsilar. Lásd még ott. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 332. o.; 405. o. 166. lj.

Hadzsilar: "zarándokok". Minden mohamedánnak életében egyszer el kell zarándokolni Mekkába és Medinába. E zarándokokat nevezték így. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 94. o.; 149. o. 89. lj.

Hafiz, háfiz (hafez): aki könyv nélkül, fejbÅ‘l tudja a Korán szövegét ("szívbÅ‘l tudja": arab kifejezés).

Hafszida szultán: K-N. Gy.: Sz.: 140. o.

Hafszida-dinasztia: mohamedán uralkodóház Tuniszban és Tripolitániában. K-N. Gy.: Sz.: 135. o.

Hagia Szofia: K-N. Gy.: Sz.: 200(kép), 207. o.

Hajrán: a hajránliktól megbolondult ember elnevezése. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 305. o.

Hajránlik: arab szó, jelentése: megzavarodottság, meglepetés. A korabeli törökben a vadkender feldolgozott alakjának az egyik neve volt. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 305. o.; 401. o. 86. lj.

Hakim, Hekim: orvos, gyógyító (lásd "dzserrah").

Hákim: ItélÅ‘, bíró, valamely város vagy tartomány kormányzója; fejedelem. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata

Hali: szÅ‘nyeg, takaró.

Halidzsi: szőnyegkereskedő.

Halife: a kalifa szó modern török alakja. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 95. o.; 149. o. 96. lj. Lásd még: kalifa.

Halil bég deftere: lásd Csandarlizade Halil bég

Hamail: tulajdonképpen mindenféle amulettet hívhattak így. Többnyire kis erszényben elhelyezett, nyakban, karon hordott medalion, pénzdarab vagy irat. Ez utóbbin szerepelhet Allah valamelyik neve, egyes angyalok neve, szúrák a Koránból, stb. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 123. o.; 151. o. 125. lj.

Hamal: "teherhordók". Nem volt szabad tanúskodniuk. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 392. o.; 414. o. 333. lj.

Hamsze mübárek: "az öt áldott, illetve szent ujj; az öt fívér". Arab kifejezés törökös kiejtéssel. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 377. o.; 412. o. 298. lj.

Hán: fogadó.

Handzsár: K-N. Gy.: Sz.: 153. o. Ívelt pengéjű, kardszerű, rövid, keleti, szúró- és vágófegyver.

Handzsi: fogadós (lásd "hán").

Háne: 1. az adóztatás pénzügyigazgatási alapegysége volt; H. D.: E./B./T. u.: 145. o.; 527. o. 36. lj.; Egy háztartásfÅ‘t, vagy egy háztartást értettek alatta: H. D.: E./B./T. u.: 553. o. 359. lj. 2. ház.

Hanif: monoteista, egyistenhívÅ‘.

Harádzs-adó (Harács-adó): A nem mohamedán családfÅ‘kre kivetett adó. K-N. Gy.: Sz.: 9, 77, 141. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 50. lj.; Lásd még Dzsiszje adó. H. D.: E./B./T. u.: 145. o.; 527. o. 36. lj.; adómentesség esete: H. D.: E./B./T. u.: 151. o.; 528. o. 45. lj. Van föld- és "fej"-haradzs. Dzimmi (vagy zimmi) fizeti. általában az a földadó, amit a moszlim uralkodók az olyan földek után szednek, amelyeket a hódítások idején a nem moszlimok "birtokában" (vagyis művelésében) maradtak. (A jogi "birtokos" az uralkodó, a hódítás jogán.) A haradzs-ot fizetÅ‘k földje tehát elvileg mulk-birtok (lásd ott), vagyis a birtokos tulajdonjoga elvileg korlátlan, ha a földjére kiszabott adót megfizeti.
Föld-haradzs lehet:

- haradzsi mukaszeme: éves termés, állat-szaporulat meghatározott része, a gyakorlatban 10% - 50% között változott, ennek ellenére szinte mindig "tized" a korai elnevezése. Tényleges mértéke függött a termény stratégiai fontosságától, de pl. a szállíthatóságtól is, gyorsan romló terménybÅ‘l felesleges természetben adót szedni.

- haradzsi muvazzaf: meghatározott, a termés mennyiségétÅ‘l nem függÅ‘, változatlan átalányösszeg az évi adó.
Fej-haradzs (dzsizje): a nem moszlim alattvalóktól évente szedett adó. Minden felnÅ‘tt, "ép testű" vagyis munkaképes férfi után fizetik, mértéke a vagyontól függ. (A magyar Hódoltság területén pl. 300 dirhem vagyon alatt egy ideig nem szedtek fejadót).
Rendszerint:
Ha a vagyon kevesebb, mint 200 dirhem: a dzsizje évente 12 dirhem (vagy 1 aranydinár).
Ha a vagyon 200 - 10 ezer dirhem közötti: a dzsizje évente 24 dirhem (vagy 2 aranydinár).
Ha a vagyon 10 ezer dirhem feletti: a dzsizje évente 48 dirhem (vagy 4 aranydinár). (vesd össze: az 1400-as években egy átlagos dél-európai földműves család éves jövedelme kb. 5 aranydinárnak felelt meg.)
Aranyban fizetve kicsit kevesebb volt az adó, ami az arany dinár és az ezüst dirhem közötti tényleges (a törvényes értéktÅ‘l jelentÅ‘sen eltérÅ‘) vásárlóérték-különbséget hűen kifejezte.
1 dinár = kb. 4.25 g arany (törvényesen 22 karátos (916 ezrelékes), de nem volt ritka az ennél is jobb, 98 ezrelékes aranyból sem). A római ill. bizánci solidus érmével azonos értékű, azt váltja ki helyi veretű érmével az arab világban.
1 (arany) dinár = 10 (ezüst) dirhem.
1 (ezüst) dirhem = kb. 3.07 g ezüsttartalmú törvényesen. A görög (bizánci) drakhma érmébÅ‘l, ill. pénzsúlyból ered. 2.7 - 3.1 g közötti az elÅ‘forduló "jó" dirhem. "Aprópénz", többet kopott a forgalomban, mint az értékesebb arany érmék.
Hűbéresek harádzs adója: A havasalföldi harádzs 1569-70-ben 6 millió, a moldvai 1575-76-ban 2 586 000 akcse volt.
1570-75 táján, legkevesebb 8,5 millió akcsét kell számítanunk a két fejedelemség együttes adójának.
Porta elsosorban jó magyar aranyban szerette volna megkapni a vazallusi adót, de - mint egy 1552 júniusi rendeletben írták - ha nem sikerült elegendo aranyat szerezni, akcséban is elfogadta azt.

Haradzsi mukaszeme: lásd Harádzs-adó.

Haradzsi muvazzaf: lásd Harádzs-adó.

Harádzsi: "adóbeszedÅ‘". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 188. o.

Haramli, Harámli: 100 fÅ‘ feletti létszámú akindzsi osztag, ill. annak portyája, Å‘rjárata, harci tevékenysége (lásd "csete").

Hárem agák: K-N. Gy.: Sz.: 131. o.

Hárem agaszi: lásd "kizlár agaszi".

Hárem, Haram: "tiltott" (arab), az asszonyok elzárt lakrésze, ahová a férjükön kívül más férfi nem léphet. A kiskorú gyerekek is itt éltek, a fiúk rendszerint 5-10 éves korukig, a lányok viszont férjhez adásukig. (Eredetileg haremlik, lásd "szelámlik").T. L.: R, K, K, Az O. B.: 402. o. 101. lj.; 413. o. 315. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 183. o.; 535. o. 128. lj.
Arab eredetű török szó, jelenti a mohamedán ember családját, illetve feleségét is. Eredeti jelentése tilos, megtiltott hely. Ilyen a dzsámila (mecsetek) egyik udvara és a lakóházakban a nÅ‘k lakosztálya, ahova idegen férfiaknak belépni nem szabad. A törvény csak négy feleséget (háremet) enged meg a hívÅ‘knek. A háremben nevelik a gyermekeket, és ott történik a háztartásról való gondoskodás. A szultán háreme pénzen vásárolt vagy ajándékba kapott rabnÅ‘kbÅ‘l áll, akiknek a külvilággal vajmi kevés érintkezésük van. A szultán feleségeit a kadin (asszony) címzés illeti meg, és közülük azé a legnagyobb rang, aki a szultán elsÅ‘ fiúgyermekét hozta a világra. A törvényes asszonyok mellett ott vannak a szultán személyét kiszolgáló ediklikek, míg az odalik (európai nyelven: odaliszk) szultáni udvarban teljesít szolgálatot. Hászeki a neve annak a rabnÅ‘nek, akinek a padisahtól gyermeke született; legelsÅ‘ közöttük a hászeki-szultán. E családos nÅ‘k szolgákat tarthatnak és eunuchok felügyelete alatt állanak. A hárem asszonyai közt a legnagyobb tekintélyű és hatalmú a valide-szultán, a mindenkori padisah anyja.

Haremlik: "tiltott, szent". K-N. Gy.: Sz.: 29, 131. o.

Harf: "betű". Arab szó.

Harnáme: Sejhi Juszuf Szinán egyik fÅ‘ műve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 150. o. 111. lj.

Hász birtokosok: K-N. Gy.: Sz.: 196. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 48. lj. Ötezer akcse után minden következÅ‘ 5000 akcsénként voltak kötelesek egy lovast kiállítani. L. m.: Hász.

Hász oda: szultáni lakosztály.

Hász odalik: szultáni ágyas, szolgálólány.

Hász: "saját tulajdon, egy bizonyos egyén számára való; különösen a szultáné, annak tulajdona". 1. szultáni tulajdonú és kezelésű földbirtokok. 2. 100 000 akcse évi jövedelemnél nagyobb bevételt hozó szolgálati birtokok általános elnevezése. Emíri, vezíri (vizíri) tulajdonban voltak. K-N. Gy.: Sz.: 73-76. o. 3. A hász (khász) eredetileg a szultáni palota belso részét jelölte, ahol a szultán "kincstára" volt. 4. a török katonai közigazgatási rendszer egyik elnevezése 5. a szultáni család magánbirtokainak összesége.
A törökök az elfoglalt országokat a hűbérbirtokrendszer szempontjából három részre osztották fel. Egyik része lett a "hász-i-hümájun" (császári hász)�elynek jövedelmét a szultán a maga kincstárának tartotta fenn, vagyis koronabirtok; másik része a beglerbégek, vezírek és bégek hásza; a harmadik része pedig még az ennél is kisebb hűbérbirtokosok részére fenntartott hászok.
A hász-birtok nem névre szóló adomány volt, hanem tisztséghez kötött! Birtokosának a hász jövedelmébÅ‘l kellett fedeznie a saját költségein felül a beosztott tisztviselÅ‘k fizetését is. A hász ill. a jövedelem egy (oklevélben meghatározott) része ezért mentesült a katonaállítási kötelezettség alól. Ezen felül minden 5 ezer akcse után egy dzsebelü-t (nehézlovast) kellett felszerelni. (Bizonyos vidékeken 4000 akcse volt az elÅ‘írt kvóta.)
A tisztségviselÅ‘ kérhetett a kincstárból fizetést a hász helyett, de ez nagyon ritka volt, mert a hász elÅ‘írt jövedelmének csak kb. 40 %-át adták fizetésként. (Pl. forrásban szereplÅ‘ eset:) egy 600 ezer akcse jövedelmű hász-birtokra jogosult tisztségviselÅ‘ legfeljebb 240 ezer akcsét kaphatott éves fizetésként, de rendszerint sokkal kevesebbet kapott ténylegesen.
- pasa hász: 650 ezer - 1.2 millió akcse jövedelem
- szandzsákbég hász: 100 - 200 ezer akcse jövedelem (50 ezer akcse a szokásos "adómentes" rész, ezen felül katonát kell állítani) Szandzsákbég: egy tartomány, ill. katonai körzet parancsnoka. A szandzsákbégnek 50 ezer akcsénként fenn kellett tartania:
- egy tábori (hadi) konyhát,
- egy kovácsműhelyt,
- egy nyergesműhelyt,
mindezt a szokásos katonaállítási kötelezettségen felül.
A szandzsákbég a hadjárat elején 100 ezer akcsét kapott a kincstárból, ami a felvonulási területen esett károk enyhítésére szolgált. Persze nem a parasztok kaphattak kártérítést, hanem uraik.
- janicsár aga hász: 500 ezer akcse felett, továbbá külön "árpapénz", a személyes kíséret ellátására hadjáratban. (Ez utóbbi kivételes volt.) Sokszor az árpapénzt sem fizették, hanem birtokot jelöltek ki, ahonnan beszedhették. A janicsár aga "árpapénz-birtoka" pl. a Duna völgyében volt.

Haszasz: az 'aszesz" szó köznyelvi ejtése. Lásd ott.

Haszaszlar: A törökben az 'aszesz' a 'haszesz' formában terjedt el és mivel nem tudták, hogy ez már önmagában is többes szám a -lar többes jellel toldották meg. Lásd még: aszesz, haszesz. A rendet tartották fenn a városokban. A janicsárok közül kerültek ki. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 217. o.; 263. o. 39. lj.; . H. D.: E./B./T. u.: 182. o.; 535. o. 124. lj

Hászeki: 1. a "hász" emberei, belsÅ‘ szolgák. 2. kegyencnÅ‘, ágyas, olyan rabnÅ‘, akit gazdája kiválasztott nemi élet céljából. Ha fiút szült urának, felszabadult. Nem mindig lett ekkor sem törvényes feleség belÅ‘le, de fiának jogi helyzete nem különbözött egy "szabad állapotú" feleség fiának helyzetétÅ‘l (lásd "kadin"). LegelsÅ‘ közöttük a hászeki-szultán. E családos nÅ‘k szolgákat tarthatnak és eunuchok felügyelete alatt állanak.

Haszene: ua, mint a szultanin(e). Lásd ott.

Hász-i-hümájun: császári hász. Jövedelmét a szultán a maga kincstárának tartotta fenn, vagyis koronabirtok. Magyarországon: Kecskemét, NagykÅ‘rös, Cegléd, Kiskunhalas, Jászberény, HódmezÅ‘vásárhely, MezÅ‘túr, Ványa, stb.

Hászoda basi: a szultáni lakosztály "fÅ‘nöke", a szolgák vezetÅ‘je, fÅ‘kamarás. K-N. Gy.: Sz.: 57, 129. o.

Hasszam (Hazzam): kiváló.

Hatib: lásd Khátib. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 70. o.

Hatun, Khatun: asszony, úrnÅ‘, az "elsÅ‘ (fÅ‘) feleség" titulusa, de egyes helyeken a ház úrnÅ‘je, lehet pl. a háziúr anyja, vagy legidÅ‘sebb nÅ‘rokona. (lásd "kadin" "baskadin"). Az arab ill. török nyelvben a "hászeki" és a "hatun" szavakat használják a hivatalos feleségre.

Hauli: Az iltizammal kapcsolatban: A földdarabokat a "hauli" (felmérÅ‘, felértékelÅ‘) jelölte ki. A területet ritkán számolták, elég volt a határok kijelölése. Az adót nem a terület mérete szerint, hanem az elvárható termés becslése alapján vetették ki.

Hauli: föld felmérÅ‘ (inkább birtokhatárokat jelölt ki, az értéküktÅ‘l függÅ‘en, a birtok tényleges nagysága mellékes volt)

Havruz: alapjelentése: éjjeliedény, de durva kifejezésekben azt jelenti: "büdös dög". H. D.: E./B./T. u.: 285. o.; 555. o. 379. lj.
Házine, (Hászine) aga: kincstárnok.
Házine, (Hászine) oda: szultáni (magán-) kincstár, mint helyiség.
Házine, (Hászine) uszta: "tárnokmester", a hárem fÅ‘kincstárnoka, rendszerint jól képzett rablány, ill. a szülÅ‘képes korból kiöregedett egykori szultáni ágyas, kegyencnÅ‘.
Házine, (Hászine): szultáni (magán-) kincstár.
Házinedár, (Hászinedár): kincstárnok. A beglerbégek udvartartásának egyik udvari tisztje.

Házinedárbasi: kincstárnok. K-N. Gy.: Sz.: 129. o.

Hekim basi: a kádik rendjének egyik magas rangú tagja: a szultán orvosa.

Hekim: "udvari orvos". K-N. Gy.: Sz.: 11. o.

Helva: "törökméz". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 372. o.; 411. o. 270. lj.

Hidrellesz: lásd Hizir-Iljász.

Hidzsre: valódi jelentése: "kiköltözés", különösen Mohamed próféta elköltözése (nem pedig: futása) Mekkából Medinába, Innen a mohamedán idÅ‘számítás neve, mely a 622. év július 16-ával, pénteki nappal kezdÅ‘dik. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata

Hikma: bölcsesség.

Himár: szamár (Himár-oglu: "Szamárfi", férfinév, nem vicc, volt ilyen személy).

Hira: tábor (katonai sátortábor, al-Hira: egykori arab fÅ‘város a mai Szíriában).

Hiszár, hisszár: vár, erÅ‘d.

Hizir-Iljász: két személy nevének összetételébÅ‘l szerkesztett ünnep neve. Május 6-án ünneplik és ez ugyanakkor a nyár kezdetének ünnepe is. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 104. o.; 150. o. 115. lj.

Hodzsa: "öreg" tudós, a legöregebb ulémák neve (pap, tanító, bíró, jogász egyaránt megtisztelhetÅ‘ ezzel a címmel), nevelÅ‘ (lásd "lála"). Perzsa eredetű szó, többnyire tiszteletet kifejezÅ‘ megszólításokban használták. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 15. lj.; 285. o.; 398. o. 37. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 282. o.

Höjük: "tumulus", "halom", "kisebb hegy". H. D.: E./B./T. u.: 564. o. 516. lj.

Hu: "Isten", "Ő". T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 131. lj.; 345. o.; 408. o. 206. lj.

Huri: (többes szám, arab) "fehérek", a muszlim Édenkert örökifjú "szűz" lányai. A muszlim hit szerint valóban örökké szüzek és fiatalok maradnak az igazhívÅ‘k számára biztosított "mennyei" gyönyörök ellenére. Ha mégis megfogannak, gyermekük egy nap múlva felnÅ‘ttként születik. Allah eleve teremtette Å‘ket s közülük minden igazhívÅ‘nek, a földi életben volt feleségein kívü, hetvenkettÅ‘ fog jutni. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata

Hurma: perzsa eredetű szó, datolyát jelent.

Hurufi: síita szekta, mely egyfajta szám- és betűkabalisztikát hozott létre. BÅ‘vebben: T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 135. lj

Hutbe. Hutba: speciális ünnepi ima és prédikáció, amit péntekenként mondanak el a török papok az uralkodó nevére. Kisebb helyeken nem a helyi úr, hanem egy nagyobb hatalmú uralkodó nevére szól, tulajdonképpen az alárendeltségi viszony formális elismerését fejezi ki, ezért fontos politikai aktus lehet. H. D.: E./B./T. u.: 179. o.; 534. o. 116. lj.

Hümájun: a nagymogul birodalom meglapítójának Baburnak a fia. K-N. Gy.: Sz.:151. o.

Hünkár (Hunkar): uralkodó.

Hürrem (Hurrem): "Vidám", nÅ‘i név.

Hüszrev és Sirin: Sejhi Juszuf Szinán egyik fÅ‘ műve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 150. o. 111. lj.

Vissza az oldal tetejére

I

Ibn Abih: "apjának fia", ismeretlen apától származó fiú neve.

Ibn: ua., mint a bin (lásd ott).

Ibrahim pasa szeráj: Az épület ma is áll. H. D.: E./B./T. u.: 267. o.; 552. o. 341. lj.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 413. o. 318. lj.

Ibrikdar-basi: fÅ‘pohárnok. K-N. Gy.: Sz.: 11. o.

Ics edik: vékony talpú, házi használatra való lábbeli. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 379. o.; 412. o. .305. lj.

Ics hazine: belsÅ‘ kincstár. K-N. Gy.: Sz.: 110. o.

Ics ogláni: "belsÅ‘ fiú". Az adzsemi oglánokkal együtt Å‘k is részben a foglyok közül a szultánt illetÅ‘ ötödbÅ‘l, részben a devsirme révén öszzegyűjtött gyermekekbÅ‘l kerültek ki, igen gondos válogatás után. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 387. o.; 413. o. 315. lj. Egyik említésre méltó csoportjuk a beglerbégek kapu khalkijában szolgált, mint hadapród.

Idzsmaa, Idzsma: "(köz)megegyezés", az ulémák véleményének egysége, az iszlámban fontos jogalap (további vita a kérdésrÅ‘l a megegyezés után tilos).

Idzstihad: erÅ‘feszítés (lásd "dzsihad").

Iflák: vlah, cláb, román.

Ihsid: herceg (perzsa).

Ikina: cséplÅ‘szánka. Ma már nem létezÅ‘ szó. H. D.: E./B./T. u.: 170. o.; 531. o. 85. lj.; 372. és 392. o.

Ikindi namazi: délutáni ima. T. L. R., K, K, Az O. B.: 92. o.; 148. o. 80. lj.

Ikindi: A délutáni idÅ‘, a nap szaka dél és napnyugta, vagy szorosabban 14.00 és 17.00 között; innen az ezen idÅ‘ben végzendÅ‘ imádkozás, vagyis harmadik ima. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata

Ikta: szolgálati, rendszerint katonai birtoktípus, meghatározott idÅ‘re, ill. feltételekkel, néha életfogytig adják. CSAKIS szolgálattal tartozik a birtokos, viszont a birtokon élÅ‘ adózók uruk mellett valamilyen jogcímen az uralkodónak is fizetnek. Úgynevezett javadalombirtok. Elvileg adómentes, birtokosa katonaként, vagy hivatalnokként szolgálta urát. A költségeit a birtok jövedelmébÅ‘l kellett fedeznie. Csak addig maradt az övé a birtok, amíg a szolgálatot ellátta, tulajdonába nem került.
Ha ezt valaki kegyes alapítványként az egyházra hagyta adományként (vakf) az egyház csak a birtok jövedelmére (földadó) tarthatott igényt, maga a birtok és minden más jövedelem az uralkodóé maradt. Mivel az uralkodó ritkán vett vissza az egyháztól birtokot, ez volt az ikta családi birtokká változtatásának egyik lehetséges eszköze. Az alapítványt adó valamilyen formában magát ill. örökösét tette meg az alapítvány kezelÅ‘jének, így próbálta megtartani családi kézben a birtokot. (Pl. valamelyik fiú a kedvezményezett vallási közösségben fÅ‘papi tisztséget viselt, vagy visszabérelték saját adományukat az egyháztól.)

Iktadár: az "ikta" (lásd ott) tulajdonosa.

Illáhi: "Istennek a". Arab szó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Iltizam: bérelt föld. Adománybirtok-fajta. Csak Egyiptomban vált jellemzÅ‘ birtoktípussá, ott viszont már a kalifák korában. Birtokosa ("multazim": bérlÅ‘) adózott, de nem katonáskodott. ÖrökölhetÅ‘ volt, de itt is fizetni kellett az adomány megerÅ‘sítéséért. Ha volt vér szerinti fiúörökös, Å‘ gyakorlatilag mindig megkapta a birtok bérleti jogát.

A birtok (a feudális Európához hasonlóan) itt többféle részre oszlott:
- uszija: A földesúr birtokában és kezelésében maradt, a parasztcsaládok robotmunkával művelték. Néha bérmunkásokat is felvett az úr.
- atar: ("ajándékozott") életfogytig a paraszcsaládnak adott föld, ami örökíthetÅ‘ volt az úr engedélyével, a terheket azonban továbbra is vállalni kellett. Rendszerint a termény bizonyos százalékával adóztak.
- Alsó-Egyiptom (É): a pénzjáradék jellemzÅ‘, mértéke 20% - 40%.
- FelsÅ‘-Egyiptom (D): a terményjáradék jellemzÅ‘, akár 50% felett is elÅ‘fordult.
- csiftlik: használatra kapta a parasztcsalád. Rendszerint egy kikötött összeg vagy termény-mennyiség az adója (nem a jövedelemnek meghatározott százaléka). A föld az úr tulajdona maradt, de a paraszt "röghöz kötött" volt, önkényesen nem hagyhatta el a művelt földet.
Az adók mellett megszokott és elvárt dolog volt a "barran", a parasztok "önkéntes ajándéka" az uruknak, bizonyos alkalmakra.
Az adókat külön erre szakosodott tisztviselÅ‘, a "szarraf" (termékbecslÅ‘) vetette ki, aki munkájáért külön pótadót szedett a paraszttól.
A paraszt neve Egyiptomban "fellah".
A birtokot rendszerint nem maga az adománybirtokos, hanem arra kiképzett gazdatiszt ("vekil" vagy "vakil") irányította.
A földdarabokat a "hauli" (felmérÅ‘, felértékelÅ‘) jelölte ki. A területet ritkán számolták, elég volt a határok kijelölése. Az adót nem a terület mérete szerint, hanem az elvárható termés becslése alapján vetették ki.

Imám: Az ulemák testületébe tartozó papi rend öt osztályra oszlik: 1. sejk 2. khátib 3. imám 4. müezzin 5. káim. A muzulmán vallásban a papinak mondható teendÅ‘ket végezték (másik ilyen csoport a sejkek csoportja). FÅ‘ feladatuk az elÅ‘imádkozás és a rituális mozdulatok bemutatása volt, de sok más egyebet is végeztek. A hitben "elöl álló", papi elöljáró, elÅ‘imádkozó, körülmetélÅ‘, házasságot szentesítÅ‘ feladatokat lát el. A mecsetekben az imát mondják el ötször, tehát voltaképpen elÅ‘imádkozók. Ilyen imám minden mecsetnél több van, s ezek egyike végzi a fiúk körülmetélését, a hívek esketését és temetését. A legfÅ‘bb imám, mint kalifa, a szultán. K-N. Gy.: Sz.: 121. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 15. lj.; 380. o.; 412. o. 307. lj.

Iman: (arab) hit.

Imáret: többnyire dzsámik közelében található épületek (de nem templomok). Általában kegyes alapítvány (vakuf) tette lehetÅ‘vé működésüket. Szegényház, közkút, fürdÅ‘, iskola. Mai vélemény szerint elsÅ‘sorban a tanulók élelmezése végett tartották fenn Å‘ket. Másodsorban a szegények élelmezése és a jótékonykodás volt a feladatuk. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 94. o.; 149. o. 91. lj.

Indzse: "kis", "keskeny". H. D.: E./B./T. u.: 336. o.; 562. o. 488. lj.

Indzsil: az Evangélium mai török neve: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 75. lj.; 187. o.; 192. o. 15. lj.

Inebahti szandzsákbégje: 1553. 02-03 hó Haszán bég. (Forrás: internetes anyag)

Iptida timár: A legkisebb szpáhi-birtok az "iptida timár", ezer akcse jövedelemmel. Rendszerint minden új szpáhi ezt kapta. Ez egy kilidzs (kard) bevonultatási értékű, vagyis a birtokos maga vonult hadba, lovon, az elÅ‘írt felszereléssel.

Iráni sah: K-N. Gy.: 153-154. o.

Isik: a vándorló dervisek elnevezése. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 364. o.; 410. o. 254. lj.

Iszkele: "kikötÅ‘". H. D.: E./B./T. u.: 336. o.; 562. o. 488. lj.

Iszlám: "alávetettség (isten akaratának), teljes odaadás". A mohemedán vallás és világ összefoglaló neve. K-N. Gy.: Sz.: 77, 80, 170, 212. o. Az iszlám zászlói: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 70. o.

Iszluga: szolga. Forrás: DunaszekcsÅ‘ története (Internet).

Iszmail: (-1524 síita vezér, iráni sah II. Bajezid és II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 17, 54, 98. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o.23. lj.

Iszpendzse: kapuadó, nem muszlimok fizették birtokuk után (lásd "csift rezmi") földesuruknak. Ezen felül kellett fizetni a "haradzs"-ot a szultánnak.

Isztambuli börtön: K-N. Gy.: Sz.: 76. o.

Isztambuli kádi: K-N. Gy.: Sz.: 106. o.

Isztambuli mufti: K-N. Gy.: Sz.: 107, 109, 119. o.

Isztambuli szeráj: K-N. Gy.: Sz.: 80, 182. o.

Isztiszlah: közös érdek.

Itiknáme: "felszabadítólevél". . H. D.: E./B./T. u.: 320. o.; 560. o. 457. lj.

Izoglán: rab fiú, akit kiképeznek a szultán szolgálatára, katonai vagy polgári tisztségviselÅ‘nek (lásd "devsirme").

Vissza az oldal tetejére

J

Ja-Hu: "Ó, Isten" (arab kifejezés). T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 131. lj

Jaja basi: a janicsárok bölükjei nagy részének elöljárói voltak. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 314. o.; 404. o. 128. lj. Egy forrás szerint ez a tisztség a határÅ‘r janicsárok parancsnokát jelenti. Legalábbis az 1543-as hadjárat idején ezt így értelmezték. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o.

Jaja: gyalogos (török), talpas, janicsár vagy más segéderÅ‘ is lehet. Nem szpáhik is kaphattak timárt, de Å‘k csoportosan, 20, késÅ‘bb 30 fÅ‘ (janicsároknál 1 odzsak) kapott egy timár-t. Zsold ill. más ellátás helyett kaphatták gyalogos (jaja, piad) katonai alakulatok tagjai is.
Eredetileg a török szabad paraszti gyalogoskatonák elnevezése volt, azonban a XV. Század közepétÅ‘l csak kisegítÅ‘ szolgálatban használták, afféle miliciaként, helyi rendfenntartó erÅ‘ként. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár. Ezt a nevet viselte a janicsárok több több bölükje is, különösen azok, amelyek a végvidékekre rendeltettek várÅ‘rségül; továbbá az a 14 zászlóaljból álló nomadizáló turkomán csapat is, mely a janicsárokba kebeleztetett. - Innen a jaja basi: e janicsár csapatok parancsnoka.

Jamak, Jamakdzsi: "helyettes(ítÅ‘)", fegyverhordozó, katonai segéderÅ‘.

Janicsár aga: K-N. Gy.: Sz.: 38, 56, 64, 121. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 397. o. 7. lj.; 404. o. 128. lj.; 427. o. 4. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 216. o.; 543. o. 215. lj. Kép: 419. O.

Janicsár aga hász: 500 ezer akcse felett, továbbá külön "árpapénz", a személyes kíséret ellátására hadjáratban. (Ez utóbbi kivételes volt.) Sokszor az árpapénzt sem fizették, hanem birtokot jelöltek ki, ahonnan beszedhették. A janicsár aga "árpapénz-birtoka" pl. a Duna völgyében volt. A janicsár aga rendszerint beglerbégi címet is viselt és egyszersmind a fÅ‘városi rendÅ‘rség fÅ‘parancsnoka is volt. Külön divánja volt, melynek tagjai a janicsárság törzskari tisztjei voltak. A janicsár aga ezen kívül részt vett a nagyvezír divánjában is. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata
Parancsnoki jelvényük: Háború idején egy fehér zászlót (bajrak)
s egy lófarkat szoktak elÅ‘tte vinni, utána pedig négy vezetéklovat vezetni.

Janicsár oda: janicsár közös szállás, janicsár kaszárnya hálóhelyisége, szobája (de a táborban a sátor is).

Janicsár orda: 20, késÅ‘bb 30 fÅ‘bÅ‘l álló alegység, szakasz, idÅ‘nként azonos értelemben használták az odával.

Janicsár(ok): (eredetileg jeni cseri, a. m. "új sereg") A török haderÅ‘ reguláris, állandó zsoldos gyalogsága. II. Szulejmánig csak a szultán személyes vezérlete alatt tartozottháborúba menni. A hadsereg elitjét képezték. Elrabolt keresztény gyermekekbÅ‘l nevelték át fanatikus törökké és hithű muzulmánná, de a birodalomban élÅ‘ muszlim családokból is szedtek össze erÅ‘szakkal gyermekeket e célra. Az elÅ‘bbieket egy-két évig muszlim török, kisázsiai családokhoz osztották szét és nevelték, hogy elsajátítsák a nyelvet, szokásokat, az iszlám vallás alapjait. Felserdülésükkor az állam vette át Å‘ket és rendkívül szigorú neveléssel és bánásmóddal Isztambul, Drinápoly és Gallipoli külön erre a célra szolgáló kaszárnyáiban képezték ki Å‘ket a sereg élgárdájává. Megtanulták a különféle katonai gyakorlatokat s föltétlen engedelmességet, hozzászoktak a fáradalamakhoz, nélkülözéshez, elsajátították a testületi szellemet és fanatizmust. 18-20 éves korukban átléptek a janicsárok egyes csapataiba, ahol három évig mindennemű szolgai munkát végeztek. A gyerekek begyűjtését legfÅ‘képpen a balkán félszigeten végezték. 3-5 évenként került sor begyűjtésre. A begyüjtés neve devsirme "gyermek adó". A 9-11 éves fiúkat akár 7-8 évig is nevelte az állam. A janicsár kaszárnyákból kikerülve kiváló, fegyelmezett és vakbuzgó harcosként álltak csatasorba. Fegyverzetükhöz már a puska is hozzátartozott. Szulejmán haláláig meg sem nÅ‘sülhettek, de még életében elérték a házasodási jogot, amivel azonban csak kivételes esetekben élhettek.
A janicsárokról Dernswam János tollából: A janicsárok már-már fanatikusan szolgálták a szultánt. Elmondható róluk, hogy akiknek már volt elÅ‘zÅ‘leg valamiféle keresztény világnézete, hite és úgy lett janicsár, az többé nem akar visszatérni hitéhez és szülÅ‘földjére, hanem csakis a ranglétrán való feljebbjutás érdekli, törtetÅ‘, erÅ‘szakos, apján és anyján is átgázoló ember lesz.
A janicsárságot az adzsemi oglánok közül válogatják ki. Amikor janicsár lett örült neki, mert a helyzetében úgy gondolta javulás állt be. Sokuk már kitanult egy szakmát, megszerette és gyakorolta is, mégis besorozták. Miután kitanították janicsárnak, de nem akart a szultán seregében élni elhagyhatta a kaszárnyát. Ezek a szakmájukból éltek, de mint janicsárok megkapták a zsoldjukat is. Viszont háború idején kötelesek voltak bevonulni a seregbe. Ezek lettek a tábori kovácsok, lakatosok, nyergesek, szíjjártók, vargák, szabók, kocsikészítÅ‘k, ácsok, kardkovácsok, bognárok, nyílkovácsok, stb. Viszont nem viselhettek "kecsét" vagy "kulát". Ezek a janicsár mesteremberek elég szép pénzt kerestek. Minden fegyver forgatására kitanítják Å‘ket, de a legfÅ‘bbek ezek: puska, íj, szablya, dárda. A janicsárok állandóan a szultán körül tartózkodtak, egymást váltva. Az udvarban és a városokban nem hordtak fegyvert, csak egy ölnyi hosszú botot. Békében a város rendÅ‘reiként dolgoztak, kezükben mindig ott volt a bot. Amelyikük nem volt szolgálatban nem viselhette a botot sem, ennek ellenére önkényeskedtek az emberekkel. Azért tehették, mert senki sem parancsolt nekik csak a saját feletteseik és a szultán. Rájuk nem vonatkoztak sem a civil, sem a katonai törvények, egyedül a tisztjeik vonhatták Å‘ket felelÅ‘sségre Å‘ket. Ez szultáni rendelet volt. Tulajdonképpen Å‘k voltak az egész birodalomban a legnagyobb szabadsággal rendelkezÅ‘ emberek. A szultán három havonta adta ki a zsoldjukat. Az uralkodó "mindegyiküknek ruhát adat és nadrágot közönséges posztóból, hozzá két inget és gatyát is. (...) Az udvartól kapott közönséges posztót eladják, s jobb minÅ‘ségű posztóba öltöznek." A fegyvereiket már a szolgálatuk elején megkapják. A janicsárokat sem élelmezte a szultán, önmagukra kellett fÅ‘zniük. Tíz janicsár tíz-tíz akcsét összeadott és ebbÅ‘l vásárolták meg a heti élelmiszert. Ezen a héten rájuk a másik tíz fÅ‘zött. A következÅ‘ héten cseréltek. Annak a csapatnak amelyik fÅ‘zött nem kellett befizetni a száz akcsét. Legtöbbször faggyúval készített rizs-csorbát csináltak és "...ha fel akarták javítani, akkor mézzel;..." készítették el. "A csorbához mindenkinek egy-egy darab birkahúst fÅ‘znek;..." Egyébként "...mindnyájan szívesen esznek édességet..." "...a gyümölcs mindennapos eledelük."
Megtakarított pénzüket "nyakukba akasztják". "Sokan csak pénzt gyűjtenek." Külön a számukra épített kaszárnyákban laktak. "Ezek egyemeletesek, nem az utcára néznek." "ElÅ‘re meghatározott idÅ‘kben étkeznek. Aki ezekrÅ‘l elkésik, rosszul jár."
Háború idején a szultán a janicsároknak lovakat biztosít; minden tíznek egyet. Ezzel a sátrukat és élelmüket kell szállítaniuk. Ilyenkor az a szokás, hogy a zsoldosok pénzét elÅ‘re kiadja, de csak a csapatoknak (a pénztárosok Å‘rzik és osztják ki idÅ‘ben), mivel a halottak száma magas és emiatt veszteség érné a kincstárat. A harcok végeztével aztán rögtön ki tudják fizetni a katonákat. A hadjáratok alatt az élelmiszerek ára felszökik, de a szultán a janicsárok részére és csak nekik a saját készleteibÅ‘l szabott, normál árakon biztosít ellátást.
A janicsár aga nagy hatalmú ember, "sokan félnek tÅ‘le".
A városban a tűzoltást csak a janicsárok és bizonyos tekintélyes emberek végezhették, akik külön ezért zsoldot kaptak. "Ezek lóháton vagy gyalog, jól öltözötten közelítenek a tűzhöz, és úgy intézkednek és parancsolnak, akár a csatában." A sok faház miatt a tűz gyors terjedésének megakadályozására néhány házat lerombolnak nagy gyorsan, majd vízzel oltanak."
I Murád szultán (1360-1388) alakította meg ezt a katonai alakulatot. (K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata szerint viszont Urkhán szultán) Kezdetben egy 10 századból álló egység volt. KésÅ‘bb átszervezték és 101 ortából (vagy odából) álló csapat jött létre azonos létszámmal. A neve "dzsemaet" lett és ez lett a janicsárság fÅ‘ alapegysége is. (K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata szerint a janicsárok hadteste kezdetben 4000 fÅ‘bÅ‘l állt.) KésÅ‘bb több dzsemaet csapatot állítottak fel. II. Szulejmán szultán 61 bölükkel növelte meg a janicsárok létszámát és méginkább támaszkodott ezen alakulat erejére, mint elÅ‘dei.
A janicsárokhoz társult II Mehmed szultán (1451-1481) alatt egy második nagy csapat, amely a szegbán bölükökbÅ‘l tevÅ‘dött össze. Ők eredetileg a szultáni vadászebek gondozói voltak. Alakulatuk egy lovas és 34 gyalogos szakaszra oszlott. Az egység neve "szegbán" volt. KésÅ‘bb belÅ‘lük is több alakult. Elnevezésüket végig megtartották.
A harmadik fÅ‘ csoportot az "aga-bölük"-ök vagy csak egyszerűen "bölük"-ök képviselték, s II Bajezid (1481-1512) vagy I Szelim szultán idején kerültek a janicsárok közé. 61 kisebb egységet különböztettek meg köztük.
A negyedik egység az "avdsi" volt.
A janicsároknál az volt a szokás hogy, ha kaptak jövedelembirtokot, akkor 1 odzsak kapott egy timárt. Zsold ill. más ellátás helyett kaphatták gyalogos (jaja, piad) katonai alakulatok tagjai is.
- Zsoldjuk: a közjanicsárok zsoldja alacsony volt. Általában 5-7 akcsét fizettek naponta, ezért arra törekedtek, hogy lovas katonává váljanak és elhagyják a janicsár hadosztályt
- Fegyverzetük: 1. puskások (tüfenkcsik): hosszú csövű puskával, széles pengéjű görbe karddal rendelkeztek. (jenicseri tüfenkcsiszi) 2. íjászok: íjjal, nyíllal és egyszerű karddal harcoltak.
- Zászlójuk: a csapat fÅ‘zászlója vérpiros volt és rajta ezüst félhold és kard. (Eleinte csak ez az egy zászlója volt az egész janicsárságnak.) Az odáknak külön zászlóik voltak melyek fele sárga, fele vörös volt és külön zenekaruk szolgáltatta a harci indulókat.
Ruházatuk: 1. "kecse": hengeres, fehér, magas nemezföveg, mely hátul lecsüngÅ‘ dísszel végzÅ‘dött. ElÅ‘l kanál volt feltűzve rá. Ilyen föveget senki más nem viselhetett. (Dávid Géza és Tordy Lajos szerint a janicsároknak volt egy 'börk' nevű fejfedÅ‘je is. Ennek igen rövid leírása emlékeztet a Thury József által "kecsé"-nek nevezett sapkára. E sapkának hátrafelé, a vállig lenyúló részét is jatirmának hívták. Efféle fátylat viszont a köznép is hordhatott.) 2. "kuka", vagy más néven "kula": a tisztek által viselt tollbokrétás, sisak alakú sapka. A közjanicsárok fejfedÅ‘jétÅ‘l fÅ‘leg az különböztette meg, hogy hiányzott róla a hátrafelé lelógó rész, a jatirma. A bölük basik is ilyen aranypaszományos, tollas "kula"-t viseltek a fejükön. "Süvegük magas, hegyes, felül csavaros, fejük körül hét-nyolc ujjnyi széles, fonott vagy arany paszomány, felül kis ezüst tolltok, abban kócsagtollból egy tollcsomó, olyanforma, mint egy seprÅ‘;..." A tisztek csizmáinak különbözÅ‘ szinei voltak, melyek megkülönböztették Å‘ket egymástól. 3. "szorgucs": bÅ‘rsapka, a janicsárok fejfedÅ‘je. 4. "dolamán": Kék színű, vastag szövésű, gyapjúból készült, begombolható, derékon övvel összeszorított, térdig érÅ‘ ruha. A janicsárok kiváltsága volt a gallér viselése. Ezt a szokást Szelim szultán idejében vezették be. Az illetéktelen használat büntetése verés és pénzbírság volt. 5. "feredzse": Hosszú, lábikráig érÅ‘, ujjas köpeny, amit övvel viseltek. 6. "salvár": Kék színű, vastag szövésű gyapjúból szÅ‘tt, bÅ‘, hosszú nadrág, amit a térdük alatt szíjjal, vagy szalaggal összekötöttek. 7. "bakancs": Lábbeliként a közkatonák ezt hordták. Leginkább a vörös színű terjedt el köztük. A lábfejükre szíjat kötöttek, ennek oldalán vaskarika, volt, mellyel a cipÅ‘ szorosabbra, vagy tágabbra köthetÅ‘. Erre sokat adtak; kiváltságuk volt. Ha valaki más viselt ilyet levágták a szíjat és a karikát és pénzbüntetést kapott az illetÅ‘. 8. "csizme": a tisztek lábbelije volt. (EbbÅ‘l lett a magyar csizma szó azonos jelentéssel.) A különbözÅ‘ janicsár csapatok tisztjei más és más színű csizmét viseltek. A szegbán tisztek pirosat, a bölükök parancsnokai feketét, a dzsemáetek tisztjei pedig sárgát.
Mind a négy osztálynak minden odája meg volt különböztetve a ruha ujjára varrt számokkal és bizonyos jegyekkel. Így a stb. ezt jelentette: 1., 2., 3., bölük; a = 1., 2. dzsemáet; a = 1., 2. szegbán; a = 1. avdsi, stb. E betük és számok fölött voltak a különbözÅ‘ jegyek, pl a 13. dzsemáet jegye jácint, a 14-iké sütÅ‘lapát, a 16-iké csizma, a 17-iké zászló stb.
Káldy-Nagy Gyula szerint létezett egy tisztség a janicsárság hiearchiájában a janicsár aga és a Kul kethüda közt, mégpedig a Szegbán basi. Szerinte Å‘ volt a másodparancsnok, a Kul kethüda pedig a harmadparancsnok.
K-N. Gy.: Sz.: 21-25, 30, 45, 62-63, 77, 80-81, 86, 91-93, 102, 114, 120, 122-123, 126-127, 154-155, 158, 169, 174, 182, 184, 207, 214. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 49-50. lj.; 197. o.; 275. o. 4. lj.; 280. o.; 397. o. 9. lj.; 399. o. 49. lj.; 312. o.; 403. o. 114. lj.; 314. o.; 404. o. 128. lj.; 409. o. 231. lj.; 428. o. 28 lj.; Kérdéses mikortól házasodhattak: H. D.: E./B./T. u.: 311. o.; 558. o. 442. lj. Kép: 169. o.; 315. o.
Egyéb adatokat lásd az 1552-évi hadjárat leírásánál a második résznél.

Janicsárlázadás: pl. az 1446-os. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 132. o.; 152. o. 142. lj.; 143. o. 2 lj.

Jarasza: "denevér". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 228. o.; 265. o. 85. lj.

Jasmak: a nÅ‘k fejére terített nagyobb kendÅ‘, amellyel arcukat teljesen el tudták fedni. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 88. o.; 148. o. 68/a.; Kép: 89. O.

Jaszaulok: sereghajtók. Hasonló feladatokat is végeztek mint a tábori rendÅ‘rök, de sokkal brutálisabban léptek fel a renitenskedÅ‘kkel szemben. Ostromok alkalmával Å‘k terelték a csapatokat a rohamokra, ostorokkal hajtották a lemaradozókat vissza.

Jatagán: Hullámosan hajlított élű, rövid, tÅ‘rszerű, egyélű, hegyes, 50-60 cm hosszú keleti kard. A török katonaság legáltalánosabb fegyvere. Rendszerint tok nélkül hordták az övükbe tűzve.

Jatirma: a közjanicsárok 'börk' nevű fejfedÅ‘jének hátrafelé lelógó része. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 23. lj.; Itt jegyzem meg, hogy ezt a jellegzetes fejfedÅ‘t írja le K. G.: T. H. M. című könyve a 'janicsárok' címszónál, de "kecse" néven nevezi.

Jatszi namazi: késÅ‘ esti ima. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 92. o.; 148. o. 80. lj.; 327. o.; 405. o. 149. lj.

Javúz, Javuz: éles ("rettegett", "rettenetes" értelemben használták, ragadványnév).

Javuz: "vad". H. D.: E./B./T. u.: 204. o.; 539. o. 172. lj.

Jazid: számvevÅ‘.

Jazidzsi: írnok.

Jazioglan: Jelentése bizonytalan, esetleg: írnokfiú, írnoktanuló. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 45. lj.

Jedi-kule: "Héttorony". K-N. Gy.: Sz.: 48. o.; T. L.: R, K, K Az O. B.: 301. o.; 400. o. 74-76-77. lj.; Kép: 425. O.

Jemin: jobbszárny (lásd: szagkol).

Jemisdzsi: gyümölcskertész.

Jeni oda: "Új Terem". A Topkapi szerájban a rabszolgafiúk nevelésére használt egyik terem. Másik neve: Böjük oda. K-N. Gy.: Sz.: 128. o.

Jenicseri agaszi: a Janicsár aga török alakja. Lásd ott.

Jenicseri tüfenkcsiszi: puskás janicsár, lásd janicsár.

Jeni-cseri: "Új sereg", a janicsárság török neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 49. lj.

Jeni-szeráj: "Új Szeráj". K-N. Gy.: Sz.: 120, 122, 130-132. o.

Jeszár: balszárny (lásd: szolkol).

Jetim: árva.

Jevimlü: napibéres. K-N. Gy.: Sz.: 187, 190-191. o.

Jilanli szütun: "Kígyós oszlop". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 356 o.; 409. o. 232. lj.

Jildirim, Ilderim: villám, férfinév is.

Jogurt: "joghurt" , ejtve jourt. T. L.: R, K, K Az O. B.: 400. o. 60. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 196. o.; 537. o. 149. lj.

Jumn (al-Jumn): boldogság (lásd "jemen", ebbÅ‘l ered a téves római Boldog Arábia (Arabia Felix) név).

Juszr: arab szó, jelentése: "fekete korall". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 235. o.; 266. o. 112. lj.

Jük: 1. "teher", egy málhás teve vagy ló rakománya. 2. százezer (100 ezer akcse egy összegben).

Jürük: türkmén eredetű törzs. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 81-82. o.; 147. o. 58. lj.

Jüzbasi: (haramia) kapitány, rablóvezér.

Jüz-kirk: "száznegyven". Az egyik egyiptomi piramis korabeli elnevezése. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 227. o.; 265. o. 84. lj.

A janicsárság hiearchiája II. Szulejmán idején
Dzsemaet Oda: 10 fős csapat.
VezetÅ‘je az Oda basi Bölük: ... fÅ‘s csapat.
VezetÅ‘je a Jaja basi[1]. 101 bölük volt ebben a csapatban[1]. Geyga vagy Kaihi:
VezetÅ‘je a Geyga vagy Kaihi basi[1]. Több bölüköt fogott össze és vezetett. Dzsemaet hadosztály:
Helyettes vezetÅ‘je a Kethüda bég vagy Kul kethüda. A janicsárságot vezette a Janicsár aga helyetteseként. Dzsemaet hadosztály:
VezetÅ‘je a Janicsár aga. A janicsárságot vezette teljhatalommal.


Szegbán Oda: 10 fÅ‘s csapat.
VezetÅ‘je az Oda basi Bölük: ... fÅ‘s csapat.
VezetÅ‘je a Jaja basi. 35 bölük volt ebben a csapatban (34 gyalogos + 1 lovas). Geyga vagy Kaihi:
VezetÅ‘je a Geyga vagy Kaihi basi. Több bölüköt fogott össze és vezetett. Szegbán hadosztály:
Helyettes vezetÅ‘je a Kethüda bég vagy Kul kethüda. A janicsárságot vezette a Janicsár aga helyetteseként. Szegbán hadosztály:
VezetÅ‘je a Janicsár aga. A janicsárságot vezette teljhatalommal.
A csapat egyik tisztje volt a szegbán basi.

Aga Oda: 10 fős csapat.
VezetÅ‘je az Oda basi Bölük: 50 fÅ‘s csapat.
VezetÅ‘je a Jaja basi. 61bölük volt ebben a csapatban. Nem volt köztes vezetÅ‘, közvetlenül a Kethüda bég vagy a Janicsár aga irányította Å‘ket. Aga hadosztály:
Helyettes vezetÅ‘je a Kethüda bég vagy Kul kethüda. A janicsárságot vezette a Janicsár aga helyetteseként. Aga hadosztály:
VezetÅ‘je a Janicsár aga. A janicsárságot vezette teljhatalommal.

Avdsi Oda: 10 fős csapat.
VezetÅ‘je az Oda basi Bölük: 50 fÅ‘s csapat.
Vezetője a Jaja basi. Geyga vagy Kaihi:
VezetÅ‘je a Geyga vagy Kaihi basi. Több bölüköt fogott össze és vezetett. Avdsi hadosztály:
Helyettes vezetÅ‘je a Kethüda bég vagy Kul kethüda. A janicsárságot vezette a Janicsár aga helyetteseként. Avdsi hadosztály:
VezetÅ‘je a Janicsár aga. A janicsárságot vezette teljhatalommal.

A janicsárság összlétszáma
Az udvarnál: Az újoncok: összesen:
1527-ben: 7886 fő 3553 fő 11 439 fő
1553-1555 között 10-12 ezer (becsült adat)
1567-ben: 12798 fő 7745 fő 20 543 fő
1598-ban: 35 000 fő
1609-ben: 37 627 fő

Vissza az oldal tetejére

K

Kába: egy fekete (feltehetÅ‘en meteorit) kÅ‘ Mekkában, a muszlimok egyik szent helye. Hitük szerint Ábrahám (Ibrahim) elűzött fia, Izmael valamint anyja, Ábrahám szolgálója, Hágár (Hadzsar), építették a szomjhaláltól való megmentésük örömére a Kába kövénél az elsÅ‘ szentélyt. (lásd "Bajram", "Izmael").

Kabila: törzs (beduin), (lásd "ahl", "kaum").

Kábin: a XV. századi török nyelvben a házasság kötelék jellegét ezzel a szóval fejezték ki. Ma ismeretlen. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 85. o.; perzsa jelentése: 147. o. 66. lj.

Kadar: (arab) "predesztináció", "eleve elrendeltetés", isteni akarat, (lásd "kiszmet").

Kádi al-Kudah: "bírák bírája", körzeti fÅ‘bíró (a kalifa legfÅ‘bb bíróságának fÅ‘nökét is így hívták Bagdadban).

Kádi, Kazi, Kázi: 1. bírósági és közigazgatási közeg egy személyben. A nahiék vezetÅ‘je. A kádi csak ott lakott a kerületben, hol elég biztonsága volt. Vezette a pogári s fenyitÅ‘ biráskodást, közjegyzÅ‘i s közigazgatási teendÅ‘ket végezte, mindezeket azonban ugy, ha a felek hozzá fordultak. K-N. Gy.: Sz.: 18, 28, 55, 57, 79, 106-107, 109, 113, 115-116, 141, 175, 178, 196-197, 200, 207, 212. o.; 313. o.; 403. o. 117. lj.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 413. o. 319. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 236. o.; 545. o. 236. lj.; Férfiak fogadkozásánál: H. D.: E./B./T. u.: 313. o.; 558. o. 444. lj. Bíró, a vallási (saria) és szultáni (kánon, kanun) törvény Å‘re, bírói körzete a "kádilik", vagy "kaza" egyben adminisztratív területi egység is volt, a szandzsák alá tartozott. Ülnökök, vagy esküdtek nélkül, a bíró elÅ‘tt, szóbeli per folyt.
2. Az ulemák testületében az egyik rend a bíróké.
-molla: magasabb rangú, tekintélyes kádi, tartományi, körzeti és városi, bíró (hogy kik használhatták ezt a címet lásd a molla címszónál.)
- kücsük molla: ("kis" molla) más nagyvárosok fÅ‘bírája
- müfettis: "ellenÅ‘r", vizsgáló, felügyelÅ‘ (lásd: mufti)
- náib: "helyettes", a kádi helyett ítélhet, ha a kádi nincs jelen
(- muhtár: falusi bíró, választott személy, vallási jogban többnyire képzetlen, de a helyi szokásjogban jártas, nem uléma és nem tagja a kádik rendjének sem.)

1847-ig a török birodalomban nem létezett "polgári" bíráskodás, a vallási jog a meghatározó, mellette voltak szultáni törvénykönyvek, amelyeket szintén vallási jogi szakértÅ‘k állítottak össze.
Kádiaszker, Kazaszker, Káziaszker: fÅ‘hadbíró, legfelsÅ‘bb bíró; egy évre bízták meg feladatával, a második legmagasabb rangú jogi tisztség a Sejk-ül-Iszlám után. Részben hadbírákként tevékenykedtek, emellett azonban a birodalom kádijai felett is felügyeletet gyakoroltak. A szultáni tanácsban a felmerülÅ‘ peres ügyekben véleményt nyilvánítottak, a 150 akcse napidíjnál kisebb keresetű kádik kinevezésére javaslatot tehettek, s egyházi és iskolai állásokra is bárkit elÅ‘terjeszthettek. (Értsd náibok, imámok, stb.) Ők képviselték a vallási vonalat. 1363-tól 1481-ig egy, ettÅ‘l kezdve két kádiaszkere volt a birodalomnak: anatóliai és ruméliai. K-N. Gy.: Sz.: 106-109, 111, 128. o.; . H. D.: E./B./T. u.: 318. o.; 559. o. 454. lj. Egyik is, másik is csak a saját területén követte a szultánt a háborúba.

Parancsnoki jelvényük: két lófarok

Kádilesker: lásd Kádiaszker.

Kádilik: a "Kaza" másik elnevezése a "Kádi" szóból.

Kadin efendi: asszony, feleség (mai török nyelvben), régen az aktuális "kedvenc feleség" (a palotaúrnÅ‘) elnevezése volt, de minden "hivatalos" szultán-feleséget megilletett ez a megszólítás.

Kadin mahfili: a nÅ‘k emelvénye a dzsámikban. H. D.: E./B./T. u.: 231. o.; 545. o. 248. l

Kadin: "hivatalos" feleség, olyan ágyas, aki elismert, törvényes fiút szült urának (lásd "hászeki"). Ha rabnÅ‘ volt, felszabadult, csak a szultáni feleségeket nem szabadították fel hivatalosan, fÅ‘leg politikai okból. A "kadin" kifejezés a nyugati történetírásban terjedt el, az arab ill. török nyelvben a "hászeki" és a "hatun" szavakat használják.

Közülük azé a legnagyobb rang, aki a szultán elsÅ‘ fiúgyermekét hozta a világra.

Kadinlar szaltanati: "az asszonyok szultánsága". K-N. Gy.: Sz.: 133. o.

Kadirga: gálya. K-N. Gy.: Sz.: 149. o.

Kafedzsi, kafedzsi uszta: kávéház tulajdonos, vagy vezetÅ‘.

Kaffai szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 114. o.

Káfir, kafir: "eltakaró" (elfedi maga elÅ‘l az iszlám "igaz hitét"), hitetlen (perzsa).

Kaftán: a keleti népek bokáig érÅ‘, bÅ‘ férfiköpenye. A díszkaftánokat drága anyagból, igen finom hímzéssel készítették, nagy értéket képviseltek. Szimbolikus jelentÅ‘ségük is volt, a nagyurak kaftánja szegélyét megcsókolták az elibük járulók, a jelesebb vendégeket kaftánnal ajándékozták meg, stb. K-N. Gy.: Sz.: 11, 51, 57, 92, 122, 189. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 317. o.; 404. o. 136. lj.

Káfúr: kámfor.

Kahja: a kethüda népiesen kiejtve. Lásd ott.

Káim: templomszolga, nem pap, így nem is uléma.

Káimmekám: lásd Kajmakám.

Kajmakám: a nagyvezír helyettese Isztambulban, mikor az eltávozott a fÅ‘városból. Ez rangjára nézve három lófarkas pasa kellett, hogy legyen. Helytartó, a szultán vagy a nagyvezír helyettese, de így nevezték a bégek helyetteseit is. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Kalafatcsi: A hajók tömítésével foglalkozó munkás. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 238. o.; 267. o. 120. lj.

Kalam, kalám: írótoll, írónád (latin: calamus).

Kalam: (arab) szó, beszéd, (dialektika, mint filozófia fogalom).

Kalamije: A birtokadományt idÅ‘nként (rendszerint legalább hétévente) akkor is meg kellett erÅ‘síteni, ha közben nem volt hadjárat. Az adománylevél és a késÅ‘bbi megerÅ‘sítÅ‘ okirat külön pénzbe került, ez volt a "tintapénz" ("kalamije"), ami a birtok éves jövedelmének 4%-át tette ki.

Kalat al-Hamra: "vörös vár", az Alhambra eredeti neve.

Kale agaszi: a várparancsnokok címe. Jogosultak volta az aga címet használni. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Kalender: építész mester, ill. egyházi iskola vezetÅ‘je.

Kalfa, halfa: kézműves alkalmazott, ill. idÅ‘s szolgáló, szolgálólány, ill. segéd, beosztott tisztviselÅ‘, hivatalnok elnevezése.

Kalifa: ElsÅ‘sorban a mohamedán világ pápáit hívták így. Másodsorban az egyes szerzetesrendeknél a rend sejhjének a helyettesét is ekképp nevezték. K-N. Gy.: Sz.: 33, 48, 102, 108. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 95. o.; 149. o. 96. lj.; 266. o. 113. lj.; 317. o.; 404. o. 137. lj. Az elsÅ‘ négy kalifa neve a dzsámikban: H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj. Helyettes, helytartó (a Próféta "örökösei" az iszlám élén).

Kamcsia: korbácsos

Kán (Khán): török és mongol népeknél uralkodót jelent, a szultánok is használták címként. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.

Kantár: súlymértékegység, 56.4 kg. K-N. Gy.: Sz.:149. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 295. o.; 399. o. 58 lj-e szerint egy isztambuli kantar negyven okkát foglalt magába, azaz 51.28 kg volt.; Kállay István: A történelem segédtudományai szerint a hódoltsági területeken negyvennégy okkát értettek alatta, tehát 55 kg-ot.

Kanun, kánon: szultáni törvény.

Kánuni Szulejmán: "Törvényhozó Szulejmán". K-N. Gy.: Sz.: 197. o.

Kánunnámé: "törvénykönyv" szultáni törvény-gyűjtemény. Adózásról, vámokról, illetményekrÅ‘l, stb. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 371. o.; 411. o. 268. lj.

Kanunname: lásd Kánunnámé.

Kapi agaszi: A szultáni "belsÅ‘ szeráj" ügyeit igazgató tisztviselÅ‘. A szultáni udvarban élÅ‘ "fehér eunuch-ok" agája. Forrás: Internetes anyag. A szultán udvartartása két részre oszlik: külsÅ‘re és belsÅ‘re. Amaz a szultán személye körül lévÅ‘ hivatalnokokat és udvari szolgákat, emez a háremi cselédséget foglalja magában. Amannak feje a kapu agaszi, emezé a kizlar (vagy kizlár) agaszi (a hárem felügyelÅ‘je). A kapu agaszi: fÅ‘udvarmester; a fehér heréltek közül való s nemcsak a heréltek és apródok feje, hanem a kegyes alapítványoknak is fÅ‘felügyelÅ‘je. Mindenüvé követte a szultánt, békében és háborúban, akkor is, ha pénteken a dzsámiba ment. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata: 229. o. Értelemszerűen az aga cím birtokosa.

Kapi: kapu, porta, szállás, udvartartás.

Kapidzsi basi: a kapidzsik vezetÅ‘je. H. D.: E./B./T. u.: 216. o.; 542. o. 209. lj. FÅ‘ palotaÅ‘r, Å‘rparancsnok. Lásd még: Kapudzsi basi.

Kapidzsi: lásd kapudzsi.

Kapidzsilar kethüdászi: a "kapidzsi basi" helyettese, Å‘rtiszt.

Kapikulu (többes számban használatos: kapi kullári): 1. Palota(rab)szolga, a szultán szolgálatában álló keresztény rab, szolgáló. Általában ajtonállók voltak. 2. a szultán szolgálatában álló keresztény hivatalnok. 3. a szultán szolgálatában álló keresztény zsoldos katona.

Kaplan: tigris (vesd ösze: Kaplony, magyar név régi knónikáinkból).

Kaptan pasa: a hadiflotta főparancsnoka. K-N. Gy.: Sz.: 106, 111, 135, 139, 150. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 398. o. 22. lj.; 310. o.; 402. o. 109. lj.

Kaptan: lásd: Kapudán.

Kapu agaszi: K-N. Gy.: Sz.: 127. o. Lásd: Kapi agaszi.

Kapu araszi: "Kapu köze". A szultáni udvar letartóztatott fÅ‘tisztviselÅ‘it itt tartották Å‘rizetben ideiglenesen. K-N. Gy.: Sz.: 124. o.

Kapu khalki: a beglerbégek katonaságának gyűjtÅ‘neve. Tarthatott ~-it a nagyvezír is. A kapu khalkit alkották a csausok és tüfenkcsik (Å‘k alkották a gyaloggárdát), dzsebelik (Å‘k alkották a lovasgárdát), icsoglánok (apródok), stb. A kisebb jelentÅ‘ségű csoportok közül a besliket kell megemlíteni (irreguláris, önkéntes, könnyűlovas zsoldoscsapat). Ők a kapu khalkiban a pasák testÅ‘rségének feladatait látták el. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Kapudán basa (vagy pasa): lásd Kaptan pasa.

Kapudán pasa: lásd: Kaptan pasa.

Kapudán, vagy kaptan: A hadiflotta fÅ‘parancsnokait hívták így, akik egy-egy vilajet hadihajóinak fÅ‘vezérei voltak. Értelemszerűen tengeri, és/vagy folyami, és/vagy tavi hadihajó flotta fÅ‘parancsnokai voltak. Felettese a beglerbég volt. 1526-ban a négy legfontosabb a következÅ‘ volt: alexandriai, rodoszi, gallipolii, galatai. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata: 230. o.

Kapudzsi basi: FÅ‘kapuÅ‘r, a szultáni ajtonállók parancsnoka, mégis ezeknek semmi közük sem volt a kapudzsikhoz; mert leginkább politikai küldetésekre alkalmaztattak, mint az udvari csausok, csakhogy ezek külföldre, a kapudzsi basik pedig inkább a birodalomban. Az európai követeket és kíséretüket ezek vezették a szultán elé kihallgatásra. A szultán parancsából ezek hajtották végre a halálbüntetést, száműzetést a vezíreken és helytartókon, vagy ezek vagyonának elkobzását. Helytartók beiktatása, szultáni kéziratok és ajándékok kézbesítése végett ezek szoktak kiküldetni jelen szoktak lenni minden díszmenetben.

Kapudzsi: "ajtonálló". A szultáni szeráj külsÅ‘ kapuinál álltak Å‘rt, a folyamodókat Å‘k vezették a diván elé. Szkófiájuk piros volt. Ezüst pálcájuk és aranyos öltözékük különböztette meg Å‘ket más a szerájban dolgozóktól. Számuk a XVI. század végén egy egykorú török feljegyzés szerint 2342 volt. A szerájokon kívül néha Å‘rként is foglalkoztatták Å‘ket. A felosztási egységük a bölük volt, csakúgy, mint a bölük khalkiknak és más csoportoknak. A bölükök vezetÅ‘i a kapudzsi bölük basi. H. D.: E./B./T. u.: 216. o.; 542. o. 209. lj. A legügyesebb janicsárok közül válogatták ki Å‘ket. Ők hívták meg az állam fÅ‘embereit a szultáni ünnepélyekre is. Ők szolgáltak világítással a szultán számára, akkor, amikor valahová kivonult, vagy a hadjáratok során. Ezt a fontos szolgálatot más fÅ‘emberek is igénybe vették, így a mesaladzsik (fáklyavivÅ‘k) mindig elkísérték a hadjáratokat.

Kapudzsilar kethüdászi: a kapuÅ‘rségek parancsnoka. K-N. Gy.: Sz.:122. o.

Kara: fekete.

Karakojunlu: Fekete Ürü (török törzszövetség).

Karamán(ok): népcsoport. K-N. Gy.: Sz.: 205. o. l. m. Karamanoglu Mehmed és Karamáni emírség.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 184. o.; 192. o. . lj.; 302. o.; 401. o. 82. lj.

Karamani beglerbég: K-N. Gy.: Sz.: 84-86. o.; . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 271. o.; 275. o. 5. lj.

Karamusza:

Karaván(út): "utasok csapata". K-N. Gy.: Sz.: 167, 202-203. o. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 22. lj.; 284. o.; 398. o. 30. lj.

Karavánszeráj: az utasok és kereskedÅ‘karavánok elszállásolására egyaránt alkalmas, államilag fenntartott nagy fogadók a mohamedán országokban. Többnyire négyszögletes alaprajzú, tágas, udvar köré épített épületek, számos kis szobával, középen kúttal. K-N. Gy.: Sz.: 28, 189, 201, 206. o. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 94. o.; 149. o. 90. lj.; 278. o.; 282-284. o.; Kép: 283. o.

Kardslik: utipénz, általában az urak adták az alattalóiknak feladataik teljesítésének biztosítására. Forrás: DunaszekcsÅ‘ története (Internet).

Karpuz: "görögdinnye". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 374. o.; 411. o. 283. lj.

Kásif: kormányzó (egyiptomi).

Kasik: kanál.

Katar: málhás állatok sora (egymás mögé sorba kötött tevék, öszvérek).

Katardzsi: (öszvér, teve) hajcsár.

Kátib: lásd Khátib

Kátip: lásd Khátib.

Kátir: öszvér.

Kaum: nemzetség (beduin), (lásd "ahl", "kabila").

Kavasz: "ajtónálló", késÅ‘bb fÅ‘leg a követségeken szolgálatot teljesítÅ‘ albánok és kurdok. H. D.: E./B./T. u.: 283. o.; 553. o. 362. lj.

Kavuk: az a felül lapos posztósapka, amelyre a turbán fátyolrészét tekerték. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 290. o.; 399. o. 45. lj.

Kavun: "sárgadinnye". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 374. o.; 411. o. 281. lj.

Kaza: körzet, a szandzsák része, rendszerint ugyanaz, mint a kádilik (bírói körzet), vezetÅ‘je maga a kádi (török kiejtéssel "kazi"), de az is megszokott, hogy a szandzsákbég kinevezi saját emberét (kajmakám, "helyettes") a kaza irányítására és a kádi posztját más kapja.

Kazan: kondér, vízforraló nagy edény, kazán.

Kazaszker: lásd: Kádiaszker.

Káziaszker: lásd Kádiaszker.

Kazmadzsi: "ásó" (ember), földmunkás.

Kecse: a janicsárok jellegzetes fejfedÅ‘je. Hengeres, fehér, magas nemezföveg, mely hátul lecsüngÅ‘ dísszel végzÅ‘dött. ElÅ‘l kanál volt felfűzve rá. Ilyen föveget senki más nem viselhetett. K. G.: T. H. M.: 'janicsár' címszó. Itt jegyzem meg, hogy ezt a jellegzetes fejfedÅ‘t írja le T. L.: R., K, K, Az O. B.: 410. o. 257. lj-ében, de Å‘ 'börk' néven nevezi.

Kedi: A szandzsákok bírósági kerületekre voltak felosztva. Forrás: Internet.

Kenán: egy jevimlü, akit súlyosan meghurcoltak csak azért mert a lázadó Bajezid tevehajcsára volt. K-N. Gy.: Sz.: 190. o.

Kerevet: K-N. Gy.: Sz.: 111. o.

Kerim: kegyes, kegyelem.

Kervan: a Karaván szó mai török alakja. Lásd ott.

Kervan: karaván.

Kervanszeráj: út menti fogadó.

Keryana (Kerjána): olvasás, olvasmány, megtanulandó lecke, "szentírás" (szír, lásd: Korán).

Kesze, kisze: bÅ‘rzacskó, erszény.

Keszedár: "erszénymester", kincstárnok, adószedÅ‘ is lehet.

Kethüda (bég): "felügyelÅ‘", közönséges kiejtéssel kiaja bég. 1. a janicsárok harmadparancsnoka(?). K-N. Gy.: Sz.: 92. o. 2. A török államszervezetben általában a magasabb rangú tisztviselÅ‘k helyetteseit nevezték így. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 216. o.;263. o. 30. lj. 3. a janicsárok másodparancsnoka. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 404. o. 128. lj.; 3. Az alacsonyabb rangú rendfenntartók némelyikét is így jelölték. H. D.: E./B./T. u.: 153. o.; 529. o. 49. lj.

Kethüda: helyettes, képviselÅ‘ (közönséges kiejtéssel kiaja), egy szervezet vagy hivatal képviselÅ‘je egy másik szervezetben, ill. bizonyos csoportok megválasztott képviselÅ‘je, számos tisztség neve a török birodalomban.

Ketkhuda: lásd Kethüda.

Keza: ua, mint a Kedi. Forrás: Internet.

Kfáfir: "hitetlen". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 186. o.; 192. o. 11. lj.

Khadim: lásd Hadim.

Khajzurán: "bambusznád", rabnÅ‘ neve, jelzÅ‘ként is: "nádszál" karcsú.

Khalil: barát.

Khán: lásd: Kán.

Khaszarabadzsik: azaz az olyan napszámokra kötelezetteket, kik különbözÅ‘ fuvarokat, ágyúk, hadi- és élelmiszerek vontatását kocsisok. E munkák fejében adókedvezményben részesültek. Forrás: DunaszekcsÅ‘ története (Internet).

Khátib, Kátib, Kátip, Kjátib, Hatib: 1. számvevÅ‘, írnok, titkár. 2. olyan pap, aki az ünnepi (pénteki) "hutba"-t végzi, imát mond az uralkodó (szultán, kalifa) nevére.

Khodzsa: a kádik magasabb rangú rendjének egyik tagja: a szultán nevelÅ‘je.

Khutbe: pénteki ima, amikor a szultán nevét imába foglalják. K-N. Gy.: Sz.: 43. o.

Kiaja bég: a nagyvezír alatt álló három fÅ‘tisztviselÅ‘ közül az egyik. Hivatalos volt részt venni a báb-i-áli (Fényes Porta) gyűlésein. Mást nem tudunk róla, mert a forrás nem említi. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Kiaja: "helyettes" 1. a nagyvezír helyettese katonai és politikai ügyekben. 2. sokan szolgáltak kiajaként a beglerbégek kapu khalkijában, mint az udvari tisztek egyike. Feladatuk nevüknek és máshol elfoglalt tisztüknek megfelelÅ‘en a mir-i-mirán helyettesítése, ügyvivÅ‘i feladatok ellátása.

Kiár: egy egész dzsemaetet alkottak 1543-ban Székesfehérváron. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Kibla: Mekka irányát mutató tábla a mecset falán, külön fülkében.

Kijász: analógián alapuló ítélet, precedensjog, korábbi hasonló esetek ismert megítélését veszi alapul.

Kile: súlymértékegység, kb. 22 kg. K-N. Gy.: Sz.: 94, 212. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 295. o.; 399. o. 56 lj-e szerint a konstantinápolyi kile űrmértékegység: 36.093 l.; Kállay István: A történelem segédtudományai szerint a törökök terjesztették el magyar területeken és fÅ‘leg a hódoltsági megyékben használták. 47-120 litert értettek alatta. Száraz űrmértékként értendÅ‘.

Kiler oda: éléstár, gyógyszertár.

Kilerdzsi uszta: "tárnokmester", az éléstár vezetÅ‘je.

Kilerdzsibasi: főasztalnok. K-N. Gy.: Sz.: 130. o.

Kilidzs: "szablya", "kard". 1. A 3000-6000 akcse jövedelmű timár, vagy hűbérbirtok, kilidzsnek, hivatott, birtokosa a szpáhi volt, ki ezen jövedelembÅ‘l maga-magát fentartani, ruházni, és katonáskodni köteleztetett. (Forrás: Internetes anyag.) Ennél már csak egy kisebb timárbirtok létezett, az "iptida timár", ami csak 1000 akcse jövedelemmel bírt. 2. jelenti egy tartomány, körzet katonáit és "polgári" segéderÅ‘it, javadalom-birtokról bevonuló embereit is (szpáhik, dzsebelük, de a tengerészeket és kézműveseket is beleértik). 3. "Kilidzs rendszer" értelemben: azt határozza meg, hogy az adott birtok után hány katonát (kardot) kell kiállítani egy hűbérbirtokosnak. 3000-6000 akcse jövedelmű birtok felett már köteles volt egy dzsebelüt is kiállítani a timarbirtokos. (2-3 ezer jövedelemig csak egy szolgát, az alatt pedig csak saját magának kellett bevonulni. Lásd "Timárbirtokos(ok)".
A tulajdonos elméletileg pontosan ennyi jövedelmet kapott a birtokáról. Persze az adóként begyűjtött termény, állatszaporulat és más vagyontárgy (minden, ami nem akcse) árfolyama, beszámítási értéke úgy alakult, ahogy azt a gazda érdeke megkövetelte.

Kilinder: folyékony űrmérték. Dernschwam János szerint megfelel másfél bécsi nyolcadnak vagy pintnek, azaz 2.1225-2.7 liternek, de máskor azt írja, hogy három tesz ki egy kilindert, azaz 4.245-5.4 l. T. L.: R, K, K Az O. B.: 400. o. 59. lj.

Kiran: törÅ‘, zúzó (arab férfinév is).

Kirba: bÅ‘r csöbör, vállszíjjal háton szállítható vizestömlÅ‘.

Kirba: nagy méretű vizestömlÅ‘. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 362. o.; 410. o. 249. lj.

Kirk: negyven.

Kiszmet, kiszma: végzet, sors, eleve elrendeltetés (lásd "kadar").Kitáb al-Agháni: "Énekek könyve".

Kitáb: könyv, írás (al-Kitáb: korán, muszlim "szentírás", allah kinyilatkoztatása népének).

Kizil: vörös.

Kizil-kia: vörös szikla (helynév).

Kizlar agaszi: "nÅ‘k agája", fÅ‘ háremÅ‘r, a "fekete eunuch-ok" vezetÅ‘je, más néven a "dár-üsz szaade agaszi": "boldogság házának agája". Értelemszerűen az aga cím birtokosa. Lásd még: Kapi agaszi.

Kjáfir: "hitetlen". Arab eredetű szó. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 330. o.; 405. o. 155. lj. EbbÅ‘l ered a magyar gyaur szó is.

Kjaja: a kethüda népiesen kiejtve. Lásd ott.

Kjatibek: írnok, jegyzÅ‘, számadás készítÅ‘, számtaró, aki mindenütt az adminisztráció számviteli és írásbeli részét viszi, pl. a zsoldos számadások körül, hűbérkönyvek mellett, vagy kikötÅ‘kben, réveken és vámokon. Forrás: DunaszekcsÅ‘ története (Internet).

Knebelbart: "kecskeszakáll" vagy "pödört bajusz". H. D.: E./B./T. u.: 563. o. 509. lj.

Kodzsa Jemis: lásd kodzsjemis.

Kodzsjemis: "öreggyümölcs, vagy gyümölcs öregemberek számára". Egyfajta örökzöld növény, mely Ázsiában terem a tengerpartokon. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 374. o.; 411. o. 287. lj.

Kolkasz: egy kontyvirágféle növény, melyet fÅ‘leg fÅ‘zelékként fogyasztanak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 223. o.; 264. o. 65. lj.

Korán: "recitálás", "idézet" (a Korán-t sohasem "felolvassák", hanem "idézik").

Korán: K-N. Gy.: Sz.: 108, 128, 130, 189. o.; T. L.: R, K, K Az O. B.: 187. o.; 192. o. 15. lj.; 193. o. 16-17. lj.; 407. o. 197. lj.; 354. o.; 409. o. 226. lj. Lásd még Kurán!

Kotasz: jakbÅ‘rbÅ‘l készített dísz, melyet a lovak nyakára akasztanak.

Koz: "dió(fa)". H. D.: E./B./T. u.: 567. o. 560. lj.

Köpek: "kutya". MegvetÅ‘ szóként is. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 370. o.; 411. o. 263. lj.

Kubbe vezírleri: "A kupola vezírei", azaz a vezírek tanácsa. K-N. Gy.: Sz.: 106. o.

Kúfijah (keffie): Kúfi városról elnevezett fejkendÅ‘ típus.

Kujudzsi: kútásó.

Kuka: Sisak alakú, tollbokrétás sapka, milyent a janicsárok tisztjei és a szolakok viseltek. Ugyanilyen kuká-t kaptak az oláh- és moldvaországi vajdák is felavatásukk és eskütételük alkalmával Isztambulban. K. G.: T. H. M.: 231. o. 3. bek. és K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata. Lásd még: Zer küláh.

Kula: "fejfedÅ‘". Perzsa szó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 23. lj.

Kulagusz: kalauz, útmutató személy.

Kule Sahin: Barna Sólyom, férfinév.

Kulkasz: a Kolkasz mai törökben használatos alakja. Lásd ott.

Kulu, kul: szolga (rabszolga is).

Kulumur: egyfajta ágyú a török arzenálban. Forrás: S. I.: Sz és V. 164. o.

Kumbara: bomba. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Kumbaradzsik: "gránátosok". Tüzesszerszámok, bombák várba való bedobása volt a feladatuk. Ugyanaz vonatkozott rájuk is, mint a hűbéres szpáhikra. Valószínűleg lovasok és gyalogosak is voltak köztük. Gyakran más tűzfegyverek kezelésével is megbízták Å‘ket.

Kundakcsi: a puskák agyát készítÅ‘ mesteremberek. A dzsebedzsik közé tartoztak. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 48. lj.

Kunkjár-imámi: a kádik magasabb rangú rendjének egyik tagja: Udvari káplán. Két személy kaphatta ezt a címet.

Kurán vagy Kuran: arabul és törökül a Korán. H. D.: E./B./T. u.: 261. o.; 551. o. 330. lj.

Kurban bajrami: az áldozat ünnepe. A közkeletű neve "Büjük Bajram", azaz Nagy Bajrám volt. K-N. Gy.: Sz.: 126. o.; ". T. L.: R., K, K, Az O. B. 224. o.; 265. o. 72. lj. Ábrahám (Ibrahim) "isteni parancsra" fiát, Izsákot áldozta volna, hogy hitét bizonyítsa, de Isten (Allah) "természetesen" megmentette, és egy juhot tett a helyébe. Az ünnep idején gyakran ma is nyilvánosan "áldoznak" birkákat, az "áldozati bárányok" húsát pedig a szegények között osztják szét. (Régen a keresztényeknél is szokás volt, de ma már túl "véres" esemény. Lásd "Kába", "Izmael".)

Kurban: "áldozat", "A lelki üdvösségért!": 348. o.; 408. o. 211. lj.

Kurd szandzsákbég(ek): K-N. Gy.: Sz.: 101. o.

Kurd(ok): K-N. Gy.: Sz.: 85, 99-100. o.

Kurudzsi: 1. erdÅ‘Å‘r, mezÅ‘Å‘r, rendszerint "nyugdíjas", szolgálatban már nem álló janicsár. Hadjáratkor minden tíz timariótából egy otthon maradhatott a "termést ellenÅ‘rizni" mint kurudzsi ("Å‘r"). 2. Å‘r, testÅ‘r.

Kutugun: lásd Kutilin.

Kücsük bajrám: "Kis Bajrám"; a Ramazán bajrami közkeletű neve. Lásd ott.

Kücsük molla: "kis" molla: 10 város fÅ‘bírái a török birodalomban (lásd "mahresz molla").

Kücsük oda: "Kis Terem". A szultáni szerájban itt nevelték a szolgálatra a válogatott rabszolgafiúkat. K-N. Gy.: Sz.: 128. o.

Küredzsi: evezÅ‘s.

Kürüsdzsi cselebi: bajnok herceg (török).

Vissza az oldal tetejére

L

Lagimdzsik vagy Lagumdzsik: aknászok a hadsereg szolgálatában. B. I.: K. O. E.: 200. o. Az ostromlott erÅ‘d falai, bástyái alá ásott üregekbe helyezett lÅ‘por felrobbantásával segítették az ostromot. E hadosztály igen régi eredetű, s az aknákkal való bánást a törökök már birodalmuk elsÅ‘ korszakában nagy tökélyre vitték. Eredetileg általában bányászok voltak.

Lagumdzsik: lásd: lagimdzsik.

Lá-iláhe illá Allah, Hakk (bir), Mohammed reszul-ullah: "Nincs Isten Allahon kívül, az Isten (egy), Mohamed az Ő prófétája. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 80. o.; 148. o. 69. lj.

Lala: a szultánok gyermekeinek gondozója és tanácsadója. K-N. Gy.: Sz.: 11, 27-28, 37. o.

Lála: tudós, nevelÅ‘, uralkodó fiainak tanítója (lásd "hodzsa").

Láz: Szerbia török neve. 1459-ben vált török tartománnyá, de már 1389 óta hűbérese volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 73. o.; 146. o. 44. lj.

Levend: önkéntesekbÅ‘l álló csapat, különösen az, amely a beglerbégek zsoldjában állt, vagy a hajóhadon szolgált. Ennél több információ nincs róluk. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Liva: 1. "zászló" (arab) 2. másik értelme ugyanaz, mint a szandzsák (török: megye, körzet). H. D.: E./B./T. u.: 216. o.; 542. o. 210. lj. Lásd még a "Szandzsák" címszónál.

Livada: lásd Haszán pasa palankaszi.

Vissza az oldal tetejére

M

Mahallé: ismeretlen fogalom, egy dzsámival kapcsolatban került szóba. Forrás: Internetes anyag.

Mahallebi: lásd Muhallebi.

Mahja: füzérek és lámpák melyeket a ramzán egész ideje alatt kint tartottak. H. D.: E./B./T. u.: 157. o.; 529. o. 55. lj.

Mahrem-náme: a hurufi síita szekta tanait legjobban tükrözÅ‘, 1425-ben keletkezett írásmű. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 151. o. 135. lj.

Mahresz molla: "eredeti" molla: két tartomány (Anatólia és Rumélia) és hat kiemelt nagyváros fÅ‘bírái a török birodalomban (lásd "kücsük molla").

Majmún: majom.

Makszab, Mahszab: célszerűség.

Malaika, Mala'ika: (többes szám, arab) angyalok. Testetlen, szellemi lények, az emberek számára láthatatlanok, hacsak Allah mást nem parancsol.

Mameluk szultán: K-N. Gy.: Sz.: 42, 63. o.

Mameluk: 1. "birtokba vett", a rabszolgák egy fajtája, fÅ‘ként Egyiptomban, katona-rab, csakis külföldön vásárolt rabok kerültek közéjük. 2. "rabszolga". Jelent egy egyiptomi-szíriai uralkodóház csoportot is. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 290. o.; 399. o. 43. lj.

Mangur: kis értékű, réz váltópénz a törököknél. H. D.: E./B./T. u.: 263. o.; 551. o. 334. lj. Egy akcse 24 mangurt ért. Lásd még a Ternesz-t. Az Internetes anyagból: mangor, manger a. m. obulus, quadrans, vagyis fillér, melybÅ‘l 150 db. tett ötven dénárt s igy 1 Mangur 1/2 dénárt ért. V. ö. Tripartitum (l. 133., 32. §).

Maniszai szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 101, 132, 180-181, 186. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 307. o.; 402. o. 97. lj.

Martalosz: leginkább szerb keresztények, illetve más balkáni népek zsoldoskatonai szolgálatra vezényelt katonái. A harci moráluk nagyon rossz volt, mondhatni hogy csak a rablási lehetÅ‘ség vonzotta a tagjaikat ezekbe az alakulatokba.

Mashad: rendőr (egyiptomi).

Matbah emini: az udvari konyha felügyelÅ‘je. K-N. Gy.: Sz.: 121. o. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata: 224. o.

Matrah: matrac, ágybetét.

Mavabi: idegen származású.

Mavna: gálya (szabványos török hadigálya: 44 m hosszú, 24 ágyús, 26 pár evezÅ‘ 5-7 evezÅ‘ssel, 600 fÅ‘ rajta a gályarabokkal együtt).

Mázul (Mazul): arab szó, jelentése: elbocsátott, kegyvesztett. A tisztségükbÅ‘l elmozdított személyeket nevezték így (pl. mazul szpáhi: ideiglenesen birtokát vesztett szpáhi). T. L.: R, K, K, Az O. B.: 291. o.; 399. o. 50 lj.

Mazul szpáhi: "kegyvesztett", idÅ‘legesen birtokát vesztett szpáhi.

Mazuldzsi: szolgálatból már elküldött, öreg katona.

Mecset: muszlim templom, imahely, ahol az iszlám istentisztelet zajlik A "meszdzsid": ima, (szó szerint "leborulás") szóból torzult el latin átírásokban. K-N. Gy.: Sz.: 201. o.; .; H. D.: E./B./T. u.: 147. o.; 528. o. 39. lj. A dzsámik privilégiumaival nem rendelkezÅ‘ kisebb mecsetek neve a "meszdzsid". Szultáni engedéllyel olyan helyen lehetett alapítani, ahol legalább negyven hívÅ‘ élt együtt. A mecset egyszerű, tágasabb szoba volt és csupán az elÅ‘írt öt ima elvégzésére szolgált. A szultánok akkor építhettek mecsetet, ha már viseltek háborút és abban gyÅ‘zedelmesnek bizonyultak. (Gázi) Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Medin: Az 1517-ben meghódított Egyiptomban (s részben Arábiában és Jemenben) a medin vagy késÅ‘bbi nevén a para lett a csereforgalom alapvetÅ‘ pénzeszköze. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Medresze, Madrasza: muszlim fÅ‘iskola, a Korán és a hagyományos vallási jog mellett rendszerint más tudományokat is tanítanak. A különbözÅ‘ iskolatípusok arabból származó összefoglaló elnevezése. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 95. o.; 149. o. 92. lj.; 262. o. 15. lj.

Mehter: katonazenészek. FÅ‘leg sípokat és dobokat használtak. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 55. lj. Katonazenészek. Kb. 200-an voltak 1605-ben. 1543-ban Székesfehérváron Mahmud parancsnoksága alatt hatan voltak. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Mekkabalzsam: a xilobalzsam nevű növény kérgébÅ‘l szivárgó anyag, melynek e korban csodálatos gyógyerÅ‘t tulajdonítottak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 221. o.; 264. o. 56. lj.

Meleki: "Angyalka", rabnő neve.

Melik, (Malik): király, uralkodó.

Merzifoni kádi: K-N. Gy.: Sz.: 193. o.

Mesaladzsik: Å‘k szolgáltak világítással a szultán számára, akkor, amikor valahová kivonult, vagy a hadjáratok során. Ezt a fontos szolgálatot más fÅ‘emberek is igénybe vették, így a mesaladzsik (fáklyavivÅ‘k) mindig elkísérték a hadjáratokat. A kapudzsik csoportjához tartoztak, soraik közül kerültek ki valószínűleg szolgálati vezénylés szerint. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.
Mesutciftligi: lásd Maszut Köj.

Meszdzsid, maszdzsid: ima, földre borulás, ill. annak helye (lásd "mecset").

Meszdzsid: a mecset korabeli törökül helyes neve. H. D.: E./B./T. u.: 147. o.; 528. o. 39. lj. Lásd ott. Ma már meszdzsit (írva mescit).

Meterdzsi: sátorverÅ‘.

Meterisz: Sánc, mellvéd, vívó-árok, lövész árok. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Metre: űrmérték változó köbtartalommal. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 295. o.; 399. o. 57 lj-e szerint Dernschwam János négy kilindernek vette. Mivel egy kilinder 1.4-1.8l volt, ezért 5.6-7.2l értett alatta.

Mevlevi dervisek: alapítójuk Mevlana Dzseláleddin Rúmi, XIII. sz. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 99. o.; 150. o. 104. lj. Lásd még: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 153. o. 151. lj.; A cselebi kifejezés a rendfÅ‘nököket is jelölte. . H. D.: E./B./T. u.: 318. o.; 559. o. 451. lj.

Mikal: Mihály arkangyal, az emberek védelmezÅ‘je.

Mimár: építÅ‘mester.

Mimber: egyfajta szószék, amit a dzsámikban használtak a török papok a hutbe elmondására. H. D.: E./B./T. u.: 179. o.; 534. o. 116. lj.

Minaret: K-N. Gy.: Sz.: 206. o.

Mir: az emír szó törökben rövidült alakja. Lásd ott. H. D.: E./B./T. u.: 234. o.; 546. o. 258. lj. és Emir.

Mirahur: fÅ‘istállómester. K-N. Gy.: Sz.: 13. o.

Miralaj: timáros csapatvezér. K-N. Gy.: Sz.: 13. o.

Mir-i alem: Zászlótartó, tudniillik a próféta zászlójának vivÅ‘je, aki mindig az emírek, vagyis a próféta utódai vagy rokonai közül való, s mint ilyen voltaképpen az ulemák rendjébe tartozik. Forrás: K. G.: T. H. M.: 232. o. Eredetileg a birodalom zászlóinak Å‘rzÅ‘je és a hadi zenekar parancsnoka. Ő nyújtotta át a beglerbégek és szandzsákbégek kinevezési okiratát. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.

Mir-i mirán: Beglerbég. Forrás: K. G.: T. H. M.: 232. o.

Miri: eredetileg emirie: "ami az emíré", a török szultán "állami" földbirtokai (vesd össze: "hász"). Kincstári föld. Ami nem "mulk", az "miri". A kincstári földek tulajdonjoga az államot, ill. aktuális urát illeti. Csak neki áll jogában művelés céljából birtokként adományozni.
Az adományozott a birtokjogot a törvény (ill. az adománylevél) korlátai között ezen ingatlanokon szabadon gyakorolhatja, jogát esetleg másra is átruházhatja, sÅ‘t bizonyos mértékben örökséget is képezhet a birtokjog. A birtokjog átruházható másra akár eladással, akár ajándékozással, de csak hatósági jóváhagyás mellett. "Rája" család az általa művelt földet törvényesen csak akkor hagyhatja el, ha helyettest állít.
A birtokos tartozik a földet a szokásos módon művelni. Ha három egymás utáni évben parlagon hagyja törvényes ok nélkül, birtokjoga a kincstárra száll vissza.
Hatósági engedély nélkül nem szabad a kincstári földeken szántóföldeket szÅ‘lÅ‘kké vagy gyümölcsössé alakítani, mert ez káros kihatással lehetne a kincstár által szedett tized mennyiségére. Épületeket ilyen telken csak hatósági engedéllyel lehet emelni, és a beépített terület után is jár a tizednek megfelelÅ‘ földadó a kincstárnak.
Törvényes örökösök csak a vér szerinti gyermekek, az adott birtokot csak Å‘k vehetik át díjtalanul, ill. olcsón. Mindenki más csak új adománylevél kiadásával kaphatja meg a birtokjogot. A 18. századtól más rokonoknak is volt "elÅ‘vásárlási" joga, meghatározott leszármazási, ill. rokonsági fok szerinti sorrendben, de nekik már jóval nagyobb átruházási díjat kellett fizetni.
A moszlim ill. néhány tartományban a nem moszlim falvak közösségének is volt "elÅ‘vásárlási joga" a földekre, beleértve a csiftlik művelési jogát és az adóköteles mulk-földek tulajdonjogát is.

Mir-i-ahor: fÅ‘istállómester. Sokan szolgáltak a beglerbégek kapu khalkijában, mint az udvari tisztek egyike. Lásd még: Mirahur.

Mir-i-liva: szandzsákbég perzsául, lásd ott.

Mirliva: a szandzsákbég másik elnevezése. H. D.: E./B./T. u.: 216. o.; 542. o. 210. lj.

Mirza, Murza: herceg (tatár).

Misir hazinesi: szultánnak (mindig) aranyban átadott "egyiptomi kincstár". F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Miszir kabagi: "egyiptomi tök". Talán a sütÅ‘tök lehet ez, ma nem ismert kifejezés. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 374. o.; 411. o. 284. lj.

Miszir: arab eredetű szó, s egyaránt jelenti Egyiptomot és Kairót. Így használták a korabeli törökök. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 54. lj.

Mohamedán holdév: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 328. o.; 405. o. 150. lj.

Mohamedán: K-N. Gy.: Sz.: 77-80, 83, 102, 115, 123, 126, 131, 135, 178, 205. o.; idÅ‘számítás: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 54. o.; 144. o. 11. lj.; 399. o. 42. lj.; 404. o. 137. lj.

Moharrem: mohamedán holdév elsÅ‘ hónapjának a neve. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.

Molla (Mollah): 1. tudós, idÅ‘s, tekintélyes uléma, medreszék idÅ‘sebb tanárának címe. 2. a bírói rendben a magasabb osztály címe. Nevük bölük mollák. Ezen osztályba tartoznak elÅ‘ször is:
a) a ruméliai és anatóliai káziaszker (szadsz-er-Rum és Szand-i-Anatol),
b) az isztambuli kádi,
c) a mekkai és medinai kádik,
d) a drinápolyi, bruszai, damaszkuszi és kairói kádik,
e) a galatai, szkutarii és ejubi kádik,
a fentieket 'mahresz mollák'-nak, azaz 'eredeti mollák'-nak nevezték.
Másodszor pedig:
) nákib-ul-esráf (a próféta utódainak feje)
b) khodzsa (a szultán nevelÅ‘je)
c) hekim basi (a szultán orvosa)
d) münedzsim basi (udvari asztrológus)
e) két kunkjár-imámi (udvari káplán)
3. Alacsonyabbb rangú osztály a kücsük molláké, azaz a másodrendű molláké. Ők tíz másodrangú város bírái és nem használhatták a 'molla' címet. 4. arab megszólitás, a. m.: "mester". K-N. Gy.: Sz.: 108. o.
A birodalom fénykorában 16-18 nagyváros (és ezek környéke) nem tartozott bele a szandzsák-rendszerbe, hanem csak a beglerbégek ill. a szultán alá rendelték. Kevésbé korlátozott önkormányzatuk volt, és kialkudott, elÅ‘re megszabott adót fizettek. A szultán érdekeit a városi fÅ‘bírók (molla) és illetékességi terület szerint bizonyos állami hivatalnokok képviselték. (Azt, hogy ez utóbbi mollák hova illeszthetÅ‘k be (kücsük vagy bölük mollák) nem derül ki a forrásból. Gy. A.)

Mór(ok): K-N. Gy.: Sz.: 135-138. o.

Mosusz: (?)B. I.: K. O. E.: 186. o.

Mudir: a náhije polgári, közigazgatási vezetÅ‘je. Lásd még: "Náhije".

Mudzstáhid: "szorgalmas", "igyekvÅ‘", siita ulemák ("tudók", bölcsek, vallási elöljárók) egy csoportjának neve.

Mufti, Müfti: vallási jog (saria) "hivatalos" értelmezÅ‘je, jogtudós (sohasem ítél, csak véleményez adott esetben). T. L.: R., K, K, Az O. B.: 403. o. 111. lj.; Lásd még: sejhüliszlám. Hivatásuk volt a fetvák kiadása, vagyis az elébük adott jogi kérdésekre való felelés. Minden nagyobb városnak megvan a maga muftija, míg kisebb városokban a mufti és kádi egy ugyanazon személy. A Sejk-ül-Iszlám nevezte Å‘ket ki élethossziglan, mivel Å‘ volt a legfelsÅ‘bb vezetÅ‘jük.
- fakih: hittudós, a vallási jog (sarija vagy saria) vizsgázott ismerÅ‘je, közülük nevezik ki a kádi-kat
- mufti: vallási jog (saria) "hivatalos" értelmezÅ‘je, jogtudós (sohasem ítél, csak véleményez adott esetben). Kisebb helyeken nincs külön mufti és kádi, ott a mufti egyben ítélÅ‘bíró is.

Muhadzsirun: "követÅ‘k" (Mohamed követÅ‘i), kivándorlók, akikkel együtt hagyta el Mekkát.

Muhallebi: egyfajta édes étel, vagy édesség a törököknél. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 371. o.; 411. o. 267. lj.

Muharrem: egy hónap neve. 10-ik napja Asura-nap. Lásd Asura. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 367. o.; 411. o. 261. lj.

Muhtár: falusi bíró, választott személy, vallási jogban többnyire képzetlen, de a helyi szokásjogban jártas, nem uléma és nem tagja a kádik rendjének sem. A török birodalom közigazgatási rendjében területi felosztás szerint az ötödik (utolsó) egység a falvak, kisvárosok, erÅ‘sen korlátozott helyi önkormányzattal, kijelölt vagy választott helyi vezetÅ‘kkel. Ennek volt a vezetÅ‘je a ~.

Muhtaszib: nagyváros rendÅ‘rfÅ‘nöke.

Muid: tanársegéd, olyan danismend, aki a tanári munkát segíti, késÅ‘bb müderrisz is válhat belÅ‘le.

Mukarrib: papkirály (uralkodó és fÅ‘pap egyben).

Mukátaa: (?) Ismeretlen fogalom. Forrás: Internetes anyag. "A kincstár többféle bevételt vont össze egy-egy pénzügyi egységbe, amit három évre bérbe adtak. Ennek lejárta után a bérletet újra meghirdették, de már magasabb kikiáltási árral. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Mulk (Malk, Mülk): 1. "kincs" "vagyon" (arab, lásd "hász"). 2. "fejedelemség", "hercegség" Részben, vagy teljesen adómentes örökbirtok, világi nagybirtok, az uralkodónak (kalifa, szultán) a jövedelem tizedével (ösür: tized) adózik, ami elnevezésétÅ‘l függetlenül nem muszlim birtokosnál 20-50 % között alakult a gyakorlatban terménycsoporttól függÅ‘en. Ez elvileg az arab birtokrendszer egyetlen örökíthetÅ‘ ill. akár pénzért is eladható földbirtok-típusa. (A kalifa vagy helytartója jóváhagyását azonban minden ügylethez kérni "illik". A birtok tényleges függetlensége azon múlik, hogy a birtokos mennyire fontos éppen, ill. katonailag elég erÅ‘s-e ahhoz, hogy jogait ne firtassa senki, még a kalifa se. A "mulk" egyik jelentése: "fejedelemség", "hercegség".)

Multazim: Az iltazim birtokosa volt a "multazim": bérlÅ‘. Adózott, de nem katonáskodott. További részleteket lásd: "Iltazim".

Murdár: "tisztátalan". Perzsa eredetű szó. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 376. o.; 412. o. 296. lj.

Murua: üldözöttek védelme, oltalom (Korán: "akár igazhitű, akár 'nem muszlim' ember az üldözött, oltalmazása minden igaz muszlimnak kötelessége").

Muruah: "becsületes".

Muruva: bátorság, hÅ‘siesség.

Muskat: varázsló, igézÅ‘, megbabonázó személy.

Muszá: Mózes.

Muszlim (muszlim): az iszlám híve, ha férfi, körülmetélik ill. nyaktól lefele szÅ‘rtelenítették (nÅ‘ket is).

Mutasibir: arab szó. Az érzéki gyönyörök a szüzekkel folytatott szexben. R. P.: DZS.: 286. o.

Mutbah emini: lásd Matbah emini.

Muz: "banán". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 223. o.; 265. o. 67. lj.

Muzulmán(ok): K-N. Gy.: Sz.: 170. o. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 399. o. 42. lj.

Müderrisz: 1. "tanár"; a medresze vezetÅ‘ tanára. A medreszékben és dzsámikban tanítók általános elnevezése is. Általános megszólításuk a tiszteletet kifejezÅ‘ "hodzsa" volt így: müderrisz-hodzsa. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 95. o.; 149. o. 94. lj.; 262. o. 15. lj. 2. Az ulemák rendjének egyik osztályát is így nevezték. Részletesebben a következÅ‘kre oszlott az osztály:
- müderrisz: tanár
- danismend: "tudással megajándékozott", legalább 10 alapvizsgát már letett diák
- muid: tanársegéd, olyan danismend, aki a tanári munkát segíti, késÅ‘bb müderrisz is válhat belÅ‘le.
(- tálib: tanítvány, nem uléma)
Müezzin: "kiáltó", aki szent énekkel (ezán) imára hívja napi ötször a moszlimokat, ha nincs esetleg más papi "rangja" is, nem uléma) K-N. Gy.: Sz.: 175. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 404. o. 144. lj.; Házasság esetén, mint tanúnak ott kellett lennie. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 380. o.; 412. o. 308. lj.; Egy rejtéjes haláleset: H. D.: E./B./T. u.: 289. o. ElÅ‘ször a minaretrÅ‘l, azután benn a mecsetben, minek elhangzása után kezdÅ‘dik az istentisztelet. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.
Müfettis: "ellenÅ‘r", vizsgáló, felügyelÅ‘ (lásd: mufti). A kádik rendjének egyik csoportja.
Müfti: a 'Mufti' török alakja. Lásd ott.
Mühimme defteri: "fontos ügyek" deftere. A kiadott szultáni iratok másolatait tárolták egy vastag kötetben tárolták. Ez volt a mühimme defteri. K-N. Gy.: Sz.: 112, 114, 117. o.
Mülazim, mülázim: "jelölt", diák, olyan "danismend", aki jelentkezett egy papi, ill. "jogi" állásra, amihez vizsgát kell tennie.
Mülk: tulajdonforma a korabeli török viszonyok közt. Volt a javadalom, az alapítványi birtok és a magánbirtok. E legutóbbi neve a mülk. H. D.: E./B./T. u.: 182. o.; 535. o. 123. lj.
Münedzsim basi: a kádik magasabb rangú rendjének egyik tagja: udvari asztrológus.
Münsi: (?)B. I.: K. O. E.: 186. o.
Mürdár: lásd Murdár.
Mürid: tanítvány (bentlakó dervis, vagy vándor dervis kísérÅ‘je).
Mürtedd (vulgáris ejtése: murtad), illetve Mürteddli (murtadli): "hitehagyott", "renegát". Arab eredetű szó.; H. D.: E./B./T. u.: 281. o.; Azon muzulmánokra is mondják, akik támogatják Allah ellenségeit. DZS.: R. P.: 192. o.
Müszellem: "szabad", tizedmentes katona, családi telke nem adózik.
Müsztahfiz: A müsztahfizok, a rendes gyalog csapatokat alkották. Forrás: internetes anyag.
Müteferrika: K-N. Gy.: Sz.: 122, 130. o.; Két típusuk volt. A szultán közvetlen irányítása alatt lévÅ‘k feladata a szultán elkísérése a hadjáratokba, háborúk idején a belsÅ‘ - azaz a szultáni - kincstár Å‘rzése, a pénteki imára járuló szultán elÅ‘tti vonulás volt. ElÅ‘kelÅ‘ rangjuk volt az udvari hiearchiában. Számuk azonban még az ezret sem érte el (a XVII. Század végén 631 fÅ‘r e rúgott). Az egyes seregtestek vagy magas tisztségviselÅ‘k mellett működÅ‘ müteferrikák az alakulatok létszámába tartoztak.T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 42. lj.
Müzsdedzsi: lásd müzsdelik.
Müzsdelik: "jó hírt, örömhírt hozó". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 350. o.; 408. o. 218. lj.

Vissza az oldal tetejére

N

Nabi: próféta, Isten (Allah) küldöttje, a muszlim hit szerint eddig 124 ezer "nabi" volt, Mohamed az utolsó igaz próféta (lásd "raszul").

Nada (an-Nada): "harmat", nÅ‘i név É-Afrikában, máshol ritka.

Nagyvezír (Vezir-i Azam): a szultán fÅ‘hivatalnoka, helyettese, a birodalom kormányának feje, a diván elnöke, kijelölt helye a szultán jobb oldalán volt (a bal megtisztelÅ‘bb) (lásd "szadrazam"), a szultáni sereg fÅ‘parancsnoka, és a vezírek elnöke. K. N. Gy.: Sz.: 9, 14, 21-23, 26, 28, 36-38, 45-46, 50-52, 55-64, 73-74, 87, 94, 99, 104-107, 110-111, 116-119, 123-124, 127, 129, 131, 133, 146, 153, 155, 160, 181-182, 188. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 13. lj.; 275. o. 4. lj.; 397. o. 7. lj.; 402. o. 105. és 109. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 176. o.; 533. o. 109. lj.; 220. o.; 544. o. 230. lj. Nála van a szultán pecsétje. Hivatalos helyisége - melyben három miniszter, t. i. a kiaja bég, reisz efendi és csaus basi az alattuk álló állami hivatalnokokkal alkották az Å‘ udvarát (pasa kapuszi) - magas portának (báb-i-áli) neveztetik. Díszmenetek alkalmával testÅ‘rsége a lovas gönüllükbÅ‘l és delikbÅ‘l s a gyalog tüfenkcsikbÅ‘l állt. Mikor mint hadvezér háborúba megy, a fÅ‘városban a kajmakám pasa helyettesíti Parancsnoki jelvénye: négy lófark

Náhije: kerület. A birodalom közigazgatási felosztásában a negyedik egység. A "Kaza" része, bár volt, hogy magát a szandzsákot osztották fel ~-ékre. VezetÅ‘je a "Mudir". K-N. Gy.: Sz.: 201. o.

Náib asz-Szaltanah: régens, a szultánfi nevelÅ‘je, fÅ‘tanácsadója.

Náib: a kádik helyettesei. K-N. Gy.: Sz.: 55. o. A molla vagy a kádi helyettese, tanult jogtudós. "helyettes", a kádi helyett ítélhet, ha a kádi nincs jelen. A kádik rendjének egyik csoportját alkották.

Nákib-ul-esráf: a kádik rendjének egyik magasrangú tagja: a próféta utódainak feje.

Nakkos: festÅ‘ (kézműves mesternek tekintik, nem pedig művésznek).

Namaz: "imádság". Perzsa eredetű szó. Egyben a napi harmadik (délutáni) ima elnevezése. Ezt hívták ikindinek is. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 327. o.; 405. o. 147. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 230. o.; 545. o. 245. l

Náme: irat, levél. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata: 225. o.

Nar: "gránátalma". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 373. o.

Názir, Nazir: tulajdonképpen felügyelÅ‘, intendens. A legfÅ‘bb názir a defterdár volt. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Nebidh: datolya erjesztett leve, italféle.

Nefer: közjanicsár.

Nefesz-oglu: jelentése: lélek fia. Misztikus iszlám hiedelem, mely szerint egyes dervisek férfiúi mag nélkül születtek. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 99. o.; 150. o. 101. lj. és 105. o. 7. mondattól.

Nefirzen: "trombitás". V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Negrisz: jácint.

Negrisz-záde: "Jácint-gyermek", rabnÅ‘ neve.

Nevla: (?). Forrás: DunaszekcsÅ‘ története (Internet).

Nigbolui szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 185. o.

Nikáp: "kendÅ‘", de arab szó. Használták a törökben is. ) H. D.: E./B./T. u.: 308. o.; 558. o. 436. lj.

Nilufer: lótuszvirág, nÅ‘i név is: Nilufer-hatun: Lótuszvirág-úrnÅ‘.

Nisándzsi: fÅ‘kancellár, fÅ‘pecsétÅ‘r. K-N. Gy.: Sz.: 28, 37, 106, 109, 111, 113. o.; 402. o. 109. lj. Eleinte ez volt a tulajdonképpeni államtitkár, aki a fermánokra, berátokra s általában a szultán nevében, a rejsz-efendi alatt álló kancelláriában kiállított hivatalos okmányokra - miután azokat a reisz efendi szignálta - felrajzolta a tugrát. Tagja volt a divánnak. II. Mohamed korában vezíri, vagy beglerbégi jelleggel volt felruházva, rangban elÅ‘tte állt a defterdároknak. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Nizám: pecsét, címer, embléma.

Nogaj: krími tatár.

Nojon: törzsfÅ‘, herceg (mongol, tatár).

Nüzül: a török államkincstár rendkívüli hadiadóinak egyik típusa. Lásd még avariz és bedel-i kürekcsi. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Vissza az oldal tetejére

O

Oda: "szoba". A janicsárok kaszárnyáiban egy lakosztályt jelölt. . K. G.: T. H. M.: 233. o. 4. bek. Tár(oló), szoba, ill. katonai elhelyezési körlet, ami lehet laktanya, épület, szoba, sátor, de akár egy hajó is. Forrás: Internetes anyag. Innen ered a janicsárok csapatainak neve is, minthogy mindegyik orta külön odákban volt elhelyezve, mely néhány száz embert fogadott be. A csapatok parancsnokait odabasi-nak nevezték. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata. A fogalom pontos meghatározása még várat magára.

Odabasi: a janicsáralakulat csapattestjeinek tisztjeit nevezték így. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 314. o.; 403. o. 126. lj. A fogalom pontos meghatározása még várat magára. Tisztázatlan a csorbadzsi, az odabasi és a jaja basi pontos fogalma is.

Odalik: szobalány, cseléd (az odaliszk szó ennek téves alakja). A törvényes asszonyok mellett ott vannak a szultán személyét kiszolgáló ediklikek, míg az odalik (európai nyelven: odaliszk) szultáni udvarban teljesít szolgálatot. Forrás: Internetes anyag.

Odaliszk: az odalik tévesen elterjedt alakja az európai nyelvekben. Forrás: Internetes anyag.

Odzsak: Jelentése: sokaság, közösség, méhkas, csorda, horda, nyáj. Tűzhely, egy tűzhelyhez tartozók közössége, (fÅ‘ként janicsár) katonai egység. Nagyobb katonai egység, hadosztály, hadtest. A janicsárság egyik nagyobb egységét jelölték így. Ha timárbirtokot kaptak, akkor egy odzsak kapta meg közösen.

Oglán: "fiú". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 413. o. 315. lj.

Ogli: "fia". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 22. lj.

Oglu (-oglu): személynevekben fia valakinek, -fi, pl Mikhaloglu Iszkender = Mikhál fia Iszkender, Jahjapasaoglu Báli bég = Jahja pasa fia Báli bég. Perzsául: Záde, mely nem csupán az apa, hanem a nagy- vagy szépapa nevéhez is járulhat, pl Kemálpasazáde, ti a nagyapja volt a Kemál pasa.

Okka: súlymértékegység, 1281 (máshol 1282) gramm. K-N. Gy.: Sz.: 208-209. o.

On: tíz.

Onbasi: tizedes.

Orta kapu: "KözépsÅ‘ Kapu". A szultáni szeráj "KözépsÅ‘ Kapu"-ja. K-N. Gy.: Sz.: 123. o.; másik neve: Báb-i Szelám, azaz "Üdvözlés Kapuja". 1524-ben építtette II. Szulejmán szultán. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 20. lj.

Orta: a janicsár csapatok neve. K. G.: T. H. M.: 233. o. 4. bek.

Oszmán(ok): K-N. Gy.: Sz.: 98, 134-135, 139, 141, 150, 153-154, 158, 163, 167, 170, 174-175, 188-189, 192, 194, 201, 203-205, 215. o.

Oszmani: az akcse másik elnevezése. Lásd ott.

Oszpora: az akcse másik elnevezése, lásd ott.

Othmani: az akcse másik elnevezése. Lásd ott.

Vissza az oldal tetejére

Ö

Öjle namazi: jelentése déli ima. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 92. o.; 148. o. 80. o.; 327. o.; 404. o. 146. lj.

Örmény(ek): K-N. Gy.: Sz.: 100, 205. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 144. o. 21. lj.

Ösür (Usr, Asar): tized, adófajta (vesd össze: usura: kamat latinul) Rendszerint a magánbirtok (Mulk) éves jövedelmének egytizedével volt egyenlÅ‘. Lásd még: "Mulk"

Vissza az oldal tetejére

P

Padisah: "Allah árnyéka a földön", szultán, császár. K-N. Gy.: Sz.: 44, 92. o.

Papucs: a törökben a jelentése az utcai használatra szánt cipÅ‘. ErÅ‘s, lapos, kényelmes és vasalt volt. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 302. o.; 401. o. 81. lj.

Para: ua., mint a medin, annak késÅ‘bbi neve. Lásd ott. A parával kapcsolatos ismereteink hiányosak, de ha Å‘rizte 1524-bol ismert tulajdonságait, akkor 1552-ben az 1,224 g súlyú érme 1,054 g ezüstöt tartalmazott, azaz 86%-os tisztaságú volt.
1564-re a para összsúlya 1,054 g-ra, ezüsttartalma pedig 0,731 g-ra (70%-os tisztaságúra) csökkent.F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Parsz, barsz: párduc.

Parszdzsi: párducgondozó.

Pasa kapuszi: a nagyvezír udvari embereinek összessége. (Kapu khalki alkotta a nagyvezír saját katonaságát, ettÅ‘l függetlenül létezett a pasa kapuszi) Hivatalos helyisége - melyben három miniszter, t. i. a kiaja bég, reisz efendi és csaus basi az alattuk álló állami hivatalnokokkal alkották az Å‘ udvarát (pasa kapuszi) - magas portának (báb-i-áli) neveztetik. Díszmenetek alkalmával testÅ‘rsége a lovas gönüllükbÅ‘l és delikbÅ‘l s a gyalog tüfenkcsikbÅ‘l állt. Mikor mint hadvezér háborúba megy, a fÅ‘városban a kajmakám pasa helyettesíti
Pasa: (feltehetÅ‘en a perzsa "padisah": "sah feje" szóból ered) közvetlenül a padisah alá rendelt katonai vagy "polgári" vezetÅ‘, lehet nagyvezír, volt nagyvezír vezír, beglerbég, házasság által a szultáni család rokonai, legmagasabb állami hivatalok bírói, kapudán hivatalos "titulusa". Magában pasa = nagyvezír. Pasa volt pl., aki több bégnek parancsolt, így természetesen minden beglerbég is. K-N. Gy.: Sz.: 85, 93. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 398. o. 39. lj.; 307. o.; 402. o. 105. lj.; 310. o.; 403. o. 111. lj. A pasáknak adott hász: 650 ezer - 1.2 millió akcse jövedelem között váltakozott. Nálunk e szót basa alakban haszánálták.

Pasalik: a kifejezés egyenértékű a "Beglerbégség", az "Ejálet" és a "Vilájet" kifejezésekkel.

Pasztirma: szárított húsból készült török étel. K-N. Gy.: Sz.: 195. o.

Pecse: "kendő". H. D.: E./B./T. u.: 308. o.; 558. o. 436. lj.

Pejk: "hírhozó, szolga". A szultán testÅ‘rségének második csapata. A szolakokkal együtt Å‘k haladtak a szultán lova mellett; elÅ‘bbiek a bal, utóbbiak jobb oldalról vették körül az uralkodók. Csúcsos, fehér süveget viseltek gyakran fehér tollal díszítve. Soraikban sok török is volt, nemcsak adzsemi oglánok, mint a janicsároknál. Talán ha kétezer fÅ‘s lehetett a csapat. Béreik: közkatonák: ~5 akcse, fÅ‘legények: 10 akcse, alkapitányok: ~ >=100 akcse, kapitányok: 100, ezredesek: 200 akcse Egyébként hírvivÅ‘kként is Å‘ket alkalmazták, s mint ilyenek nevezetesek voltak gyorsaságukról. "Ruhájuk rövid, silány, de színes. Magas fövegüket réz-, bádog-, vagy ezüst veretek díszítik."[2] T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 22. lj.; 170. o.; 314. o.; 404. o. 129. lj.

Pekines toprak: Dernschwam János szerint egyfajta mészkÅ‘. Csak nála fordult elÅ‘. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 358. o.; 410. o. 243. lj.

Pekmez: "sűrű must". H. D.: E./B./T. u.: 269. o.; 553. o. 351. lj. A melikratum török neve Dernschwam János szerint. H. D.: E./B./T. u.: 350. o. Lásd még: Pekines toprak.

Penz: pénz. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Pertev: "fényes, dicsÅ‘séges".

Perzsa sah: K-N. Gy.: Sz.: 43, 98. o.

Perzsa szandzsákbégek: K-N. Gy.: Sz.: 101. o.

Perzsa, Perzsák: K-N. Gy.: Sz.: 98-102, 128, 153-154, 156-157, 163, 167, 188, 191, 202-204. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 21. lj. 357 o.; 410. o. 240. lj.

Peskir: hosszú törülközÅ‘kendÅ‘ a lakomáknál. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 373. o.; 411. o. 274. lj.

Piad, pijáde: gyalogos (perzsa). Nem szpáhik is kaphattak timárt, de Å‘k csoportosan, 20, késÅ‘bb 30 fÅ‘ (janicsároknál 1 odzsak) kapott egy timár-t. Zsold ill. más ellátás helyett kaphatták gyalogos (jaja, piad) katonai alakulatok tagjai is.

Piaszter: török pénzegység = 40 akcse.

Piláf: jellegzetes török étel. K-N. Gy.: Sz.:209. o.

Pinardan irak olan Tanrija jakindir: ma már nem használatos közmondás. Jelentése: aki a forrástól távol van, az közel van Istenhez. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 219. o.; 264. o. 48. lj.

Pirincs csorbaszi: "rizsleves". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 370. o.; 411. o. 265. lj.

Pirincs: "rizs". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 370. o.; 411. o. 265. lj.

Piskir: lásd Peskir.

Porta: K-N. Gy.: Sz.: 43, 134, 145, 161, 172. o.; . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 276. o. 12. lj.

Prlicze: "babgulyásleves". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 373. o.; 411. o. 271. lj.

Vissza az oldal tetejére

R

Rabb: úr (vesd össze: héber: rebbe, rabbi).

Radzsib: kamarás, a kalifa személyi fÅ‘embere, szolgája ill. hivatalnok.

Rahmán: "irgalom". Arab és héber kifejezés, már az iszlám kialakulása elÅ‘tt ismert volt "egy Isten" értelemben. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Rahman: irgalmas, (ar-Rahman: "Irgalmas", Allah szinonímája).

Rahmet ulláhi: azaz Allah kegyelme. Egyfajta iszlám vallási tanítási rendszer vezérmondata. FÅ‘leg a dervisek tanították a XV. században és a törvénnyel szemben a kegyelem erejét hangsújozták. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 124. o.; 151. o. 126. lj.

Rája (Reaya): "nyáj", adózó paraszt, földműves, kézműves, stb. dolgozó (mindenki, aki nem katona (lásd "aszkeri"), de személyében szabad, tehát nem rabszolga). T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 50. lj. Az oszmán birodalomban lakó nem mohamedán alattvalók neve. A fejedelem a pásztor, az uralma alatt lévÅ‘ nép pedig: nyáj. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata. 234. o.

Ramazán bajrami: a ramazán böjt lezárásakor, azaz savval hó elsÅ‘ napján (újholdkor) megtartott ünnep. Kücsük bajrám. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 218. o.; 264. o. 43. lj.; 300. o.

Ramazán: 1. mohamedán holdév kilencedik hónapjának a neve. K-N. Gy.: Sz.: 126. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 218. o.; 264. o. 42. lj.; 300. o.; 407. o. 197. lj. 2. E hónap újholdjától kezdÅ‘dik és 30 napig tart az iszlám legnagyobb böjtje, ezért ezt is errÅ‘l nevezték el ezt a böjtöt. 349. o.; 408. o. 215. lj.

Raszul (Raszül) Allah: Isten "követe", próféta, apostol, számos ilyen küldött volt, a Korán 28-at nevez meg. Az elsÅ‘ Ádám, Å‘t követte pl. Ábrahám (Ibrahim), Mózes (Musza), Jézus (Isza). Az utolsó Mohamed volt az iszlám hit szerint.

Rebi el avvel, vagy Rebi ül evvel: mohamedán holdév harmadik hónapjának a neve. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár., 210. o.

Rebi ül ahin: mohamedán holdév negyedik hónapjának a neve. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.

Reisz efendi: reisz-ül-küttáb (lásd ott).

Reisz-ül-küttáb: a szultáni tanács írdeákjainak vezetÅ‘je. K-N. Gy.: Sz.: 109. o. Az állami kancellária feje, egyszersmind külügyminiszter. Régebben csak a nagyvezír titkárának tekintetett, mint kiaja bég, s ezért nem is volt tagja a divánnak. Mivel hivatalos volt részt venni a báb-i-áli (Fényes Porta) gyűlésein, a nagyvezír három legfÅ‘bb tisztségviselÅ‘je közül az egyiknek számított. Valódi miniszteri jellege azonban csak III. AhmedtÅ‘l (1703-1730) kezdÅ‘dik. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata. 234. o.

Reisz: 1. (tengerész) kapitány, százados. 2. "A gyalog katonaság kiegészítÅ‘ része volt háború idején a szabad csapatokat képezÅ‘ reiszek, azábok és martaloszok, kik nem mozlimek, szlávok, ráczok s egyéb gyülevész népekbÅ‘l összetoborozva, a török portyázás legveszedelmesebb elemei voltak." Forrás: Internetes anyag. 1543-ban Székesfehérváron az aszabok és reiszek öszzesen 511-en voltak. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Rejsz efendi: helyesen lásd "reisz efendi", de inkább "reisz ül-küttáb".

Rekját: iszlám imádkozási mozgássor XV. századi neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 92. o.; 148. o. 77. lj.

Ribát: harcos szerzetesek "kolostora". Katonai fegyelem volt elÅ‘írva. KésÅ‘bb a szúfi rendházakat is igy hívták.

Rikáb agalari: "kengyel agák". A szultáni szeráj azon fÅ‘tisztviselÅ‘i, akiknek joguk volt a szultán kíséretében, a lova mellett haladni.

Rikábdár: K-N. Gy.: Sz.: 129. o.

Ródoszi lovagok: K-N. Gy.: Sz.: 43. o.

Ruméliai bégek: K-N. Gy.: Sz.: 92. o.

Ruméliai beglerbég: K-N. Gy.: Sz.: 20, 106. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 397. o. 7. lj.; 310. o.; 402. o. 109. lj. A ruméliai beglerbég 6000 akcséig, az anatóliai beglerbég 5000 akcséig adhatott ki adományozó oklevelet, teszkerezisz-t. Ennél nagyobb birtok esetén a beglerbég részletesen indokolt javaslatára a szultán hivatala adta ki az oklevelet. Ekkor az elnevezése: teszkereli. (1455 elÅ‘tt az okirat neve egységesen: "biti" és a bégektÅ‘l felfelé minden fÅ‘úr adott ki adományleveleket az általa meghódított földeken fekvÅ‘ birtokokra.)

Ruméliai csapatok: K-N. Gy.: Sz.: 21. o.

Ruméliai defterdár: K-N. Gy.: Sz.: 106. o.; 402. o. 109. lj.

Ruméliai kádiaszker: K-N. Gy.: Sz.: 106, 108. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 13. lj.; 402. o. 109. lj.

Rumi beglerbég: régebben ikóniumi beglerbég volt a neve. K-N. Gy.: Sz.: 84-85, 110-111, 193. o.

Ruoah: "lélek". Héber szó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Rúznámcse: tímár-kiutalási napló. A beglerbégségek központi városában tárolták. (Forrás: internetes anyag)

Vissza az oldal tetejére

S

Sa'ab: közösség, szövetség, törzs (dél-arab, lásd: Sába, mint ország).

Sábán: hónapnév a mohamedán idÅ‘számításban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 349. o.; 408. o. 215. lj.

Sádi: favágó.

Sadirván: a dzsámiknál elhelyezett, a rituális fürdést biztosító kutak. H. D.: E./B./T. u.: 180. o.; 534. o. 118. lj.

Safar: a mohamedán török idÅ‘számítás második hónapja. B. I.: K. O. E.: 177. o.

Sah: uralkodó, király. K-N. Gy.: Sz.: 54, 101, 163, 188-189. o.; H. D.: E./B./T. u.: 540. o. 190. lj.

Sahada (Shahadah): hitvallás, Allah-ban való hit kinyilvánítása, ill. ennek elÅ‘írt formulája, "imaszövege".

Sahi: Kelet-Anatóliában és Irakban jobbára (de nem kizárólag) a sáhi forgott, amelyet az itteni oszmán pénzverdék pontosan a "hivatalos" perzsa valuta, a dirhem mintájára vertek (magyarán szólva: a birodalom keleti fele a vetélytárs Perzsia pénzét használta). F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Sahindzsi: egyfajta madarász testület. A létszámuk a XVII. Század elején mintegy 276 fÅ‘. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 48. lj.

Sakalosz: kisebb méretű török ágyúfajta. Néhol salakosz néven is elÅ‘fordul.

Salvar: bÅ‘ bugyogó, buggyos nadrág, melyet az asszonyok is viseltek abban a korban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 366. o.; 410. o. 256. lj.

Sam (as-Sam): balra, bal kéz felé (az egyiptomi Thébából keletre induló karavánúthoz képest, => Szíria).

Samas: Napisten (észak-arab, mezopotámiai).

Samsz, Semsz: 1. nap (égitest) 2. Napisten NŐ!!! (dél-arab).

Sari: "sárga". H. D.: E./B./T. u.: 567. o. 560. lj.

Saria, Sariat (Shari'a): (arab) "törvény", vallási jogrend, a Korán elÅ‘írásai mellett az összegyűjtött és leírt hagyomány is fontos szerepet kap benne. Meghatározza a muszlimok vallási, politikai, társadalmi és magánéletét egyaránt.

Savva: a mohamedán idÅ‘számítás tizedik hónapja. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 218. o.; 264. o. 43. lj.

Sehir emini: lásd Sehremini.

Sehir: 1. város Jemenben. K-N. Gy.: Sz.: 152. o. 2. a szó jelentése: "város". H. D.: E./B./T. u.: 357. o.

Sehremini: a város eminje. A szerteágazó feladatai közé tartozott az állami építkezések megszervezése, a Galataszerájiban és az Ibrahim pasa szerájiban nevelkedÅ‘ ics oglánik élelmezése és ruházása, a háremmel kapcsolatos költségek fedezése. Bár a pénzügyek lebonyolításában jelentékeny szerepe volt, mégsem nevezhetÅ‘ kincstárosnak. A Topkapi szeráj építkezési felügyelÅ‘je. K-N. Gy.: Sz.: 121. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 387. o.; 413. o. 318. lj.

Sehzádé: "szultánfiak, trónörökös". K-N. Gy.: Sz.: 27. o.

Sejh Jahja: K-N. Gy.: Sz.: 153. o.

Sejhüliszlám:. Lásd: Sejk-ül-Iszlám.

Sejk (Shaik, Sheik): 1. mecset prédikátora, vagy valamely dervis rend rendfÅ‘nöke. A legöregebb pap, "prédikációt" mond a pénteki ima ("hutba") elÅ‘tt. -N. Gy.: Sz.: Sz.: Itt az ádeni sejkrÅ‘l van szó a szövegben. 151. o. 2. nemzetségfÅ‘ (beduinoknál választással betöltött tisztség). 3. férfiszövetség ("futuvva") fÅ‘nöke, céh vezetÅ‘. 4. vén, öreg éltes (arab).

Sejk-ül-Iszlám: "Iszlám vénje", magyarosítva fÅ‘mufti, fÅ‘pap, vallási fÅ‘jogász, kijelölt helye a szultán bal oldalánál (megtisztelÅ‘bb, mint a jobb), megszólítása "efendi". A mohamedán tudósok, az ulemák feje és az ulemák testületének egyik csoportját - a muftik osztályát - is Å‘ vezeti. K-N. Gy.: Sz.: 38, 107-109, 113, 119, 131, 187. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 310. o.; 403. o. 111. lj.; 317. o.; 404. o. 137. lj. Mint vallási vezetÅ‘ csak kétszer szerepel: Å‘ köti fel a próféta kardját a trónra lépÅ‘ szultán derekára, s Å‘ mondja el a halotti imát a szultán fölött. Méltósága élethossziglan tartó, de ha valami okból letétetik, el kell hagynia a fÅ‘várost.
Parancsnoki jelvénye: három lófarkat visznek elÅ‘tte.

Sejtán (Shaitan): sátán, ördög, Gonosz (mint valláserkölcsi lény) (lásd "Iblisz").

Sem: "név". Arab és héber szó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Serbet: "a serbet nem más, mint cukorral vagy mézzel elkészített és összekevert víz." T. L.: R, K, K, Az O. B.: 285. o.; 398. o. 36. lj.

Serefe: a minaretek tetején található körfolyosót hívják így. H. D.: E./B./T. u.: 180. o.; 534. o. 119. lj.

Seresz: egyfajta sáfrány neve a XVI. századi törökben. Ma nem azonosítható. H. D.: E./B./T. u.: 197. o.; 537. o. 151. lj.

Serif (Sharif): "nemes", "szent", a Próféta (Mohamed) törzsébÅ‘l (Koreis vagy Kuraish) származó.

Serif: "nemes", "magasztos". Vallási tekintetben a próféta utódainak, emíreknek azon csoportját hívták így, akik Hasszánnak Mohamed unokájának voltak a leszármazottjai.

Sevvál: mohamedán holdév tizedik hónapjának a neve. Elsején tartották a Ramazan bajrami ünnepet (Kücsük bajram). Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.

Sía: K-N. Gy.: Sz.: 16. o.

Síita (Síiták): K-N. Gy.: Sz.: 16-17, 20-22, 27, 30, 101. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 397. o. 16. lj.; Síita vértanúk neve a dzsámikban: H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj.

Síita mozgalom: K-N. Gy.: Sz.: 21, 27. o.

Síizmus: K-N. Gy.: Sz.: 16-17, 30, 84, 98. o.

Sikár: "hivatásos" vadász (shikari: szuahéli).

Sipah: "lovag". (Forrás: internetes anyag)

Sirk: arab szó. "eretnekség" Például Jézus isteni mivoltja. DZS.: R. P.: 239. o.

Sirligan jag: "szezámolaj". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 375. o.; 412. o. 289. lj.

Sori: egyfajta sáfrány neve a XVI. századi törökben. A legjobb minÅ‘ségűt értették alatta. H. D.: E./B./T. u.: 197. o.; 537. o. 151. lj.

Súra: konzultáció, tanácskozás.

Vissza az oldal tetejére

SZ

Szabah namazi: "reggeli ima". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 327. o.; 404. o. 145. lj.

Szabir, szabbeus: a "könyv népei" (lásd "ahl al-Kitáb") közé sorolt, viszonylag kis lélekszámú ázsiai keresztémy jellegű közösség.

Szadaret kajmakami: a nagyvezír hivatalos képviselÅ‘je Isztambulban, ha Å‘ maga a haddal van, vagy a hadjáratban, ha Å‘ maga a fÅ‘városban marad. Utóbbi NAGYON RITKA eset. (lásd "kajmakám").

Szadaret kethüdászi: a nagyvezír közvetlen helyettese, hivatalvezetÅ‘.

Szadaret: a nagyvezíri hivatal, de maga a tisztség, rang elnevezése is lehet, egy ideig így nevezték a ruméliai és anatóliai tartományi hivatalt is.

Szadrazam (Sadr-i azam): "teherviselÅ‘" (török), a nagyvezír elnevezése, jelentheti a nagyvezér hivatalát, embereit is, a katonatiszteket kivéve.

Szadr-er-Rum: ruméliai kádiaszker. Az ulemák rendjének magasabb osztályába tartozó bíró.

Szadzsbagli: "Kontyos" (hajfonatos), rabnő neve.

Szafavida-dinasztia: Alapítója I. Iszmail. Egy türkmén törzsszövetség segítségével került a perzsa trónra. Őket nevezték kizilbasnak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 21. lj

Szaffár: rézkovács.

Száfija: "Tökéletes", nÅ‘i név.

Szagkol: jobbszárny.

Száhib (Sahib): úr, fÅ‘tisztviselÅ‘, alkirály.

Száhib al-Barid: fÅ‘postamester (egyben a kalifa bagdadi székhelyű titkosszolgálatának kémfÅ‘nöke volt).

Száhib al-Haradzs: fÅ‘adószedÅ‘.

Száhib as-Surtah: rendÅ‘rfÅ‘nök.

Szahik: a Koránon kívüli iszlám tradíciók neve. Arab szó. R. P.: DZS.: 279. o.

Száhin: (fehér) sólyom (akszahin: fehér sólyom, vesd össze: Ákos).

Száhindzsi: solymász.

Szajbán: a török sátrak elé emelt, oszlopokon álló baldachin.

Szajéban: lásd: Szajbán.

Szaka: altiszt a janicsároknál (szakka: "vízhordó").

Szalat: naponta ötször elÅ‘írt rituális ima.

Számit: egy fajta dervistípus elnevezése volt a XV. században. A szó jelentése szerint nem beszéltek, némaságba burkolóztak, és semmiféle kapcsolatba nem kerültek az emberekkel. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 98. o.; 150. o. 98. lj.

Számszundzsi: szelindek-gondozó.

Szand-i-Anatoli: anatoliai kádiaszker: Az ulemák rendjének magasabb osztályába tartozó bíró.

Szandzsák: "zászló". 1. (török) zászló, hadijelvény (lásd "liva"), "Szandzsaki Serif": "Szent Zászló", a Próféta hadizászlója: az eredeti fekete gyapjúból készült, zöld selyemzsákban tárolták a kalifák ill. késÅ‘bb a szultánok kincstárában. (Állítólag az Å‘si magyar hadizászló is fekete volt, csak a honfoglalás után lett vörös.). 2. Arabul: "Liva"; vezetÅ‘je a szandzsákbég.. Szpáhibirtokokra tagolódott.K-N. Gy.: Sz.: 77, 113-114, 117, 176-177, 178, 184, 200. o.; H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj.; ~ székhely: H. D.: E./B./T. u.: 208. o.; 541. o. 193. lj.; 216. o.; 542. o. 210. lj. 3. egy zászlóalj katonaság. Az a csapat melyet egy szandzsák kiállítani tudott. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.
III. Murád szultán az 1590-es évek legelején a pénzügyigazgatás alapvetÅ‘ módszerével, a szandzsákösszeírásokkal is felhagyott (erre egy másik tanulmányban szeretnék kitérni).

Szandzsákbég(ek): Szandzsákbég: egy tartomány, ill. katonai körzet (szandzsák) parancsnoka. Egyéb nevei: emir-ül-liva arabul, perzsául mír-i-liva. K-N. Gy.: Sz.: 8, 18-20, 31, 73-74, 77-78, 86, 94, 116, 121, 152, 161, 164, 171, 177, 197, 207, 211. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 405. o. 161. lj.; 353. o.; 409. o. 223. lj.; : H. D.: E./B./T. u.: 216. o.; 542. o. 210. lj. Megye, körzet, vezetÅ‘je a szandzsákbég, aki a vallási hatalmon kívül rendelkezett a katonai és kormányzati jogkörrel. Elnökölt a szandzsák divánjában s adományozhatott kisebb hűbéreket. Neki is egész udvartartása volt, mint a beglerbégeknek. A szandzsákbégeknek adott hász: 100 - 200 ezer akcse jövedelem (50 ezer akcse a szokásos "adómentes" rész, ezen felül katonát kell állítani) A szandzsákbégnek 50 ezer akcsénként fenn kellett tartania:
- egy tábori (hadi) konyhát,
- egy kovácsműhelyt,
- egy nyergesműhelyt,
a szokásos katonaállítási kötelezettségen felül.
A szandzsákbég a hadjárat elején 100 ezer akcsét kapott a kincstárból, ami a felvonulási területen esett károk enyhítésére szolgált. Persze nem a parasztok kaphattak kártérítést, hanem uraik.
Parancsnoki jelvényük: egy lófark (túg).

Szaracs: lószerszámkészítÅ‘k. Lónyergeléssel és lovászi teendÅ‘ket is elláttak. Kb. 500-an voltak 1605-ben. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 54. lj.

Szari zernik: "sárga zernik". Ugyanaz, mint a zernik. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 306. o.; 401. o. 93. lj.

Szaridsza: 1. önkéntes, irreguláris csapat. (Gyalogosok) VagyonÅ‘ri feladatokat láttak el. Vigyáztak az értékekre, poggyászra, rablott holmikra. Máskor portyázó, fosztogató feladatokra bérelték fel Å‘ket. Mindenki által felbérelhetÅ‘ katonák voltak, békében leginkább a pasák fogadták zsoldjukba Å‘ket. 2. (Lovasok) Önkéntes, irreguláris csapat. Ők is vagyonÅ‘ri feladatokat láttak el, de inkább a hadsereg alkalmazta Å‘ket. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Száridzse: önkéntes, a török (muszlim) származású, ezért nem rabszolga janicsár újoncok elnevezése.

Szarraf: (termény) "becslÅ‘", fÅ‘leg adókivetést végzÅ‘ hivatalnok.

Szarraf: Az iltizammal kapcsolatban a parasztoktól az adók beszedéséért felelÅ‘s ember. Az adókat külön erre szakosodott tisztviselÅ‘, a "szarraf" (termékbecslÅ‘) vetette ki, aki munkájáért külön pótadót szedett a paraszttól.

Szebildzsi: vízhordó, vizet szétosztó közhivatalnok (a török birodalom jelentÅ‘s része vízhiányos terület, ezért megbecsült tisztség).

Szegbán lovasok: szerepük hasonló volt a lovas szaridszákéhoz. Ugyanúgy magán zsoldosok voltak, mindenki felbérelhette Å‘ket, de a legjellemzÅ‘bb az volt rájuk, hogy fÅ‘méltóságú törököknek szolgáltak testÅ‘rként.

Szegbán: lásd: Szekbán bölük.

Szegbánbasi: K-N. Gy.: Sz.: 92. o.

Szeher-buli: "Cukorfalat", rabnő neve.

Szeher-parcsa: "Cukor-darab", rabnő neve.

Szeif, szaif: szablya.

Szeif-oglu: "Szablyafi", férfinév.

Szejdi: síita vezér, az 1529-es felkelés fÅ‘vezére. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Szejisz: lovászok. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 54. lj.

Szekbán bölük: eredetileg a szultán vadászebeinek gondozói, de a XVI. században már a janicsárok egyik alegysége. II. Mehmed szultán alapította meg. Egy lovas és harmincnégy gyalogos alakulat alkotta, nevüket megtartották a janicsárságba való beolvasztás után is. A 65. janicsár dzsemaat neve volt a szegbán és muskétásnak képezték Å‘ket. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 49. lj. A dzsemaet vezetÅ‘je volt a szegbán basi.

Szekbán: 1. "falkamester", "kutyapecér" 2. a 65. janicsár dzsemaat neve, muskétásnak képezték Å‘ket.


Szela: szikla (görögül Petra), városnév.

Szelám agaszi: A beglerbégek udvartartásában az egyik udvari tiszt. Ceremóniamesteri teendÅ‘ket láttak el az alaj béggel együtt. A forrásokból úgy tűnik ki, hogy Å‘k inkább a belsÅ‘ udvari rend és szertartás megtartásáért voltak felelÅ‘sek, míg az alaj bégek a hadiszemlékért, felvonulásokért.

Szelám vermek: az iszlám szertartásos imasor egyik része. L. m. szelámet.

Szelám: 1. "üdvözlés". K-N. Gy.: Sz.:29. o. 2. az iszlám szertartásos imasor egyik része. L. m. szelámet.

Szelámet: az iszlám szertartásos imasor egyik része a XV. században Georgius de Hungária szerint. Ebben a jelentésben ez a szó ismeretlen a mai törökben. A megfelelÅ‘ ima neve "szelám", illetve "szelám vermek" - azaz üdvözlet, illetve üdvözölni. K, K, Az O. B.: 92. o.; 148. o.

Szelámlik: a szerájok egyik fÅ‘ része. K-N. Gy.: Sz.: 29. o. Férfiak számára fenntartott terület a muszlim házakban, így nevezték pl. a szultáni lakosztályt is a "Topkapi" palotában.

Szeldzsuk szultán: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 144. o. 19. és 20. lj.

Szelimije-dzsámi: K-N. Gy.: Sz.: 207. o.

Szemá: "hallgatni". Kezdetben a különféle dervisrendek szerzeteseinek önkívületi állapotban végzett imához hasonlító hangjait nevezték így, késÅ‘bb azonban a mevlevi dervisek (alapítójuk Mevlana Dzseláleddin Rúmi, XIII. sz.) táncainak jelölésére szűkült le. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 99. o.; 150. o. 104. lj.

Szemiz: kövér.

Szer: "fej", fÅ‘(akárki), testület vezetÅ‘jének elÅ‘tagja.

Szerahur: lovászok. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 54. lj.

Szeráj (Saray): kastély, palota: a szeráj a szultán palotája. K-N. Gy.: Sz.: 29-30, 34, 50, 57-58, 62, 81, 104, 111, 120-121, 123-131, 133, 164, 181. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 284. o.; 398. o. 31. lj.; 401. o. 94. lj.

Szeráj agaszi: a szultáni szeráj fÅ‘felügyelÅ‘je. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Szeráj uszta: szó szerint "palota gazda", a hárem "ceremóniamestere", a "fÅ‘ udvarhölgy" tisztség elnevezése.

Szeraszker szultán: "fÅ‘vezér szultán". K-N. Gy.: Sz.: 101. o.

Szeraszker: egy hadjárat idejére a szultán által kinevezett fÅ‘vezér. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 280. o.; 397. o. 7. lj. Ua., mint "Szerdár". Leginkább a nagyvezír személyében, vagy a vezírek és beglerbégek közül került ki. Egyéb neve: "Szipeszalár". Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Szerbölük: általában tizedesnek megfelelÅ‘ rang a török katonai hiearhiában. Egy bölük vezetéséért voltak felelÅ‘sek. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Szerdár: (sardar: fÅ‘vezér perzsául). Lásd Szeraszker Egyéb neve: "Szipeszalár".

Szerdencsegdi: gyÅ‘zelem esetére igért jutalom reményében önkéntes harcos a török hadseregben. S. I.: Sz. és V. 172. o.

Szerdzserrah: fÅ‘sebész.

Szerhad: határ.

Szertopcsián: a tüzérek csoportjának parancsnoka (pl. egy várban.) V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Sziddik: igazságos.

Szilahdár(ok): 1. reguláris, zsoldos, lovas alakulat. K-N. Gy.: Sz.: 81, 129. o. A szultán elÅ‘tt az utat egyengették, ha az út járhatatlanná vált cölöpöket fektettek le rá, hidat építettek, stb. Őközülük választották ki azokat, akik a szultán és a nagyvezír elÅ‘tt a lófarkakat vitték, és a vezetéklovakat is Å‘k kísérték (itt sok lóról volt szó) utánuk. Bizonyos értelemben testÅ‘rségi feladatokat is elláttak. Csapatukat bölükökre osztották. FÅ‘parancsnokuk a szilihdár agaszi.
Sokan szolgáltak a beglerbégek kapu khalkijában, mint az udvari tisztek egyike. De zek a tisztek már leginkább csak fegyverhordozóként szolgálták a mir-i-miránt.
Zászlójuk: sárga színű
2. fontos tisztségviselÅ‘. A szultán fegyverhordozója (!). A szultáni fegyvertár Å‘re, aki a szultán kivonulása alkalmával annak jobbján ment.

Szilahtár(ok): ua., mint szilahdár. Lásd ott.

Szilihdár(ok): lásd Szilahdár(ok).

Szinán bég: a janinai (janjai) szandzsákbég 1555-ig. Ekkor az avlonai szandzsákbégség vezetÅ‘je lett (Dervis pécsi szandzsákbég helyett). (Forrás: Internetes anyag.)

Szinán: mimár, azaz fÅ‘építész II. Szulejmán korában. Lásd Mimár Szinán.

Szini: (?),T. L.: R., K, K, Az O. B.: 373. o.; 411. o. 273. lj.

Szipáhi oglani: a reguláris, zsoldos lovasság elsÅ‘, fÅ‘ alakulatának elnevezése. Vörös zászlóval indultak csatába. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 428. o. 37. lj. Lásd még részletesebben: Szpáhik.

Szipáhi: lásd Szipáhi oglani.

Szipeszalár: ua, mint a szerdár és a szeraszker, lásd ott.

Szkófia: lásd üszküf. A zer-küláh kifejezés szinonímája. T. L.: R., K, K, Az O. B.:165. o.; 180. o. 5. lj.; 317. o.; 404. o. 135. lj.

Szófa: várószoba.

Szofiler: misztikus, aszketikus, panteisztikus mohamedán filozófiai irányzat követÅ‘i, akiket az európai nyelvekben szúfiknak neveztek. Magát az irányzatot taszavvufnak (szúfizmusnak) mondják, eredete bizonyos fokig ködbe vész. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 124. o.; 151. o. 127. lj.

Szofra: egyfajta földre terítendÅ‘ terítÅ‘ közös étkezésekhez. KésÅ‘bb asztal jelentést is felvett. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 373. o.; 411. o. 272. lj.

Szofta: a szuhte népiesen.

Szokol: sólyomfajta, vadászsólyom.

Szokolár: solymász.

Szolak(ok): "balkezes; balkezes, balra van valamitÅ‘l", akik ballal képesek kifeszíteni az íjat, hogy a szultán jobbján állva ne fordítsanak hátat uruknak (elitcsapat, a janicsárok közül válogatták). A janicsárok 60-63. odájába tartozó katonák. A csapattestet I Bajezid szultán (1389-1402) hozta létre. II Mehmed idején mindössze 200 fÅ‘ körül járt a létszámuk, s még II Szulejmán alatt sem emelkedett 400 fölé. A szultán testÅ‘rségének egyik s a legrégibb osztálya volt, mely annak kivonulásakor elÅ‘tte és mellette ment; háborúban is mindig közvetlenül mellette volt és Å‘rt állt sátora elÅ‘tt. A szolakok fegyvere íj és nyíl, hátukon tegez. Öltözetük csak abban különbözött az átlagos janicsároktól, hogy még a közszolakok is "kuká"-t viseltek a fejükön. A csapat egyik fele balkezes, másik jobbkezes, így mindkét irányban tökéletesen tudtak nyilazni. Íjuk olyan erejű, hogy nyilaik átvernek gyengébb pajzsot, vagy páncélt is. Több fÅ‘ember került ki soraik közül, ez is jelzi hogy mennyire bizalmi állásban voltak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 147. o. 51. lj; H. D.: E./B./T. u.: 218. o.; 543. o. 221. lj.

Szolkol: balszárny.

Szorgucs: bÅ‘rsapka, a janicsárok fejfedÅ‘je.

Szpáhi oglán: lásd Szpáhi.

Szpáhik: (perzsa: sipahi) jelentése lovas harcos, de hadsereget is jelent. 1.(zsoldos): a legnagyobb szerep és megbecsülés nekik jutott a lovasok közt. A sík vidéken, gyakorlott könnyű lovasként felvették a versenyt a hasonló jellegű, gyors magyar huszárokkal minden hadművelet. Kiváltságuk volt, hogy csak a szultánnal együtt tartoztak háborúba menni és az mindig maga körül állomásoztatta Å‘ket. Az uralkodó jobb oldalán menetelhettek. Speciális feladatuk volt a szultáni szent zászló Å‘rzése. "A janicsárokból válogatják a szpáhikat... Az egyiknek többje van a másiknak kevesebbje; ha vitéz cselekedeteket visz végbe, javítják a zsoldját. Sokuknak 12, 16, és 30 akcséja is van egy napra; ezt háromhavonként kapják kézhez. Különféle beosztásokba kerülnek, és ezekben addig maradnak, míg el nem következik a táborba szállás ideje. Amikor megindul a hadjárat mind hadba indulnak. Minél több zsákmányt ejtenek, minél több pénzt szereznek, annál jobb a dolguk. Egyikük sem szállhat hadba csatlós és málhásló nélkül; a málhásló viszi sátrát és élelmét. Zsoldjuk azonban csak egy lóra van. Minél több lovat szereznek és minél több foglyot ejtenek - akiknek aztán szolgálniuk kell Å‘ket - annál több szántóföldre tesznek szert, amelyeket a fogoly keresztényeknek kell megművelniük..."[3] A szpáhik 3 vagy 4 lovat és egy rabszolgát szoktak magukkal vinni a hadjáratokra. Ha szolgát vinne magával napi 2 akcsét kellene neki adnia, így viszont nem jönne ki a zsoldjából. Ha a körülmények nehézzé váltak sokan elszöktek a szultán szolgálatából. Ezt a helyzetet azzal igyekeztek javítani, hogy a nehéz hadjáratok idején megemelték a szpáhik juttatását. Pl. Tahmaszp sah elleni hadjárat idején 16 forintot és 2 kile lisztet adott a zsoldon felül minden szpáhinak. (960 akcse és 72 liter) Ezt a largitionesbÅ‘l vonták el a részükre. Sok szpáhi a szerájokban nevelkedett fiatalokból került az alakulathoz. A zsoldjukat az érdemeik és tetteik alapján állapítják meg. Sok szpáhiból vált fÅ‘ember. Egy zászlójuk alatt 2200-an állnak. Összlétszámuk 1526-ban 5088, 1567-ben 11 251 (zsoldkimutatások alapján). A jobb jövedelmi lehetÅ‘ségek miatt a janicsárok igyekeztek átkerülni ebbe az alakulatba.
- Zászlójuk: Vérvörös, egyszínű, motívum nélküli zászló.
- Fegyverzetük: Fegyverzetük nagyon hasonló volt a magyar huszárokéhoz, de könnyű páncélt és sisakot is viselték magukon, tehát jobban védettek voltak. Nagyrészt kézifegyverrel rendelkeztek, de puskások is akadtak köztük.
- FÅ‘parancsnokuk: Szipáhilar-agaszi
2. (hűbéresek, vagy másképpen javadalombirtokosok):Egészen különleges jelentÅ‘séggel bírtak. Kisebb (timár), vagy nagyobb (ziámet) hűbérbirtok fejében kötelezettséget vállaltak a hadviselésre. A birtok csak nagyon korlátozott módon volt örökölhetÅ‘. A felsÅ‘bb akarat bármikor visszavehette vagy egy más helyen lévÅ‘ birtokra cserélhette. A rendszer lényege, hogy a szpáhi csak megfelelÅ‘ katonai teljesítmény esetén érezhette magát egzisztenciális biztonságban, ezért sokkal használhatóbb katona volt, mint a keresztény nemes. A folyamatosságot az biztosította, hogy a szpáhik fiai - ha vállalták a szolgálatot - elÅ‘nyben részesültek a "javadalombirtokosok" szétosztásánál. A szpáhi fegyverzete középúton állt az európai lovag nehéz páncélzata és a huszárok könnyű felszerelése közt. (ErrÅ‘l még lásd a "tímárbirtokos(ok)" címszót.) SÅ‘t háború idején a birtok megállapított jövedelmének arányában megszabott számú lovast - dzsebelit - is kiállítani tartoztak. Kötelesek voltak zsoldot fizetni nekik, gondoskodni élelmezésükrÅ‘l és szállásukról is. (Lásd még Dzsebeli címszónál.) Ha harcba szólították Å‘ket három nap alatt a fentieknek megfelelÅ‘en harcba kellett indulniuk. Emiatt kötelességük volt mindig a birtokaikon tartózkodniuk. Harci feladatuk azonos volt a zsoldos szpáhikéval, de utóbbiak harcértéke lényegesen magasabb volt, mint a csak háborúk idején hadba szólítottaké. A szpáhibirtok öröklÅ‘dött. FÅ‘bb jellegzetességeik:
- Legalább tíz szpáhi tanúnak kellett igazolni az érdemeket, hogy valaki javadalombirtokot kaphasson. Ha a szpáhi a következÅ‘ hadjáratban új érdemeket szerzett, nagyobb birtokot is kérvényezhetett. (Egy nagyobb birtokkal rendelkezÅ‘, érdemdús szpáhi örököse már nem "új" szpáhi, így jogosult a jóval nagyobb kezdÅ‘ birtokra is.)
- Ha a szpáhi hosszab ideig nem szerzett újabb érdemeket, vagy valamiért meg kellett büntetni, idÅ‘legesen (legfeljebb két évre) vagy véglegesen elveszthette birtokát. ElÅ‘fordult, hogy maradhatott a katonai rendben (aszkeri), de az is, hogy adófizetÅ‘vé (rája) vált.
- Ha egy szpáhi 15 "fejet", vagy foglyot egyidejűleg beszolgáltatott a vezérnek: ziámet-birtokot kaphatott
- A birtok-adományt idÅ‘nként (rendszerint legalább hétévente) akkor is meg kellett erÅ‘síteni, ha közben nem volt hadjárat. Az adománylevél és a késÅ‘bbi megerÅ‘sítÅ‘ okirat külön pénzbe került, ez volt a "tintapénz" ("kalamije"), ami a birtok éves jövedelmének 4%-át tette ki.
- Ha a szpáhi örökös nélkül vált alkalmatlanná a szolgálatra, egy-két évig, ritkábban (korábbi érdemeitÅ‘l függÅ‘en) élete végéig maradhatott birtokán, esetleg kisebbet kapott helyette.
- Fiú örökölheti a javadalombirtokot, ha teljesíti a timár-birtokkal járó kötelezettségeket. Ha túl fiatal (16 éves koráig), helyettest állíthat. Az örökség függ attól, hogy csatában vagy "ágyban" halt meg az apa, ill. hányadik fia az örökség kérelmezÅ‘je. Az örökség tényleges birtokba vételéhez kell egy új adománylevél, ami már az örökös nevére szól. Ezt az adományozó (szultán vagy beglerbég) hivatala meghatározott összegért állítja ki. Ha nem volt kizáró ok, akkor a csatában meghalt szpáhi elsÅ‘ és második fiúgyermeke kapott saját timárt, együtt akár nagyobbat, de külön-külön sokkal kisebbet, mint az apjuké volt. IdÅ‘sebb kort megélÅ‘ szpáhi fiai viszont apjuk haláláig vagy szereztek saját érdemeik alapján timárt, vagy esetleg már nem is kaptak.
- A birtokot rendszerint nem darabolták, változás esetén inkább máshol adtak újat. Több generáción keresztül a család ritkán maradt ugyanazon a birtokon, vagy kaptak nagyobbat, vagy a fiúk kisebbet, vagy teljesen kikerültek a szpáhik körébÅ‘l, sÅ‘t adófizetÅ‘vé ("rája") is válhattak.
Hadjáratkor minden tíz timariótából egy otthon maradhatott a "termést ellenÅ‘rizni" mint kurudzsi ("Å‘r").
- Hadjáratkor a bevonulás, és utána a hazatérés körzetenként (szandzsák) meghatározott rendben, 15-20 fÅ‘s csoportokban történt. Mindegyik ilyen csoport megbízott egy "élelmezÅ‘t", aki a befizetett "közös kasszából" megvette a kereskedÅ‘ktÅ‘l vagy a had hivatalos élelmezesi felügyelÅ‘itÅ‘l a szükséges ellátmányt. Ellenséges területen sem mindig engedték meg a szpáhiknak a "rekvirálást", a rablás gyakran az "önkéntes" csapatok és egyes szövetségesek (pl. tatárok) részére volt fenntartva. A dzsebelü, szpáhi és janicsár csapatokat szigorúbb rendben tartották, mindig Å‘k a hadrend bázisa. Ennek ellenére bizonyos vidékekrÅ‘l származó szpáhikat nem engedtek a vonuló sereg élére, mert pusztítóan hatékony rablásaik után a késÅ‘bb érkezÅ‘ hadra éhínség várt volna.
- Ha a timár gazdája szpáhi, akkor a birtok neve: szpáhilik (spahilik). Nem szpáhik is kaphattak timárt, de Å‘k csoportosan, 20, késÅ‘bb 30 fÅ‘ (janicsároknál 1 odzsak) kapott egy timár-t. Zsold ill. más ellátás helyett kaphatták gyalogos (jaja, piad) katonai alakulatok tagjai.
- Volt számtalan olyan kijelölt timár, amit tisztséghez, helyÅ‘rséghez rendeltek hozzá. Pl. a várÅ‘rségek katonái, katonai hivatalnokai addig kaphatták a timár jövedelmét, amíg az adott helyen szolgáltak. Amikor átvezényelték Å‘ket, az új helyen kaptak másikat, hasonló jövedelemmel, eddigi birtokukat pedig utódjuk kapta. Ezt kérvényezni nem kellett, és az ilyen birtok adománylevele külön pénzbe sem került, együtt járt a kinevezéssel, átvezényléssel. Az ilyen timár birtokosának tilos volt elhagyni állomáshelyét, zsákmány reményében sem mehetett a haddal, de pl. felnÅ‘tt fiúgyermekét már (felszerelve) küldhette!
Zászlójuk: a hűbéres szpáhik jogosultak voltak saját zászlót állítani.
K-N. Gy.: Sz.: 81, 86. o.; T. L.: R, K, K Az O. B.: 170. o.; 180. o. 17. lj.; 292. o.; 399. o. 51 lj.; 0394. o.; 414. o. 336. lj.; 427. o. 4. lj.; Kép: 315. O.; 333. o.; A zsoldos szpáhik a fÅ‘városban éltek: H. D.: E./B./T. u.: 169. o.; 531. o. 83. lj.; Nem szerezhettek földet: 220. o.; 544. o. 231. lj. A gazdagabbakat cselebi-nek szólították: . H. D.: E./B./T. u.: 318. o.; 559. o. 451. lj. Internetes forrás: A szpáhi volt tehát a török földesur tipikus alakja, arany zsinóros, selyem öltözetben, turbános fÅ‘vel, karddal és paizszsal ellátva, délczeg lován a dzsebelük élén egészité ki a török haderÅ‘t.

Szu: víz (de kínaiul hadsereget is jelenthet).

Szubasi: a városi hatóság egyik képviselÅ‘je. K-N. Gy.: Sz.: 200. o. Az alaj-bégek beosztottja. Thury József jegyzetei szerint - forrás: K. G.: T. H. M. - az egyik beosztott a három létezÅ‘ közül. Katonai szerepükrÅ‘l: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 84. o. A szó eredeti jelentése: katonai parancsnok. Fontos teendÅ‘jük a szandzsák katonaságának kiállítása volt. ElsÅ‘sorban a javadalombirtokos szpáhik hadrendbe állítását végezték. Lm.: 188. o.; 194. o. 18. lj.; 255. o.; 269. o. 172. lj.; Ezen javadalombirtokosok tiszti rangban lévÅ‘ katonájaként tették dolgukat. H. D.: E./B./T. u.: 286. o.; 555. o. 380. lj.; Helyenként a több lépcsÅ‘s hiearchiával rendelkezÅ‘, rendfenntartó erÅ‘k fontos csoportját is alkották. H. D.: E./B./T. u.: 286. o.; 555. o. 380. lj. Az internetes forrás szerint a záim birtokos szpáhik azonnal szubasi rangot is kaptak. Tehát a 20 ezer akcse jövedelem feletti jövedelembirtokosok.

Szubasi:1. százados, ill. 200 - 300 fÅ‘s szpáhi csapat parancsnoka. 2. rendfenntartó fegyveres a birodalomban. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.

Szubh: "hajnal", nÅ‘i név (arab).

Szúf: (olcsó, durva anyagú) gyapjútakaró.

Szúfi: "önsanyargató" iszlám szekta.

Szúfi: gyakran használt kifejezés a korabeli európai szóhasználatban. Tahmaszp perzsa sahra vonatkozott és gyakran a tulajdonneveként emlegették. Valójában az iszlám síita felekezetének egyik ágazatát, a szúfizmust követte és ezért ragadt rá ez a név. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 16. lj.

Szúfizmus: iszlám, síita vallási irányzat. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 150. o. 111. lj. és 151. o. 127. lj.; 397. o. 16. lj.

Szuhte: "égetett", a középfokú iskolákba járó diákok elnevezése. K-N. Gy.: Sz.: 193-194, 199. o.

Szuja girmek: jelentése vízbe menni. A legátfogóbb valásos mosakodási rítus az iszlámban. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 93. o.; 148. o. 82. lj.

Szúk: bazár.

Szulejmán szultán dzsámi: Székesfehérváron állt templom, minden valószínűség szerint a vár déli felének legmagasabb pontján, az 1230-as években épített Szent Péter-templom (a mai püspöki székesegyház elÅ‘dje) lehetett. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 70. o.

Szulejmanije-dzsámi: K-N. Gy.: Sz.: 200 (kép), 206-208. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 344. o.; 408. o. 205. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 227. o.; 545. o. 239. lj.

Szultán Szelim-dzsámi: I. Szelim szultán nevét viseli. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 344. o.; 407. o. 202. lj.

Szultán(i): K-N. Gy.: Sz.: 37-38, 45-46, 49-52, 54, 57, 59-60, 62-63, 71-74, 76-77, 82-83, 85- 88, 91-94, 96-99, 101-105, 108-112, 115-7777116, 119, 121-124, 127, 129-132, 134-135, 137, 139, 141-143, 145-146, 149-150, 152-155, 157, 160-164, 166, 168-171, 173, 175-176, 180-184, 186, 188, 190-193, 197-198, 202, 204-205, 207, 209, 211-214. o. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 73. o.; 146. o. 48. lj.; 402. o. 109. lj.; Mint kalifák: 317. o.; 404. o. 137. lj.; End 407. o. 202. lj.; Kép: 79. O.; 201. O.; 273. o.; a divánon egyre kevésbé vettek részt: H. D.: E./B./T. u.: 220. o.; 544. o. 229, 230. lj. Lásd még: diván-i hümájun.
Parancsnoki jelvényük: hét lófark

Szultánátus zászlói: K-N. Gy.: Sz.: 91, 121. o.

Szultáni szeráj: K-N. Gy.: Sz.: 22-24, 33, 36, 45, 102, 104, 109-111, 113-118, 124, 127, 141, 119-120, 185, 204. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 162. o. 25-26. lj.; 264. o. 44. lj.; ~ kapuÅ‘rsége: H. D.: E./B./T. u.: 216. o.; 542. o. 209. lj. Lásd még Topkapi szeráj.

Szultáni tanács: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 310. o.; 402. o. 109. lj.; 413. o. 315. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 220. o.; 544. o. 229, 230. lj. A ~ elnöke a nagyvezír, s amely a szultán távollétében ülésezett, csak döntéseihez kérte az uralkodó jóváhagyását. Tagjai voltak: a második, harmadik és negyedik vezír; a három fÅ‘defterdár; az anatóliai és ruméliai kádiaszker, a nisándzsi; a reisz-ül-küttáb vagy reisz efendi; korlátozott szólási joggal a janicsár aga és a kapudán pasa; s a helyszínen tartózkodásuk esetén a ruméliai és anatóliai beglerbég. KésÅ‘bb a kiaja bég is. Lásd még: diván-i hümájun és diván.

Szultani: lásd Szultanin(e)

Szultanin(e): Egy koronás tallér, vagyis török arany, amelyet szultaninnak neveztek, ötven akcsét ért. Ennek alapján számították át a többi használatban lévo érem értékét. 1630-ban a szultanin, amely maga is veszített értékébol, nyolcvan új akcséval volt egyenértéku. (Forrás: internetes anyag) Mikor Konstantinápoly bevétele után II. Mehmed szultán (1451-1481) elszánta magát Velence gazdasági és politikai hatalmának megtörésére, az oszmán pénzügyi önállóság növelését is szükségesnek vélte. Ennek érdekében 1477-78-ban (éppen a hosszú velencei háború idején) oszmán aranypénzt bocsátott ki, melyet szultáninak vagy haszenének neveztek. Az új érmének a velencei dukát szolgált mintául. Ezzel új korszak kezdodött az oszmán pénztörténetben: az eddigi monometallizmust felváltotta a bimetallizmus. Ez annyit jelent, hogy az oszmán pénzverdék folyamatosan juttatták piacra mindkét oszmán pénzérmét,
a kettÅ‘ között hivatalos átváltási arányt állapítottak meg, s árfolyamukat a külföldi pénzekkel szemben is rögzítették.
A szultáni a 16. század végéig nagyrészt megorizte értékét, hiszen mindössze kétszer nyúltak hozzá: elÅ‘ször 1526-ban, amikor az eredeti 3,572 g-ról 3,544 g-ra, másodszor 1564-ben, amikor 3,517 g-ra csökkentették a súlyát (0,996%-os tisztaságát megorizve).
Egy közönséges pénzügyi trükk, amelyet a török kormányzat alkalmazott a szultaninével kapcsolatban: egy 1550. évi magyarországi zsolddefterben figyelhetjük meg a dolgot: az oszmán aranyat, amelyet a kincstár 60 akcséért vett be, a várkatonáknak 75 akcséval számolták el (a normális kincstári haszon a pénzváltáskor 1-2 akcse szokott lenni). F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Szunna: K-N. Gy.: Sz.: 16-17. o.

Szunna: szokás.

Szunnita: K-N. Gy.: Sz.: 33, 102. o.

Szunniták: K-N. Gy.: Sz.: 16-17. o.

Szúra: a Korán szakasza, "szentírás", kinyilatkoztatás.

Szülejmánije-dzsámi: lásd Szulejmanije-dzsámi.

Szümbül-i hindi: "indiai jácint". Tubarózsa. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 375. o.; 412. o. 290. lj.

Szünnet dügünü: körülmetélési ünnep. K-N. Gy.: Sz.: 15. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 356 o.; 410. o. 239. lj.

Szünnetsziz: "körülmetéletlenek". Átokszóként használt kifejezés a keresztényekre. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 127. o.

Szürüdzsi basi: alacsony beosztású tiszt a javadalombirtokos szpáhik ranglétráján. Másik elnevezésük a cseri-szürüdzsi volt. Felettese a cseribasi volt.

Vissza az oldal tetejére

T

Taftah: taft, perzsa selyemszövet-féle.

Taharet: egy mosakodási szertartás az iszlám vallásban. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 93. o.; 148. o. 83. lj.

Tahrír-defteri: ismeretlen fogalom. Forrás: internetes anyag.

Taht el-kale: arab kifejezés, jelentése: a vár alja, fÅ‘tér, az igazságszolgáltatás tere.

Tálib: tanítvány a medreszében, nem uléma.

Tárik: tulajdonképpen valamely esemény ideje, dátum; aztán idÅ‘számítás és végre történelmi munka. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Tarzil: szabó.

Taszavvuf: a szúfizmus másik elnevezése. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 150. o. 127. lj.

Tatár kán: K-N. Gy.: Sz.: 145, 179, 212. o.

Tatárok: K-N. Gy.: Sz.: 52, 82, 96, 212, 214. o.

Tatli: 1. "datolya" török neve. 2. "édes". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 374. o.; 411. o. 285. lj.

Tavukcsi basi: "tyúkárusok felügyelÅ‘je". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 354 o.; 409. o. 228. lj.

Teberdár: alabárdos. K-N. Gy.: Sz.: 122. o.

Tekje: ua., mint a tekke. Lásd ott.

Tekke Köj: lásd Alvan Cselebinél.

Tekke: a derviskolostorokat nevezték így, leginkább a városokban épülteket. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 98. o.; 150. o. 100. lj.

Telli: "Izgató" (vágykeltÅ‘), rabnÅ‘ neve.

Temnik: tumen (tümen, 10 000 fÅ‘s katonai egység) parancsnoka.

Tepe: domb.

Terjék: a földitömjén nevű növény török neve. H. D.: E./B./T. u.: 284. o.; 554. o. 378. lj.

Terlik: a papucs nálunk megszokott jelentésének leginkább megfelelÅ‘ lábbeli. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 401. o. 81. lj.

Ternesz: vagy nem létezÅ‘, csak elszámolási egységként használt fogalom, vagy az akcse váltópénzeként használt kisebb értékü pénz. Három Mangurt volt az értéke és nyolc Ternesz ért egy akcsét a vizsgált korban. (24 Mangur=1 akcse). Nem török eredetű szó. H. D.: E./B./T. u.: 263. o.; 551. o. 333. lj., valamint ui.: 277. o.

Terszana emini: az arzenál (a hadsereg teljes fegyverzete) felügyelÅ‘je.

Teszkere: "oklevél". A pasák javaslatára elÅ‘terjesztett beglerbégségi irat mellyel hűbérbirtokosnak javasoltak egy személyt. (Forrás: internetes anyag)

Teszkereli: a szultán parancsát: fermánját, amelyben jóváhagyta a javaslatot, teszkerét, nevezték tezkerelinek. A ruméliai beglerbég 6000 akcséig, az anatóliai beglerbég 5000 akcséig adhatott ki adományozó oklevelet, teszkerezisz-t. Ennél nagyobb birtok esetén a beglerbég részletesen indokolt javaslatára a szultán hivatala adta ki az oklevelet. Ekkor az elnevezése: teszkereli. (1455 elÅ‘tt az okirat neve egységesen: "biti" és a bégektÅ‘l felfelé minden fÅ‘úr adott ki adományleveleket az általa meghódított földeken fekvÅ‘ birtokokra.) (Forrás: internetes anyag)

Teszkerezisz: A ruméliai beglerbég 6000 akcséig, az anatóliai beglerbég 5000 akcséig adhatott ki adományozó oklevelet, teszkerezisz-t. Ennél nagyobb birtok esetén a beglerbég részletesen indokolt javaslatára a szultán hivatala adta ki az oklevelet.

Teszpih: az olvasó arabból átvett török neve. Az öregemberek viselték. H. D.: E./B./T. u.: 230. o.; 545. o. 243. lj.

Teve-jük: teveteher. Ennyi áru meghatározására. K-N. Gy.: Sz.: 203. o.

Tevrat: a Tóra, azaz Mózes öt könyve török kiejtésű alakja. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 70. lj.

Tezkeredzsi: a nagyvezír titkára, vagy inkább államtitkár és a diván jegyzÅ‘je. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Thu'kiu: sisak (kínaiul egy türk népcsoport neve). Sisakos: katona, harcos szinonímája több középkori nyelven (magyarul is).

Timár birtok: Kisebb hűbérbirtok, melyet a szpáhi hadi szolgálat fejében kapott az államtól. K-N. Gy.: Sz.: 74-75, 82, 113. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 292. o.; 399. o. 51 lj.; H.D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj.; 220. o.; 544. o. 231. lj.;

Timár száhibi: Timárbirtokos (arab -> török). Lásd ott.

Timárbirtokos(ok): K-N. Gy.: Sz.: 17-18, 20, 84, 116, 177,
Timár-birtok kötelezettségei:
jövedelem: a birtokos kötelezettsége:
1000 - 2000 akcse: lovasként maga hadba vonul, saját lóval és felszereléssel (akadályoztatás esetén, pl. kiskorú, vagy sérült: helyettest állíthat)
2000 - 3000 akcse: maga és egy fiatal szolgája (gulam, qulam) hadba vonul
3000 + maga és még egy felszerelt vértes lovas lovas (dzsebelü) hadba vonul
minden további teljes 3000 akcse további egy felszerelt vértes lovas hadba vonul a birtokossal
tehát 3000 - 6000 akcse birtokos + 1 lovas hadba vonul
6000 - 9000 akcse birtokos + 2 lovas hadba vonul
6000 akcse felett saját sátrat is kell vinni (málhás ló kell!)
179, 184, 187, 190, 196. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 292. o.; 399. o. 51 lj.; : 424. o.; 429. o. 48. lj. Adóalapjuk 3[4]-20 ezer akcse volt. Ha a timár gazdája szpáhi, akkor a birtok neve: szpáhilik (spahilik). Nem szpáhik is kaphattak timárt, de Å‘k csoportosan, 20, késÅ‘bb 30 fÅ‘ (janicsároknál 1 odzsak) kapott egy timár-t. Zsold ill. más ellátás helyett kaphatták gyalogos (jaja, piad) katonai alakulatok tagjai. Háromezer akcse jövedelem után minden következÅ‘ 3000 akcsénként egy lovast kötelesek kiállítani.
Az internetes forrás szerint a 6000 akcse jövedelmen felül jövedelmezÅ‘ timár ura, minden 5000 akcse jövedelem után, saját személyén kivül még egy-egy katonát "dzsebelit" tartozott kiállitani és ellátni. Timar birtokot még ajándékozhatott a beglerbég is valakinek, de már 20 000 akcsét megközelítÅ‘ értékü timar adásához inkább szultáni engedélyt volt ajánlatos kérni. A beglerbég ilyen jellegű ajánlását 'tezkere' vagy 'teszkere' névvel illették.
A ruméliai beglerbég 6000 akcséig, az anatóliai beglerbég 5000 akcséig adhatott ki adományozó oklevelet, teszkerezisz-t. Ennél nagyobb birtok esetén a beglerbég részletesen indokolt javaslatára a szultán hivatala adta ki az oklevelet. Ekkor az elnevezése: teszkereli. (1455 elÅ‘tt az okirat neve egységesen: "biti" és a bégektÅ‘l felfelé minden fÅ‘úr adott ki adományleveleket az általa meghódított földeken fekvÅ‘ birtokokra.)

Timardzsi: Timárbirtokos. Lásd ott.

Timariota: Timárbirtokos (görög eredetű). Lásd ott.

Timarli szpahi: timárbirtokos lovaskatona (szpáhi). K-N. Gy.: Sz.: 74-77, 81-82, 84, 86, 92, 184, 214. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 306. o.; 401. o. 94. lj.

Top arabadzsilari: a tarackok és az ágyúk vontatói, szállítói. Létszámuk egy 1609. Évi adat szerint 684-en voltak. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 51. lj.

Top arabadzsiszi: lásd Top arabadzsilari.

Top: ágyú. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Topabaradzsi: ágyúszekerész.

Topcsi basi: a topcsik fÅ‘parancsnoka. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Topcsi: mind az ágyúöntÅ‘ket, mind az igazi pattantyúsokat ide számították. Számukat illetÅ‘en az adatok eltérÅ‘ek; egyes török források 4000, mások 1500 fÅ‘rÅ‘l beszélnekT. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 429. o. 50. lj. A török hadrendben a zsoldos gyalogsághoz sorolták be Å‘ket, bár voltak lovas topcsik is. Vörös turbánt viseltek. Szét voltak osztva a birodalomban, de a fÅ‘ kaszárnyájuk Isztambulban, a Topháne városrészben volt. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.
Parancsnokuk: a topcsi basi

Topcsu: lásd topcsi.

Topháne: "ágyúház". A galatai várfalakon kívül, attól délnyugatra épített ágyúk tárolására és öntésére szolgáló építmény. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 215. o.; 263. o. 24. lj.

Topkapi szeráj: K-N. Gy.: Sz.: 120. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 196-197. o.; 206. o. 7. lj.; . 427. o. 4. lj.; KésÅ‘bb ide költözött át a szultáni hárem az Eszki Szerájból. H. D.: E./B./T. u.: 183. o.; 535. o. 128. lj.

Topkapi: a Topkapi szeráj - a szultáni szeráj - fÅ‘bejárati kapuja, melyen minden rendű és rangú ember bemehetett. K-N. Gy.: Sz.: 120. o. Ezt a kaput nevezték késÅ‘bb Báb-i Hümájun-nak, azaz a Birodalom Kapujá-nak is. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 20. lj.; Ágyúkapu, az isztambuli szultáni palota egyik kapuja, amelyen gyakran vittek ágyúkat és lÅ‘szert. KésÅ‘bb az egész palotának ezt a nevet adták.

Toprak: "föld". A korabeli szóhasználatban jelentett borkészítéshez használt meszet is. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 358. o.; 410. o. 242. lj.

Torba: zsák.

Török(ök): K-N. Gy.: Sz.: 89-90, 92-93, 97-100, 119, 125, 130, 135, 139-144, 146-148, 150-151, 156-162, 164-167, 169, 171-175, 177-178, 189, 195, 203-205, 208, 211, 214. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 405. o. 164. lj.; 353. o.; 409. o. 222. lj.; 353. o.; 409. o. 224. lj.; Kép: 381. o.; H. D.: E./B./T. u.: 548. o. 288, 291. lj.; 553. o. 361. lj.

Triktak: népszerű játék II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 208. o.

Tubba: uralkodó (himjarita).

Tug: lófark jelvény, melyet a szultán és a különbözÅ‘ rangú pasák a hadjáratukon és ünnepélyes felvonulásukon maguk elÅ‘tt vitettek; táborozásnál pedig sátruk bejárata mellett állítattak fel. A szultán tugjait színarany gömbök is díszítették. Csak neki volt joga hét tugot használni. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Tugra: (kiejtve: túra) az uralkodó kalligrafikus "kézjegye", melyet régebben a nisándzsik, késÅ‘bb ezeknek alárendelt hivatalnokai rajzoltak a fermánokra és berátokra, s amelynek színe fekete, piros vagy aranysárga volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 310. o.; 402. o. 109. lj. K-N. Gy.: Sz.: 37, 79. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 82. o.; 147. o. 59. lj.

Tulum: nagy bÅ‘rtömlÅ‘, teveháton szállítható.

Tuniszi szultán: K-N. Gy.: Sz.: 135, 138, 149, 160. o.

Turbán: K-N. Gy.: Sz.: 189. o.

Tüfenk: puska. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Tüfenkcsi: 1. Puskás janicsárok. Egyik említésre méltó csoportjuk a beglerbégek kapu khalkijában szolgált, mint a gyaloggárda egyik csoportja. Leginkább mint testÅ‘rök. Másik, sajátságos, kitüntetÅ‘ szerepük volt, hogy a nagyvezír díszmeneteinek alkalmával Å‘k vonulhattak mellette két másik alakulat tagjai közt. Ugyanis Å‘k alkották a nagyvezír testÅ‘rségét is a díszmenetek alkalmával.2. PuskakészítÅ‘k, fegyvermesterek
Többek közt így hívták a puskakészítÅ‘ket is. Kb. 300-an voltak 1605-ben.

Tülbent: perzsa szó, szűkebb jelentése: muszlin, tágabb jelentése turbán. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 21. lj.; 399. o. 46. lj.

Türbe: síremlék. K-N. Gy.: Sz.: 36, 38, 215. o.; H. D.: E./B./T. u.: 157. o.; 529. o. 57. lj.; 209. o.; 541. o. 195. lj.; 283. o.

Türk: erÅ‘, képesség (népnév is innen ered, Turki: gyakori személynév).

Türkmén: K-N. Gy.: Sz.: 84, 86-87. o.

Vissza az oldal tetejére

U

Ulema, Uléma (al-Ulama): (csak többes számú szó) tudósok, írástudók, vallási szakértÅ‘k ("teológusok"), szakértÅ‘k, vezetÅ‘k tanácsa. Tagjai: papok, jogászok, tanítók, fÅ‘hivatalnokok, politikai és katonai vezetÅ‘k. K-N. Gy.: Sz.: 107, 121. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 21. lj. Megszólításuk: "hodzsa": idÅ‘sebb, tekintélyes uléma (pap, tanító, bíró, jogász egyaránt megtisztelhetÅ‘ ezzel a címmel).
Az ulemák testületét - melynek feje a fÅ‘mufti - II. Mohamed (A 'hódító'. (1444-1446 majd 1451-1581)) rendezte olyan formában, amilyenben még a XIX. században is fennált. A testület vezetÅ‘je a Sejk-ül-Iszlám: "Iszlám vénje", magyarosítva fÅ‘mufti, fÅ‘pap, vallási fÅ‘jogász, kijelölt helye a szultán bal oldalánál (megtisztelÅ‘bb, mint a jobb), megszólítása "efendi". Az ulemák testületének egyik csoportját - a muftikat - is Å‘ vezeti!
- Mufik, azaz törvénytudók, jogászok:
- sejk-ül-Iszlám: "Iszlám vénje", magyarosítva fÅ‘mufti, fÅ‘pap, vallási fÅ‘jogász, megszólítása "efendi". A mohamedán tudósok, az ulemák feje és az ulemák testületének egyik csoportját - a muftik - is Å‘ vezeti
- mufti: vallási jog (saria) "hivatalos" értelmezÅ‘je, jogtudós (sohasem ítél, csak véleményez adott esetben). Kisebb helyeken nincs külön mufti és kádi, ott a mufti egyben ítélÅ‘bíró is
- fakih: hittudós, a vallási jog (sarija vagy saria) vizsgázott ismerÅ‘je, közülük nevezik ki a kádikat

- Bírák: két csoportjuk a mollák és a kádik.
1. molla: magasabb rangú, tekintélyes kádi, városi bíró A mollák osztálya további két csoportra oszlott. Bölük mollák és kücsük mollák.
Bölük mollák elsÅ‘sorban:
a) a ruméliai és anatóliai káziaszker (szadsz-er-Rum és Szand-i-Anatol),
b) az isztambuli kádi,
c) a mekkai és medinai kádik,
d) a drinápolyi, bruszai, damaszkuszi és kairói kádik,
e) a galatai, szkutarii és ejubi kádik,
a fentieket 'mahresz mollák'-nak, azaz 'eredeti mollák'-nak nevezték.
Bölük mollák másodsorban:
a) a nákib-ul-esráf (a próféta utódainak feje)
b) a khodzsa (a szultán nevelÅ‘je)
c) a hekim basi (a szultán orvosa)
d) a münedzsim basi (udvari asztrológus)
e) és két kunkjár-imámi (udvari káplán)
Alacsonyabbb rangú osztály a kücsük molláké, azaz a másodrendű molláké. Ők tíz másodrangú város bírái és nem használhatták a 'molla' címet.
2. kádi: bíró, kerülete: "kádilik" vagy "kaza", egy kisvárosra, vagy több falura terjed ki
(1847-ig a török birodalomban nem létezett "polgári" bíráskodás, a vallási jog a meghatározó, mellette voltak szultáni törvénykönyvek, amelyeket szintén vallási jogi szakértÅ‘k állítottak össze.)

- Papok (a moszlim vallásban a "keresztény" értelemben vett felszentelt papság nincs, a papok tulajdonképpen a Korán és a moszlim vallási jog tudósai, az adott közösségben elismert bölcsek):
- sejk: mecset prédikátora, dervis rendfÅ‘nök
- imám: elÅ‘imádkozó, korán-recitátor
- khátib: olyan pap, aki nagymecsetben pénteki imát (hutba) mondhat az uralkodó nevére
(- müezzin: "kiáltó", aki szent énekkel imára hívja a moszlimokat, ha nincs esetleg más papi "rangja" is, nem uléma)
(- káim: templomszolga, nem pap, így nem is uléma)

- Müderriszek, (Medreszék (iskolák, fÅ‘iskolák) tanárai, hallgatói)
- müderrisz: tanár
- danismend: "tudással megajándékozott", legalább 10 alapvizsgát már letett diák
- muid: tanársegéd, olyan danismend, aki a tanári munkát segíti, késÅ‘bb müderrisz is válhat belÅ‘le.
(- tálib: tanítvány, nem uléma)

- Emírek: a szultán (kalifa) családjának férfitagjai, alkirályok, más nagyurak (és tanácsadóik) a szultán (kalifa) családjának férfitagjai, alkirályok, más nagyurak (és tanácsadóik). K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata szerint a korabeli szultánságban nem tartoztak az ulemák testületének "emír"-i rendjébe a fentebb felsoroltak, csakis a próféta utódai!!
Uludedzsián-i-jeszár: az ulufedzsik hadtestében a hadjáratban a fÅ‘zászló bal oldalán vonultak és harcoltak. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.
Ulufe: "fizetés, zsold". Vulgáris ejtése: ülefe, ölefe. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 416. o.; 427. o. 4. lj.
Ulufedzsi: "fizetett, zsoldoskatona"; reguláris, zsoldos, lovas sereg. Megkülönböztettek jobb és baloldaliakat, de egy aga parancsnoksága alá tartoztak. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 424. o.; 428. o. 37. lj. A harmadik volt a zsoldos lovas alakulatok között a katonai hierarchia sorrendjében. A hadjárat szent zászlajának két oldalán vonultak saját zászlóik alatt. A csatatéren is ilyenformán harcoltak a szpáhik és szilahdárok mellett. Speciális feladatuk volt a tábori rendÅ‘rségi szolgálat és a hadi pénztár Å‘rizete volt. Szép lovú, pompás öltözetű katonák, kitűnÅ‘ nyilazók.
Zászlójuk:
- a jobb oldali csapaté: Zöld egyszínű zászló. (a hadtest neve: Ulufedzsián-i-jemín)
- a bal oldali csapaté: Zöld színű, fehér csíkos zászló. ( a hadtest neve: Uludedzsián-i-jeszár)
Ulufedzsián-i-jemín: az ulufedzsik hadtestében a hadjáratban a fÅ‘zászló jobb oldalán vonultak és harcoltak. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.
Umm: anya, anyja valakinek.
Umma: közösség.
Unnáb: 1. A mellbogyóból készített alkoholos ital neve. 2. A jujubafa török neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 375. o.; 412. o. 294. lj.
Usr: Lásd "Ösür".
Uszija: Az iltizam használatának egyik módja. A földesúr birtokában és kezelésében maradt, a parasztcsaládok robotmunkával művelték. Néha bérmunkásokat is felvett az úr. Továbbiakat lásd: Iltizam.
Uszkuf: lásd üszküf.
Uszta: "mester". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 17. lj. Mester(ember), gazda, bizonyos pozíciókba került nÅ‘k titulusa is.
Uzun: hosszú (magas ember értelemben használták, ragadványnév). Lásd még: a földrajzi neveknél.
Uzza (al-Uzza): szépség és szerelem istennÅ‘ (lakhmida, észak-arab).

Vissza az oldal tetejére

Ü

Ücs talak ile bos olszun: "három elválással legyen szabad". A házasság felbontásának rituális mondata a férfiak részérÅ‘l. Mint igen komoly fogadkozást is használták a férfiak a nÅ‘k irányában. H. D.: E./B./T. u.: 313. o.; 558. o. 444. lj.

Üszküf: Arany hímzéssel díszített sapka, melyet leginkább a szerájbeli agák, kapudzsik viseltek. K. G.: T. H. M.: 237. o.1. bek. A szkófia szó török alakja, a zer-küláh kifejezés szinonímája. T. L.: R., K, K, Az O. B.:165. o.; 180. o. 5. lj

Vissza az oldal tetejére

V

V: "és". Arab szó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Vadd: Holdisten (minai, dél-arab).

Vakf: kegyes alapítványok. H. D.: E./B./T. u.: 534. o. 120. lj. T. L.: R, K, K, Az O. B. 149. o. 91. lj. Egyházi, ú.n. kegyes alapítványokat is tettek a szultánok és vezírek (miniszterek). Ezeknek vakuf volt a nevük, a török "vakif" és az arab "wakf "ajánlás" szó alapján. Amint a név értelme is jelzi, birtokokat is "ajánlottak" egyházaknak a vakufok létrehozói. A régi Törökországban eredetileg a mecsetek (kisebb templomok) birtokait hívták vakonak. A vakufoknak szélesköru autonómiájuk volt, és így lassacskán valóságos "államok" lettek az államban, a központosítás rovására. Ezek ugyan nem voltak egy adott személy magántulajdonai (bár ilyenek is léteztek mülk néven), mégis kibújva az állam ellenorzése alól, a török állam széthúzó részeivé váltak. Ezért például II. Mohamed (Mehmed), "A hódító" (1451-1481), Konstantinápoly meghódítója számos mülköt (magánbirtokot) és vakufot (kegyesalapítványt) elkobozva, erosítette állama központi hatalmát.

A vakf az egyháznak adományozott birtok, vagyontárgy, elvileg az uralkodó nem veheti el (a családi vagyon "átmentésének" bevett formája, az adományozó magát ill. örökösét teszi meg az adomány felügyelÅ‘jének, vagy visszabérli elÅ‘re kikötött feltételekkel az adományozott birtokot az egyháztól.). Az alapítvány jellege attól függ, hogy milyen vagyonból ered:
- mulk: továbbra is mulk marad, korlátlanul (és adómentesen) az egyházé.
- ikta: az egyház csak a birtok jövedelmére (földadó) tarthat igényt, maga a birtok és minden más jövedelem az uralkodóé marad. Mivel az uralkodó ritkán vett vissza az egyháztól birtokot, ez volt az ikta családi birtokká változtatásának egyik lehetséges eszköze. Az alapítványt adó valamilyen formában magát ill. örökösét tette meg az alapítvány kezelÅ‘jének, így próbálta megtartani családi kézben a birtokot. (Pl. valamelyik fiú a kedvezményezett vallási közösségben fÅ‘papi tisztséget viselt, vagy visszabérelték saját adományukat az egyháztól.) Az ikta jobb megértéséhez ajánlom a címszó elolvasását (Gy. A.)
Az egyházi birtok elméletileg adómentes, de az "állam" igénybe veheti a papokat, mint tanácsadó, jogász, tanító, vagy bármely más, képzettséget igénylÅ‘ feladat ellátására. Tehát a vakf szolgálattal adózhat.

Vakil, Vekil: gazdatiszt, birtok megbízott irányítója (egyiptomi).

Vakuf, vagy Vakif: lásd vakf.

Váli: helytartó, kormányzó, akinek irányítása alatt egy beglerbégség (vilájet) volt, tehát tulajdonképpen beglerbég.

Válide Szultán(a): anyaszultánnÅ‘, azaz a szultán édesanyja, mindig Å‘ a hárem legrangosabb lakója, amíg él. K-N. Gy.: Sz.: 130, 132, 180. o.

Vekil vagy Vakil: 1. élelmezési tiszt, gazdasági tisztviselÅ‘ az iltizam esetében. 2.. janicsároknál "ütlegszámláló": büntetés végrehajtásáért felelÅ‘s tiszt is.

Vezír(ek): "teherviselÅ‘", fÅ‘hivatalnok (perzsa szó, lásd "szadrazam", vesd össze: minister - szolgáló, latinul) K-N. Gy.: Sz.: 38, 49, 51, 94, 105, 111, 116, 121-122, 128, 134, 155, 181, 183, 188. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 13. lj.; 275. o. 4. lj.; 397. o. 7, 10, 11. lj.; 401. o. 94. lj.; 402. o. 109. lj.; H. D.: E./B./T. u. 220. o.; 544. o. 230. lj. Miniszter. A nagyvezír után a legfÅ‘bb állami méltóságot viselÅ‘ egyének címe, akik elsÅ‘rendű tagjai az erkán-i-devletnek és a divánnak.

Parancsnoki jelvényük: három lófark

Vidini mirliva: azaz szandzsákbég: Báli bég volt 1553. 02-03 hó körül. (Forrás: internetes anyag)

Vilájet, Vilajet: 1. u. a., mint beglerbégség, lásd ott. K-N. Gy.: Sz.: 191. o. Lásd még: "Ejálet". 2. jelent általában országot is, amely nem tartozik az oszmán birodalomhoz. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Vojvoda: 1. az egyes szandzsákok közigazgatásában láttak el különbözÅ‘ feladatokat. T. L.: R, K, K, Az O. B.:206. o. 12. lj. 2. a szpáhik hadosztályának egyik tisztje.

Vezir-i Azam: lásd: Nagyvezír.

Vissza az oldal tetejére

X

Xilobalzsam: Észak Afrika egyes tájain elÅ‘forduló, értékes nedvet adó fafajta. . T. L.: R, K, K, Az O. B.: 221. o.; 264. o. 56. lj. Egyéb nevei: fabalzsam, fahéjbalzsam.

Vissza az oldal tetejére

Z

Záde (-záde): (perzsa) gyermeke valakinek (fia, lánya is lehet, lásd "oglu"). Nem csupán az apa, hanem a nagy- vagy szépapa nevéhez is járulhat, pl Kemálpasazáde, ti a nagyapja volt a Kemál pasa.

Zagardzsi: agarász. A szultáni vadászok azon csoportjának neve, mely az agarakat gondozta. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata. Háborúban a janicsárok egyik osztagát alkották.

Záim: 1. "kezes", "jótálló", "közbenjáró".2. idegen fejedelem tiszteletbeli cím 3. karhatalmi parancsnok (pl. rendÅ‘rfÅ‘nök), megfelel a "szubasi" rangnak. 4. másként meg nem határozott tisztségű magasrangú katonai parancsnok. 4. nem muszlim csapat muszlim felügyelÅ‘ parancsnoka. 5. Az évi húszezer akcse jövedelmet meghaladó birtokok adományozását már kizárólagosan csak a szultán végezhette. Ezeket a nagyjövedelmu birtokokat, 20.000 és 99.999 akcse közöttieket, nevezték ziameteknek, birtokosait pedig zaimoknak. Ezek már nem egyszeru lovaskatonák (szpáhik) voltak, hanem magas rangú állami hivatalnokok. Csak ritkán, kivételes érdemekért juthatott az egyszeru katona ilyen nagy jövedelmet hozó birtokhoz. (Forrás: internetes anyag) Ziámet-birtok gazdájaként saját csapatának parancsnoka is.

Zajjanida-dinasztia: algériai uralkodóház. K-N. Gy.: Sz.: 135. o.

Zakat: alamizsna, "ínségadó", a jövedelem 1/40-ed része (2.5 %), Mohamed próféta elÅ‘írta, a szegényeket segítik belÅ‘le.
Négy teve tulajdonig nincs adó.
5 - 24 teve után: 1-4 juh (vagy annak értéke), minden öt teve után egy.
25 - 35 teve után: 1 kétéves tevekanca (vagy annak értéke)
36 - 45 teve után: 1 hároméves tevekanca (vagy annak értéke)
46 - 60 teve után: 1 négyéves tevekanca (vagy annak értéke)
61 - 75 teve után: 1 ötéves tevekanca (vagy annak értéke)
76 - 90 teve után: 1 fejÅ‘s teve (vagy annak értéke) Egyéb állatvagyonból minden 40 állat után 1 a zakat.
MezÅ‘gazdasági terménybÅ‘l az éves termés 1 tized része a zakat.
Ékszer és egyéb vagyontárgy értékének 1 negyvened része a zakat.

Ló és rabszolga után nem fizetnek zakatot.

A zakatot rendszerint a helyi vallási vezetÅ‘k szedik, ill. osztják széta rászoruló moszlim hívÅ‘k között, miután levonják belÅ‘le a "begyűjtésköltségeit".(Nem tudni mikor és milyen országokban volt érvényes ez az utóbbi szabály. Gy. A.)

Zálim: elnyomó.

Zarbuzán: nagyméretű ágyú, ostromágyú, várvívó ágyú. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.; 200. o. Jelent néha ágyúgolyót is. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Zardja: láncing.

Zarf: "elÅ‘kelÅ‘ erkölcsű".

Zebur: a zsoltárok könyve a XV. századi török kiejtés szerint. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 73. lj.

Zenberedzsi: számszeríjász.

Zer: "arany". Perzsa szó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 23. lj.

Zer-kula: lásd Zer-küláh.

Zer-küláh: "arany fejfedÅ‘". Kúpos alakú, posztóból készült. Altalánosan használt fejfedÅ‘ volt, de persze nem az aranyfonallal kivarrt fajtája. Kissé hasonlított a közjanicsárok 'kecse' nevű fejfedÅ‘jéhez, de fÅ‘leg az különböztette meg attól, hogy hiányzott róla a hátrafelé lelógó rész, a jatirma. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 161. o. 23. lj.; 316. o.; 404. o. 131. lj.

Zernik: arzénszulfid, azaz auripigment. Perzsa eredetű szó. Náluk zernih az alakja. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 305. o.; 401. o. 92. lj.

Ziámet birtokosok: K-N. Gy.: Sz.: 184, 187, 196. o.; 424. o.; 429. o. 48. lj. 20 000-100 000 akcse jövedelmezÅ‘ségű javadalombirtok tulajdonosa.
Négyezer akcse után minden következÅ‘ 4000 akcsénként egy lovast voltak kötelesek kiállítani. Az internetes forrás szerint: "A huszezer akcse jövedelmen felüli ziamet birtokosa "subasi" volt, és ugy mint azok a pasák, bégek és más fÅ‘tisztek, kiknek ily ziametjük volt, hasonlóképen az 5000 akcse jövedelem arányában tartoztak egy-egy török dzsebelit készenlétben tartani."

Ziámet: K-N. Gy.: Sz.: 74-75, 130. o. Az évi húszezer akcse jövedelmet meghaladó birtokok adományozását már kizárólagosan csak a szultán végezhette. Ezeket a nagyjövedelmű birtokokat, 20.000 és 99.999 akcse közöttieket, nevezték ziameteknek, birtokosait pedig zaimoknak. Ezek már nem egyszeru lovaskatonák (szpáhik) voltak, hanem magas rangú állami hivatalnokok. A nevük "Zaim". Csak ritkán, kivételes érdemekért juthatott az egyszeru katona ilyen nagy jövedelmet hozó birtokhoz. (Forrás: internetes anyag)
A ziámet-birtok jövedelme elvileg nem lehetett 20 ezer akcse alatt, de elÅ‘fordult. A záimtól ugyanis elvárták, hogy jóval több felszerelt katonát állítson, mint amit a birtoka alapján kellene. Ez rendszerint így is volt, mert emberei parancsnokaként sokkal nagyobb zsákmányhoz juthatott, mint egyszerű szpáhiként. Ez alapján a feltörekvÅ‘ szpáhinak érdemes volt ziámetté minÅ‘síttetni kisebb timárját is.
20 ezer akcse feletti bevételbÅ‘l: 5000 akcsénként fel kellett szerelni egy vértes lovast (dzsebelü) és vezetÅ‘jükként hadba kellett vonulni. Ziámet-birtokos (záim) NEM ÁLLÍTHATOTT HELYETTEST. (Bizonyos vidékeken 4000 akcse volt az elÅ‘írt kvóta.)
A 20 ezer akcse alatti bevétel ugyan mentes volt a szultáni adótól, de a birtokosnak ebbÅ‘l kellett fedeznie saját (és családja, szolgálói) költségeit.

Zil hidzse: a mohamedán idÅ‘számítás szerinti tizenkettedik hónap. K-N. Gy.: Sz.: 126. o.

Zil káde: mohamedán holdév tizenegyedik hónapjának a neve. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.

Zimmi, Dzimmi, Dhimmi: "védett", vallási türelmi adót fizetÅ‘ hitetlen. A nem muszlimok közül a keresztény, zsidó, zoroasztriánus és szabir, akik a "könyv népei" (lásd "ahl al-Kitáb"). Ahl al-Kitáb: "Könyv népei", akiknek Allah, korábbi prófétái által, "szent könyvet" adott. A helyi moszlim pap köteles volt jegyzéket vezetni róluk, ez alapján adóztak.

Zurnapa: "zsiráf". T. L.: R., K, K, Az O. B.:160. o.; 162. o. 33. lj.; 224. o.; 265. o. 71. lj.; 304. o.

Zülkadir: türkmén fejedelemség. K-N. Gy.: Sz.: 31, 35, 60, 86. o.

Zenbürek: kisebb ágyúfajta. Forrás: K. G.: T. H. M.: Török Szavak Magyarázata.

Vissza az oldal tetejére

<< Vissza