Török földrajzi nevek
A | B | C, CS | D, DZ, DZS | E | F | G, GY | H | I | J | K | L | M | N | O | Ö | P | R | S | SZ | T | U | Ü | V | X | Z | ZS
Rövidítések jegyzéke:
B. I.: K. O. E.: Bariska István: KÅ‘szeg ostromának emlékezete
H. D.: E./B./T. u.: Hans Dernschwam: Erdély/Besztercebánya/Törökországi utinapló.
K. G.: T. H. M.: Kiss Gábor: Török Hadak Magyarországon című könyve
K. N. Gy.: Sz.:Káldy Nagy Gyula: Szulejmán című könyve
R. P.: DZS.: Randall Price: Dzsihád
T. L.: R, K, K, Az O. B.: Tardy Lajos: Rabok, Követek, Kalmárok az Oszmán Birodalomban című könyve.
V. D. Cs.: V. B.: Veress D. Csaba: Várak Baranyában
F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.: Fodor PálAz oszmán pénzrendszer 16. századi válságáról. Megjegyzések az 1585/89. évi leértékelésrÅ‘l
A
Abesszin birodalom: K-N. Gy.: Sz.: 202. o.
Abesszínia: K-N. Gy.: Sz.: 158. o.
Adana: város. K-N. Gy.: Sz.: 91, 203. o.
Aden: Aden országa, illetve ennek azonos nevű fÅ‘városa. Ma Jemen fÅ‘városa. K-N. Gy.: Sz.: 144. o. kép, 146, 151-153, 156, 158. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 94. lj.
Ádeni-öböl: K-N. Gy.: Sz.: 151.o.
Adildzsevaz (Adilcevaz): város. K-N. Gy.: Sz.: 100. o.
Afjon: város; K-N. Gy.: Sz.: 203, 25.
Ahlat: város. K-N. Gy.: Sz.: 100. o.
Ahmed bég falva: A hatodik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Ajdin (Aydin): város K-N. Gy.: Sz.: 194. o.
Ajdin emírség: véglegesen 1426-ban került oszmán uralom alá. Központja Ajdin. Az itt uralkodó törzs neve: "Ajdin-ogullari". Türkmén eredetű. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 24. lj.
Ajdin-ili: tájegység név. A török birodalom azon részének a neve, ahol korábban az Ajdin emírség területei voltak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.
Ajdin-ogullari: lásd Ajdin emírség.
Ak deniz: "Fehér -tenger". A Földközi-tengert és az Égei-tengert nevezték így a törökök. H. D.: E./B./T. u.: 170. o.; 531. o. 87. lj.
Ak palanka: helység, ma Bela palanka. H. D.: E./B./T. u.: 151. o.; 528. o. 43. lj.
Ak tepe: helység. K-N. Gy.: Sz.: 182, 184. o.
Akabat Afik: a muszlim tradíció szerint az a helyszín, ahol Jézus legyÅ‘zi al-Dadzsalt egy végsÅ‘ csatában. R. P.: DZS.: 275. o.
Ak-Bijik: falu törökországban JenisehirtÅ‘l délre Mai írás szerint Akbiyik. Rüsztem pasa itt épített egy karavánszerájt. H. D.: E./B./T. u.: 346. o.; 442. o.
Akdeniz: Fehér-tenger, vagy Égei-tenger, ahogy a törökök nevezik. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 14. lj.
Akindzsilar-karieszi: helység. A tizenhetedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Akkerman: Ma Belgorod-Dnyesztrovszkij városa. K-N. Gy.: Sz.: 9. o.
Ak-Kilisze: helység. A 31-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Akszaraj (Aksaray): K-N. Gy.: Sz.: 182. o.
Akszu: folyónév a török forrásokban ("fehér víz"). Valószínűleg a Rábát jelenti, mert Ferdi azt írja, hogy "az Akszu vizén történt átkelés után a harmadik állomáson, KÅ‘szeg nevű várral szemközt állapodott meg" a szultán, márpedig Szulejmán naplója szerint a rábahídvégi gázló után már csak két megálló, Táplánfa és Gencs következett. B. I.: K. O. E.: 270. o.
Aladzsa Kilisze (Vakarel): Vakarellel való azonosságát más források is megerÅ‘sítik, illetve a hasonló jelentésű bolgár Bela Crkva változat, ami aztán kiszorult. H. D.: E./B./T. u.: 470. o.; 574. o. 667. lj.
Alamán(ország): Németország török neve, általában a Német Birodalom megjelölésére. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Aleppó: város. K-N. Gy.: Sz.: 32, 43, 98, 100, 139, 154-156, 189, 208, 202-203. o.
Aleppói beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 82, 78, 76. o.
Algéria: K-N. Gy.: Sz.: 135, 137, 139, 166. o.
Algír: város. K-N. Gy.: Sz.: 136-141, 146-147, 149. o. ~-i török helyÅ‘rség: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 405. o. 164. lj.
Al-Kahira: Kairó arab neve. Lásd ott.
Al-Káhirah (al-Qahira): "gyÅ‘ztes", "gyÅ‘zelem" (Kairó város és számos mecset neve)
Al-Kudsz: Jeruzsálem ma is használt arab neve. R. P.: DZS.: 243. o. Lásd még: Ilijia és Bajtu-l-Makdiszi, Kudsz-i Mübárek, Kudsz-i Serif.
Al-Madina: Medina arab neve; jelentése: "A város". Lásd ott.
Altundag: Aranyhegy, helynév.
Amászia (Amasya): város Ankarától északkeletre. K-N. Gy.: Sz.: 27, 156, 163, 181-187, 193, 203. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 307. o.; 402. o. 97; H. D.: E./B./T. u.: 208. o.; 541. o. 193. lj. Kép: 159. o.
Amásziai beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 101. o.
Anadolu: Anatólia török neve.
Anatólia: törökül Anadolu, eredetileg a birodalom kisázsiai fele, utóbb a legnagyobb ottani beglerbégség. Átvitt értelemben magát a kisázsiai félszigetet jelöli. K-N. Gy.: Sz.: 23, 30, 76, 78, 80, 82, 86, 91, 101, 177 és kép, 186, 191, 194-195, 198-200, 203, 210. o. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 242. o.; 268. o. 144. lj.
Anatóliai beglerbég(ség): K-N. Gy.: Sz.: 20, 84, 181, 187, 190. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 147. o. 53. lj.; 275. o. 4. lj.
Ankara (Ancyra; Ancira; Angur): város. K-N. Gy.: Sz.: 191, 203, 25. o.; Az ankarai csatáról: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 29. lj.; Sokáig Galatia tartományának fÅ‘városa volt. H. D.: E./B./T. u.: 430-433., 438. o.
Antálja szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 18. o.
Antálja: város. K-N. Gy.: Sz.: 14, 17-18, 20. o.; A Karamáni emírség hatalma délen idáig ért. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj.
Arda folyó: K-N. Gy.: Sz.:33. o.
Arnaut: Albánia és az albánok török neve. Véglegesen 1467 után sikerült elfoglalni a törököknek. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 73. o.; 146. o. 43. lj.; 162. o. 26 lj. Nevezték Arnavutnak is.
Arnautluk: ua., mint Arnaut.
Arsán: Nagyharsány falu és a vára Baranya megyében. V. D. Cs.: V. B. Szársomlyó vára néven is nevezik a falu hegyérÅ‘l, amin a vár van.
Asagi-Belgirád: Alsó-Belgrád, a volt Nándorfehérvár. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.
At mejdani: a Hippodrom tér Isztambulban. K-N. Gy.: Sz.: 94. o.; Itt állt Ibrahim pasa szerája. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 156. o.; 161. o. 13. lj.; 398. o. 24. lj.; 356 o.; 409. o. 231. lj.; Janicsárlázadásokkal kapcsolatban: H. D.: E./B./T. u.: 551. o. 337. lj.
Atak: falu a XVI. századi Valkó vármegyében. Ma Otok település Horvátországban. Az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 180. o.
Avala (Zsarnó): helység és vára. A törökök még a XV. században elfoglalták. Arabul Havala névformában kerül elÅ‘ egyes dokumentumokban, másokban viszont a török Güzeldzse vagy Güzeldzse-hiszár változat tűnik fel. Ma az 511 méteres Avala-domb Å‘rzi emlékét Belgrádtól délre. H. D.: E./B./T. u.: 142. o.; 526. o. 24. lj. Szapolyai Jánossal kapcsolatban: H. D.: E./B./T. u.: 485. o.; 576. o. 696. lj.
Avlonja: lásd Valona.
Avrat pazari: "Asszonypiac". Az egykori Forum Arcadii helyén kialakított térség. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 354 o.; 409. o. 229. lj.
Azerbajdzsán: K-N. Gy.: Sz.: 103.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.
B
Báb ad-Dahab: "Aranykapu", városnév.
Babaeszki (Babaeszkiszi; Baba-Eszkiszi): a hetedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 66. lj.
Bagdad: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 216. o.;263. o. 36-37. lj.
Baglica: helység Amásziától nyugatra. régi neve Baglidzsa. H. D.: E./B./T. u.: 403. o.; 568. o. 591. lj.; 424. o.
Balikhisar (Ballager): helyég Anatóliában Ankarától északkeletre. Más útleírásokban Balikhiszár néven szerepel. Ma Balikhisar. H. D.: E./B./T. u.: 386. o.; 567. o. 558. lj.
Barhova: Ma Borovo város Horvátországban a Jugoszláv határon Vukovártól 4 km-re ÉNY-ra. A 8-ik szállóhely az Belgrádtól KÅ‘szegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)
Baszra: K-N. Gy.: Sz.: 98, 153-154, 156-157, 202. o.
Batocsina: (vagy másképpen Batocina) helység. A 30-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Ma is megtalálható Szerbia-Montenegró államban 83 km-re, DDK-re Belgrádtól, vagy Jagodinától 30 km-re ÉÉNY-ra. A nevét így kell írni: BatoÄina.
Bejlik: "bégség". D. J. Eskisehirt nevezi másnéven Bojlik-nak, de ez valószínűleg elírás. Lásd: H. D.: E./B./T. u.: 438. o.; 571. o. 634. lj.
Belgrád Köjü: Belgrád falu. K-N. Gy.: Sz.: 48. o.
Bent: folyó Ballager vagy más néven Balikhiszár (ma Balikhisar) helység közelében. H. D.: E./B./T. u.: 386. o.
Berzencse: minden szakértÅ‘ szerint ez Berzence falu és vára.
Betui: Pettau, a mai szlovéniai Ptuj. Nagyon fontos kereskedÅ‘város a Dráva partján. Vára mai is megtekinthetÅ‘. Az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 179. o.
Betulnik: helység. A 22-ik szállóhelytÅ‘l - az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során - elváló nagyvezír állomáshelye.
Biga: helység. K-N. Gy.: Sz.: 194. o.
Bilvár vagy Bílvár: minden szakértÅ‘ szerint ez Bélavár falu és vára.
Bithinia: Galatia tartományától északra elterülÅ‘ tartomány. H. D.: E./B./T. u.: 369. o.; 565. o. 540. lj.
Bitlisz (Bitlis): város. K-N. Gy.: Sz.: 31, 99. o.
Bizerta (Binsert): város. K-N. Gy.: Sz.: 165, 140. o.
Bojabad: település, vidéke a rizstermelésrÅ‘l volt nevezetes. (Kincstári kezelésben, adóbérlet formájában) H. D.: E./B./T. u.: 305. o.; 557. o. 427. lj.
Bolu: város. K-N. Gy.: Sz.: 12, 184, 194. o.
Bolui szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 15. o.
Bona (Annaba): város. K-N. Gy.: Sz.: 138, 140. o.
Boszporusz: K-N. Gy.: Sz.: 22, 48, 55. o.
Botendruk: Grafendorf helység és a vára Ausztriában az 1532-es török hadjárat idején. B. I.: K. O. E.: 177. o.
Bozok: város. K-N. Gy.: Sz.: 84-85, 34, 193. o.
Bozoki szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 84. o.
Bozöjük: helység Törökországban. Ma: Bozüyük. Güzeldzse Kászim pasa építtetett itt egy szerájt, egy mecsetet és egy szegényházat.H. D.: E./B./T. u.: 350. o.; 564. o. 515. lj.; 438. o.
Bögürdelen: bizonytalan a helységnév behatárolása. Valószínüleg Szabács várát nevezték így a törökök. A 3-ik szállóhely az Belgrádtól KÅ‘szegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)
Brthbali: falu Ruméliában, Ni�közelében szerb lakosokkal. Beazonosíthatatlan helységnév. H. D.: E./B./T. u.: 479. o.; 575. o. 688. lj.
Brusza(i), vagy (Bursza(i)): K-N. Gy.: Sz.: 12, 25-26, 33, 99, 181-186, 189, 191, 193-194, 203-204. o.; évszázadokon át Brusza néven volt ismeretes, Edirne elfoglalása elÅ‘tt az oszmán birodalom fÅ‘városa. H. D.: E./B./T. u.: 208. o.; 541. o. 194. lj.; A városról: H. D.: E./B./T. u.: 336. o. Orhán és I Murád szultán síremléke: H. D.: E./B./T. u.: 251. o.; 549. o. 308. lj.
Bruszai beglerbég(ség): K-N. Gy.: Sz.: 98-99. o.
Budim: Buda török neve Lufti pasánál. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56. o.
Bugia: Helységnév. K-N. Gy.: Sz.: 136-137. o.
Buhara: város. K-N. Gy.: Sz.: 203. o.
Buradonofcsa: falu valahol Dimitrofcsa vára és Mürtek vára, azaz Murujek vára között. Az 5-ik szállóhely az Belgrádtól KÅ‘szegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)
Burgaz: a hatodik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 65. lj.
Büjük Csekmedzse (Büyükcekmece): település. Az elsÅ‘ szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 155. o.; 160. o. 5. lj.; 426. o.; 430. o. 61. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 171. o.; 531. o. 88. lj.; 455. o.; 573. o. 654. lj. Jelentése: "Nagy Öböl". A csekmedzse szó ebben az összefüggésben öblöt jelent. A falu közelében található nagy vagy hosszú híd Büyükcekmece közelében épült, ókori alapokon, Szulejmán és II. Szelim idejében.
C, CS
Caribrod: a 19. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Ma Dimitrovgrád. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 78. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 474. o.
Chiosz: sziget. K-N. Gy.: Sz.:166. o.
Ciprus: K-N. Gy.: Sz.: 53, 119. o.
Csaldirán: helység. Nagy csata helyszíne a perzsa sah és a török szultán közt 1514. 08. 23-án. H. D.: E./B./T. u.: 253. o.; 547. o. 277. lj. lásd még Csaldiván mezeje.
Csaldiván mezeje: K-N. Gy.: Sz.:31, 54, 83, 100. o.
Csataldzsa: A második szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Csekmedzse: 1. "öböl". H. D.: E./B./T. u.: 573. o. 654. lj. 2. Néha így jelölték Büjük-, illetve Kücsük Csekmedzsét. H. D.: E./B./T. u.: 455. o.
Csesme (Cesme): 1. helység Anatóliában IzmirtÅ‘l nem messze. K-N. Gy.: Sz.: 210. o. 2. helység Ruméliában, Szerbiában, közel Ni�ez. B. I.: K. O. E.: 180. o.
Csicsova(?): Az állomáshely meghatározása nagyon nehéz. Bariska István: KÅ‘szeg ostromának emlékezete: 175. o. szerint ez Csurgó, de Kiss Gábor: Török Hadak Magyarországon című könyvében azt írja hogy ez Somogycsicsó Csurgótól északra. Ez utóbbi jóval északabbra van és így a következÅ‘ állomásra Zákányra - ha azt jól beazonosítottuk - délnyugati irányba haladt volna a hadsereg.(?).
Csirmen: A hetedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Közel Edirnéhez.
Csorlu: 1. helység, a negyedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Körülbelül félúton. K-N. Gy.: Sz.: 22, 35. o.; .; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 155. o.; 160. o. 3. lj. 2. helység: városka Drinápoly és Isztambul között. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Csorum; Csórum (Corum): helység. K-N. Gy.: Sz.: 190, 193. o.; egykor szandzsákszékhely a Rumi beglerbégségben. H. D.: E./B./T. u.: 395. o.; 568. o. 581. lj.; 569. o. 579. lj.
Csubuk: folyó Ballager nevű falu közelében. H. D.: E./B./T. u.: 386.
Csukur Csajiri: A tizenharmadik szállóhely -Derfillel együtt - az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Csukur Köj: falu Corum várostól nyugatra, Anatóliában. Ma Cukurköy néven ismert. H. D.: E./B./T. u.: 393. o.; 569. o. 579. lj.; 425. o.
D, DZ, DZS
Dábik mezeje: K-N. Gy.: Sz.: 32, 83. o.
Damaszkusz: K-N. Gy.: Sz.: 32-33, 42-43, 156, 203, 208. o. Másik neve: Sám. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 18. lj.
Damaszkuszi beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 76, 78, 82. o.
Dar es Salaam: "Béke Városa" alapításakor Bagdad neve is ez volt.
Dardanellák: a Helleszpontosz török neve. K-N. Gy.: Sz.: 56. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 184. o.; 192. o. 8. lj.; Kép: 329. O.
Dehan: az ausztriai Dechantskirchen helység törökös neve az 1532-es hadjárat során. B. I.: K. O. E.: 177. o.
Derfil: helység. A tizenharmadik szállóhely - Csukur Csajirivel együtt - az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Dervend: 1. "szoros". 2. Kliszura, egy azóta nyomtalanul elpusztult település neve. A Morava folyó összefolyásánál volt. H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 35. lj.
Diden: helység. A 28. és a 29. szállóhely között az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Dijarbekir (Diyarbekir): város. 31, 100, 155, 202-203, 209. o.
Dijarbekiri (Diyarbekiri) beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 76, 78, 82, 196. o.
Dimetoka: település. Lufti pasa ide vonult vissza. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 271. o.; 275. o. 5. lj.
Dimiat (Damiette): város Egyiptomban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 51. lj.
Dimitrofcsa: talán Szávaszentdemeter, a mai Mitrovica. Jarak vára és Buradonofcsa falu között helyezkedett el. (Forrás: Szultáni napló)
Dimotika (Didimótichon): helység. K-N. Gy.: Sz.: 24-25. o.
Dirava: Dráva folyó török neve. B. I.: K. O. E.: 179. o.
Diu: portugál város Indiában. K-N. Gy.: Sz.: 151-152, 157-158. o. ". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 229. o.; 266. o. 88. lj.
Diván jolu: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 354 o.; 409. o. 227. lj.
Dobrudzsa: K-N. Gy.: Sz.: 185. o.
Dogray: város, régi neve Tograj: EskiÅŸehirtÅ‘l keletre. H. D.: E./B./T. u.: 365. o.; 565. o. 531. lj.
Dragomán: a 18. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 77. lj.
Drinápoly(i): a török birodalom központja 1365-1457-ig. A török európai hadjáratainak fontos gyülekezÅ‘helye. A kilencedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. K-N. Gy.: Sz.: 15, 20, 22, 30, 32-33, 35, 49, 61-62, 122, 129, 142, 147, 184-185, 193, 204, 207. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 54. o.; 144. o. 10. lj.; 271. o. 426. o.; 430. o. 65. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 208. o.; 541. o. 194. lj.; 464. o.
Dsánkurtarán: a Buda birtokában lévÅ‘ törökök a Duna-parti fÅ‘ közlekedési út mentén, a bicske-dorogi leágazásnál építik meg Dsánkurtarán nevű erÅ‘sségüket. Forrás: S. I.: A B. V. és O.
Dzsánik: város. 190, 193. o.
Dzserba: sziget. K-N. Gy.: Sz.: 135-137, 160, 165, 135. o.
Dzsezájir (Cezayir, Algéria) beglerbégje: K-N. Gy.: Sz.: 139. o.
Dzsidda (Jidda): város. K-N. Gy.: Sz.: 64, 150. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 92. lj.
Dzsidzselli (Djidjelli): város. K-N. Gy.: Sz.: 136-138. o.
Dzsihun: folyó; az Amu-Darja Közép-Ásziában. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Dzsulfa (Julfa): településnév. K-N. Gy.: Sz.: 203. o.
E
Edirne: Drinápoly mai neve. Lásd ott.
Egri Jüz: helység; ma: Egriöz, EskiÅŸehirtÅ‘l északra. H. D.: E./B./T. u.: 357. o.; 564. o. 524. lj.
Egyiptom(i): K-N. Gy.: Sz.: 32-33, 35, 53-54, 61-64, 76, 82, 131, 137, 142, 153. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 49. lj. és 54. lj.; 399. o. 43. lj.
Ejub: Isztambul egyik külvárosa. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Elbisztán (Elbistan): K-N. Gy.: Sz.: 35, 43, 87. o.
Elie: helység. A 32-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
El-Kudsz: "szent". T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.
Erdel-Belgirad: Gyulafehérvár török neve. Erdély-Belgrád. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.
Erdzsis (ErciÅŸ): település a Van-tó környékén: K-N. Gy.: Sz.: 100. o.
Ermen(i) Pazardzsik: település. Ma: Pazaryeri, YeniÅŸehirtÅ‘l délkeletre. H. D.: E./B./T. u.: 348. o.; 564. o. 514. lj.
Ermen-ili: tájegység elnevezés. A török birodalomba bekebelezett örmény területek neve.
Erzerum(i): város. K-N. Gy.: Sz.: 99, 155, 203. o.
Eslos: Seckau helység és vára Ausztriában az 1532-es hadjárat során. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Eszkisehir (Eskisehir): T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 107. lj.; Az ókori Dorylaeum. Szultánönü szandzsákközpontja volt. Jelentése: óváros. H. D.: E./B./T. u.: 357. o.; 564. o. 522. lj.; Lásd még Bejlik.
Eszöli-Mardin: Bariska István: KÅ‘szeg ostromának emlékezete szerint ez Drávaszentmárton. Mivel ilyen helység nincs 2003-ban a térségben úgy tűnik hogy FelsÅ‘szentmárton faluról lehet szó a Drávához közel.
Et-Tor: kikötÅ‘város a Szuezi-öböl partján, a Színai-félszigeten. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 90. lj.
Eufrátesz: K-N. Gy.: Sz.: 154. o.
Ezor: helység. A 23-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
F
Fatih Köprüszü: Hódító hídja.
Ferengisztán: az egész keresztény Európa. B. I.: K. O. E.: 204. o.
Fez: város Marokkóban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 405. o. 164. lj.
File: az ausztriai Kobersdorf falu törökös neve az 1532-es hadjárat során. B. I.: K. O. E.: 177. o.
Filibe: Nagy város, Plovdiv török neve. Ókori elnevezése: Filippopolisz. Ma Bulgáriában van. a 14-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 74. lj.
Firantsza: Franciaország. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Francse (Francseország): Franciaország török neve. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.
Frengisztán: lásd Ferengisztán.
G, GY
Gabeszi öböl: K-N. Gy.: Sz.: 135, 160. o.
Galata: Isztambul egyik külvárosa az Aranyszarv-öböltÅ‘l északra, részben keresztények lakták. K-N. Gy.: Sz.: 200. o. képe, 204-205. o.; l. m.: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 80. o.; 147. o. 56. lj.; 200. o.; 206. o. 19. lj.; 215. o.
Galatia: Bithiniától délre elterülÅ‘ tartomány; fÅ‘városa sokáig Ancyra (=Ankara) volt. H. D.: E./B./T. u.: 369. o.; 565. o. 540. lj.
Gallipoli (Gelibolu): város a dardanellák európai oldalán. K-N. Gy.: Sz.: 55. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 182. o.; 192. o. 6. lj.
Garmetokidzs: helység. A 28-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Gazán vilájete: I. Száhib Giráj kánt nevezi meg beglerbégjének Dzselálzáde Musztafa az 1532-es hadjárat leírásakor. Más adat nincs róla.
Gebze: település Isztambul és Izmit között félúton. Az ókori Lybissa városával való megegyezését többen vallják. H. D.: E./B./T. u.: 334. o.; 562. o. 481. lj. Hannibállal való kapcsolatáról: uo. 484. lj.; lásd még: 448. o.
Gediz folyó: Manisza város közelében. K-N. Gy.: Sz.: 34. o.
Gendzs: Gencs, a mai Gencsapáti falu SzombathelytÅ‘l északra. B. I.: K. O. E.: 176. o.
Goletta (La Goulette): város. K-N. Gy.: Sz.: 140-141, 144. o.; V. Károly 1535. július 14-én vette be a tuniszi partokon fekvÅ‘ várost. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 22. lj
Gorjan: vár, török erÅ‘sség a Boszna folyó mellett, Pozsega közelében. 1532-ben török határvár volt. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Gökcse Szu: folyó Törökországban Akbiyik faluban. Régi nevének népetimológiai változata: Galbor Szu. H. D.: E./B./T. u.: 347. o.; 563. o. 509. lj.
Gölmarmara: Marmara-tó. K-N. Gy.: Sz.: 34. o.
Graddsaz: lásd Graudzsisz.
Graudzsisz: Grác (Graz) vára és városa Ausztriában az 1532-es hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Grodkó (Grocka): falu Ruméliában, szerb területen, Belgrádtól délkeletre a Duna mentén. Ma Grocka. H. D.: E./B./T. u.: 480. o.; 568. o. 592. lj.; 487. o.
Grúzia: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.
Gudzsarati szultánság: K-N. Gy.: Sz.: 151. o.
Güzeldzse-hiszár: lásd Avala.
H
Halab: Aleppo városának korabeli török neve. Ma Halep. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 16. lj.
Halis: lásd Kizil Irmak.
Halkali-Binar: Az elsÅ‘ szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Hareke: vár és falu Törökországban Gebze és Izmit között. Hereke a mai neve. H. D.: E./B./T. u.: 336. o.; 562. o. 486. lj.
Harmanli: a tizenegyedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 65. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 163. o.; 530. o. 74. lj. (72, 74. lj.)
Haszán Pasa Palankaszi: a 27. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Talán a mai Azanjával azonos. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 86. lj.; SzendrÅ‘ közelében található. H. D.: E./B./T. u. idevágó lábjegyzete szerint ez ma Smederevska Palanka. Régi neve Livada, azonban e név hamarosan feledésbe merült és a Haszán pasa palankaszi néven emlegették. H. D.: E./B./T. u.: 143. o.; 527. o. 30. lj.
Havala: arab szó. Lásd Avala.
Havikli: város. K-N. Gy.: Sz.: 85. o.
Havsza: a nyolcadik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 67. lj.; EdirnétÅ‘l délkeletre. H. D.: E./B./T. u.: 168. o.; 531. o. 82. lj.; 459. o.
Hendvig: K. G.: T. H. M.: szerint ez Rábahídvég törökösített neve. Dzselálzáde Musztafa írta így e helységet az 1532-es hadjárat leírásakor.
Hilla: település Bagdad környékén. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.
Hiszárdzsik: (tévesen Hiszárlik, vagy Hiszarlik néven is nevezték) helység. 1. A 29. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. A mai Krucska a régi Jugoszláviában. (Nincs ilyen nevű helység Szerbia-Montenegró államban. A szerk.) T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 88. lj. A 33-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. 2. falu Ruméliában, Bolgárföldön, nem messze Plovdivtól. Vetren nevének török változata, a közelben levÅ‘ vár miatt (hiszár=vár)., H. D.: E./B./T. u.: 469. o.; 574. o. 666. lj.;
Hiszarli: helység. A kilencedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Horászán: állam. Kapcsolódik ehhez: Asik pasa. T. L.: R, K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 109. lj.
Horezm: terület név. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.
I
Ibrahim Pasa Palankaszi: a 88. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Korabeli helye ismeretlen. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 87. lj.
Iflaklar: helység. A 20-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Ihtimán: helység. A 17-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 76. lj.;. H. D.: E./B./T. u.: 529. o. 61. lj.; 530. o. 63. lj. A tizennyolcadik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Iladzs: nem beazonosított helység valahol Murujek vára, törökül Mürtek vára elÅ‘tt. A 6-ik szállóhely az Belgrádtól KÅ‘szegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)
Ilidzse: helység. A 24-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Közel van Ni�ez.
Ilijia: Jeruzsálem korábbi arab neve. DZS.: R. P.: 243. o.; Lásd még al-Kudsz és Bajtu-l-Makdiszi.
India(i): K-N. Gy.: Sz.: 150-152, 154, 156-158, 167, 202-203. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.
Irak(i): "alföld" (al-Irak: ország neve). K-N. Gy.: Sz.: 103. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.
Irán(i): K-N. Gy.: Sz.: 103, 133, 134, 139, 141, 151, 180, 184, 190. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.
Islanidse: Iszlanidzse vára és helység Ausztriában vagy Szlovéniában az 1532-es török hadjárat idején. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Iszfahan: város. K-N. Gy.: Sz.: 154, 203. o.
Iszkenderuni öböl: K-N. Gy.: Sz.: 139, 203. o.
Iszker: a Duna jobb oldali mellékfolyója; Szófiától délre ered. H. D.: E./B./T. u.: 158. o.; 529. o. 59. lj.
Iszlávin országa: Szlavónia török neve. B. I.: K. O. E.: 179. o.
Iszpánia: Spanyolország törökös neve. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Isztambul(i): (Konstantinápoly, Bizánc, Byzantion) 1454-tÅ‘l a török birodalom fÅ‘városa. Az ókori görögök által alapított város a kelet-római birodalom, majd utóda, a bizánci császárság székhelye volt. 1453-ban jutott török kézre. K-N. Gy.: Sz.: 21-22,24-25, 27-28, 31, 33, 36, 44, 48-49, 57-59, 61-63, 70, 72, 80, 83, 85, 88, 91, 94, 97-98, 103, 106-108, 111-112, 117, 120, 122, 125, 129, 132-134, 139, 141, 144-145, 149, 151-152, 154, 157, 159, 164-165, 172, 176, 179, 184, 186-187, 190, 192-194, 200(kép), 202-206, 208-210, 212. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 144. o. 10. lj.; 196. o.; 205. o. 4. lj.; 263. o. 29. lj.; 400. o. 77-78. lj.; 344. o.; 408. o. 204. lj.; 410. o. 255. lj.; 392. o.; 414. o. 331. lj.; 427. o. 4. lj.; Kép: 283. o.; 351. o.; H. D.: E./B./T. u.: 333. o.; 561. o. 478. lj. Bajezid szultán dzsámi: H. D.: E./B./T. u.: 250. o.; 549. o. 307. lj.
Isztolni Belgirád (vagy Belgrád): Székesfehérvár török neve. K-N. Gy.: Sz.: 178. o.; H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj.
Izmir: város. K-N. Gy.: Sz.: 203, 210. o.
Iznik: város. Itt alapította Orhan szultán az elsÅ‘ imáretet 1336-ban. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 149. o.91. lj. Az ókori Nicea városa. H. D.: E./B./T. u.: 342., 442. o.
Iznikmid (Izmit): város. Másik nevén Nicomedia. Ma Izmit Törökországban. H. D.: E./B./T. u.: 335., 337-341., 447. o.
Izvornik: város Szerbiában a boszniai vilajetben, a Drina folyó partján. Szandzsákszékhely.
J
Jagoda (Jagodina): 1. "eper" 2. mezÅ‘város Ruméliában, szerb területen, SzendrÅ‘tÅ‘l délre. 1555-ben leginkább törökök lakták. H. D.: E./B./T. u.: 143. o.; 527. o. 31. lj.; 480. o. 3. Dávid Géza szerint ez Szvetozarevo helység. Forrás: internetes anyag.
Jalandzsi Ali: helység Kutugun falu közelében. D. J. Hazudok Ali-nak fordította, de inkább Hazudós Ali lehetne. Másoknál Jilandzsi(k), azaz Kígyós. Ma nem azonosítható helység Anatóliában. H. D.: E./B./T. u.: 375. o.; 566. o. 545. lj.; 433. o.
Janjai (Janinai) szandzsák: Az albániai Valona város közelében elhelyezkedÅ‘ szandzsák. A mirliva itt 1555-ig Szinán bég volt. (Forrás: Internetes anyag.)
Japukofcse: helység. A 27-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Jarak: Jarak vára valahol Bögürdelen vára és Dimitrofcsa vára között. Nincs egyértelmű beazonosítása. A 4-ik szállóhely az Belgrádtól KÅ‘szegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)
Jeruzsálem: Mekka: a mohamedánok számára a három szent város egyike. A harmadik volt a fontossági sorrendben Jeruzsálem. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.
Jokböjük: falu Ruméliában. Bolgár neve Virovo. H. D.: E./B./T. u.: 164. o.; 530. o. 74. lj.
Jumn (al-Jumn): boldogság (lásd "jemen", ebbÅ‘l ered a téves római Boldog Arábia (Arabia Felix) név).
Junuszböjük: a Jokböjük falu régebbi szakirodalomban használt neve. Lásd ott.
K
Kabarmak: Nagykapornak helység törökös neve. B. I.: K. O. E.: 175. o.
Kadiköj: lásd Kalkedon.
Kaffa : város. K-N. Gy.: Sz.: 11, 20, 22, 209. o.
Kaffa szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 11, 15. o.
Kafirisztán: a. m. a gyaurok országa. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Kairó: "Hatalmas" Város Egyiptomban. K-N. Gy.: Sz.: 32-33, 53-54, 59, 61, 63, 157. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 49., 52., 53., és 54. lj.
Kajali: a 13-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 72. lj.
Kajszeri (Kayseri): város. K-N. Gy.: Sz.: 84, 87, 203, 207. o.
Kalaba: helység Ankarától északkeletre. Ma is így nevezik. H. D.: E./B./T. u.: 429. o.; 571. o. 630. lj.
Kalkedon: ma Kadiköj, Isztambul legismertebb ázsiai városrésze. Itt ülésezett a negyedik egyetemes zsinat 451-ben, melyen fontos krisztológiai dogmát fogalmaztak meg. H. D.: E./B./T. u.: 333. o.; 561. o. 478. lj.
Kalona: helység. A 26-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Közel Ni�ez.
Kapi Derbent: (Másképpen: Kapu Derbent, vagy Kapulu-Derbend) helység. A 16. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Szorost is jelöl ugyanitt. Ma Klisura a következÅ‘ könyv szerint: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 75. lj.; Ma Trojanova Vrata a következÅ‘ könyv szerint: H. D.: E./B./T. u.: 159. o.; 530. o. 63. lj. A 17-ik és 18-ik szállóhely közötti helység az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Kápolna(?): Vitatott helységnév meghatározás. Idézem Kiss Gábor: Török Hadak Magyarországon című könyvének idevágó lábjegyzetét: "Így van a Naplóban, Pecsevinél és Szolakzádénál is. Nem lehet más, mint "Palkonya" Kápolna vára mellett.
Kapornok: lásd Kabarmak.
Kappadokia: tartomány Anatóliában. H. D.: E./B./T. u.: 392. o.
Kara-Binarli: helység. A tizenhatodik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Karadeniz: Fekete-tenger. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 15. lj.
Karahiszár: város. K-N. Gy.: Sz.: 177. o.
Karakus: falu Bögürdelen várától nem messze. A 2-ik szállóhely az Belgrádtól KÅ‘szegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)
Karali(?): ezen a környéken ma Karahüyük és Karakamis lehet folytatása a fenti névnek, más útleírók szerint inkább az utóbbi. H. D.: E./B./T. u.: 357. o.; 565. o. 526. lj.
Karamán emírség: Központjuk elÅ‘ször Lárende késÅ‘bb Kónja volt. Az oszmán hódításnak Å‘k álltak legtovább ellent, egészen a XV. század végéig. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj.; lásd még Karamán és Karamanoglu Mehmed.
Karaman-Eregliszi (Eregli): város. K-N. Gy.: Sz.: 183. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 308. o.; 402. o. 98. lj.
Karamani beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 82. o.
Karaman-ili: tájegység név. A török birodalom azon részének a neve, ahol korábban a Karamán emírség területei voltak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.
Karamusza:
Karbala: település Bagdad környékén. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.
Karistiran: az ötödik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. A második állomáshely V. A. és Z. F. követjárása idején 1555-ben. Ma Böjük Karistiran. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 64. lj.
Kars: város. K-N. Gy.: Sz.:155. o.
Kartal: 1. település Isztambultól délkeletre, a Márvány-tenger partján. H. D.: E./B./T. u.: 333. o.; 562. o. 480. lj.; 448. o. 2. "sas". H. D.: E./B./T. u.: 562. o. 480. lj.
Kaszaba: kisváros. Forrás: Internetes anyag.
Kasztamonu (Kastamonu): város Anatóliában. K-N. Gy.: Sz.: 194. o.
Kasztamonui szandzsák: H. D.: E./B./T. u.: 305. o.; 557. o. 427. lj.
Kavála: település. K-N. Gy.: Sz.: 191, 194. o.
Kazikli Dereszi: település Törökországban Izmit és Iznik között. H. D.: E./B./T. u.: 341. o.
Keklik-Jordu: helység. A tizenegyedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Khádimköj: A negyedik szállóhely lett volna terv szerint az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Khalidzse: helység. A tizenkettedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Khaszköj: Az ötödik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Közel Edirnéhez.
Kilia: város. K-N. Gy.: Sz.: 9. o.
Kirk-Kilissze: város Trákiában, ma Kirklareli (Törökország) Negyventemplom a magyarra fordított neve. B. I.: K. O. E.: 273. és 96. o.
Kirsehir (KirÅŸehir) szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 86. o.
Kirsehir (KirÅŸehir): város. K-N. Gy.: Sz.: 85. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 150. o. 109. lj.
Kizil Irmak: folyó, a régi neve Halis. D. J. említi Adzsi néven is. E folyó a leghosszabb Törökországban, mintegy ezerszázötven kilóméter. H. D.: E./B./T. u.: 390. o.; 567. o. 566. lj.
Kizil-kia: vörös szikla (helynév).
Klajsz: Gleisdorf helység Ausztriában az 1532-es hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 177. o.
Klis: város. Sóbányáiról volt nevezetes. K-N. Gy.: Sz.: 189. o.
Kollo (Collo): város. K-N. Gy.: Sz.: 138. o.
Komendvár: K. G.: T. H. M. szerint ez nem lehet más, mint Körmend.
Konis: falu Ruméliában, bolgár földön. Plovdivtól nem messze. H. D.: E./B./T. u.: 466. o.
Kónja (Konya): város. K-N. Gy.: Sz.: 14, 20, 23-25, 99, 181, 185-187, 190, 203. o.; A Karamán emírség második székhelye. T. L.: R, K, K Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj.
Konstantin (Constantine): város. K-N. Gy.: Sz.: 138. o.
Koron: város. K-N. Gy.: Sz.: 17, 135, 139. o.
Köpri vára: egy vár Ausztriában Grafendorf közelében. 1532-es török hadjárat. B. I.: K. O. E.: 177. o.
Krimi tatár kán(ság): K-N. Gy.: Sz.: 131. o.; T. L.: R, K, K Az O. B.: 400. o. 59. lj.; 402. o. 101. lj.
Kudsz-i Mübárek: "áldott szentség", Jeruzsálem török neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 190. o.; 194. o. 26. lj. Lásd még: al-Kudsz, Kudsz-i Serif.
Kudsz-i Serif: Jeruszálem török neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 190. o.; 194. o. 26. lj. Lásd még al-Kudsz, Kudsz-i Mübárek
Kudüsz: Jeruszálem török neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 190. o.; 194. o. 26. lj.
Kum: folyó Manisza közelében. K-N. Gy.: Sz.: 34. o.
Kursunlun: település. K-N. Gy.: Sz.: 84. o.
Kursz: település(?). K-N. Gy.: Sz.: 200
Kuru Csesme: a 21. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 80. lj.
Kuru: helység. A tizenötödik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. FilibétÅ‘l nem messze.
Kute Szu: folyó. Az egykori Kütahya Su folyó mai neve: Porsuk. H. D.: E./B./T. u.: 358. o.; 565. o. 527. lj.; 435. o.
Kutilin: helység. Kakuk Zsuzsa szerint az Ankara közelében fekvÅ‘ Kutugun felel meg e meglehetÅ‘sen elírt helynévnek. H. D.: E./B./T. u.: 375. o.; 566. o. 545. lj.
Kutugun: lásd Kutilin.
Kücsük Csekmedzse (Kücükcekmece): T. L.: R., K., K. Az O. B.: 155. o.; Az elsÅ‘ szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. 160. o. 6. lj.; 278. o.; 396. o. 1. lj.; 426. o.; 430. o. 60. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 171. o.; 531. o. 88. lj.; 455. o.
Kütahja (Kütahya; Kute): város Anatóliában. K-N. Gy.: Sz.: 20, 185-186, 190. o. ; a Germijánok fÅ‘városa. Itt született Sejhi Juszuf Szinán. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 150. o. 111. lj.; 55. o.; 144. o. 22. lj. Az ókori Cotyaeum. Hosszú idÅ‘n át az anatóliai beglerbégség központja volt. H. D.: E./B./T. u.: 358. o.; 565. o. 528. lj.
L
Lajnpidzse: Leibnitz helyég Ausztriában az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Lárende: város. A Karamán emírség elsÅ‘ székhelye. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj.
Láz: Szerbia török neve. 1459-ben vált török tartománnyá, de már 1389 óta hűbérese volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 73. o.; 146. o. 44. lj.
Lefcsei náhie: Ma Levae néven tájegység Szerbia középsÅ‘ részén a Gledieka Planina és a Juhor hegység között, a Morava folyótól nyugatra. A szendrÅ‘i szandzsák része volt. Jagodina és Dobranie helységek a területén voltsak. Forrás: Internetes anyag.
Lemboh: Lembach vára és helység Ausztriában vagy Szlovéniában az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Livada: lásd Haszán pasa palankaszi.
M
Magrib: nyugat (Maghreb: É-afrikai arab országok, Arábiához képest nyugat).
Mahdia: kikötÅ‘város. K-N. Gy.: Sz.:160. o.
Ma-i Fakisterhisz: Feistritz folyócska Ausztriában az 1532-es hadjárat idején. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Malkara: város. K-N. Gy.: Sz.: 194. o.
Manisza(i): egykori szandzsákszékhely Nyugat-Törökországban, IzmirtÅ‘l északkeletre. K-N. Gy.: Sz.: 10, 14, 19, 24-25, 27-28, 30-31, 33-34, 37-38, 117, 132, 171, 180-181, 186. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 132. o.; 152. o. 141. lj.; A Szaruhán emirátus székhelye: 55. o.; 145. o. 23. lj.; II. Szulejmán szultán itt volt szandzsákbég az 1510-es években. .; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 161. o. 12. lj.
Maniszai szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 10, 12, 14. o.
Maras (MaraÅŸ): város. K-N. Gy.: Sz.: 209. o.
Mardin: város. K-N. Gy.: Sz.: 31, 200-203. o.
Marhomen: Mayerhofen vára Ausztriában az 1532-es török hadjárat idején. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Marmara tó: tó Manisza közelében. K-N. Gy.: Sz.: 34. o.
Marokkó: A törökök nem foglalták el, csak egy általuk támogatott trónkövetelÅ‘t tudtak rövid idÅ‘re az uralomra juttatni. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 405. o. 164. lj.
Maszkat (Masqat): város. K-N. Gy.: Sz.:156-157. o.
Maszut Köj: a század elején Maszud néven ismerték, ma Mesutciftligi alakban bukkan fel török helységnévtárakban. H. D.: E./B./T. u.: 367. o.; 565. o. 537. lj.
Medina: K-N. Gy.: Sz.: 33, 64, 156. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 236. o.; 266. o. 113-114.lj. Az iszlám öt kötelességének egyike felkeresni Medinát és MekkátH. D.: E./B./T. u.: 546. o. 264. lj. Mekka: a mohamedánok számára a három szent város egyike. A második a fontossági sorrendben. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.
Mekka(i): K-N. Gy.: Sz.: 33, 64, 126, 152, 156, 186, 203. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 236. o.; 266. o. 113. lj.; 267. o. 114. lj.; Az iszlám öt kötelességének egyike felkeresni Medinát és Mekkát H. D.: E./B./T. u.: 546. o. 264. lj. Mekka: a mohamedánok számára a három szent város egyike. A legfontosabb volt Mekka. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.
Memphisz: város Egyiptomban. Sokáig Egyiptom beglerbégségének a székhelye. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 49. lj. és 53. lj. L. m. 'Egyiptomi beglerbég'.
Mentese emírség: A Mentese-dinasztia a XIII. század vége felé hajtotta uralma alá az Ajdin emírség területétÅ‘l délre esÅ‘ törzsi birtokokat. Központjuk Milász, majd Mugla volt. Végleges bukásukra 1426 körül került sor. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 25. lj.
Mentese szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 19. o.
Mentese: város. K-N. Gy.: Sz.: 10. o.
Mentese-ili: tájegység név. A török birodalom azon részének a neve, ahol korábban a Mentese emírség területei voltak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.
Merzifon: város. K-N. Gy.: Sz.: 101. o.
Mesutciftligi: lásd Maszut Köj.
Midián: a bibliai Midiánon a Színai-hegytÅ‘l keletre esÅ‘ részeket értették e korban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 91. lj.
Milász: város Anatóliában. Mentese emírség elsÅ‘ központja volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 25. lj.
Modon: város. K-N. Gy.: Sz.: 17, 135. o.
Mora: város, szandzsákbéghely. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 162. o. 25. lj.
Morpruk: Maribor városa Szlovéniában, azaz a régi Marburg az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Mosusz: (?)B. I.: K. O. E.: 186. o.
Moszul (Mosul): K-N. Gy.: Sz.: 100, 202-203. o.
Mugla: város Anatóliában. Mentese emírség második központja volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 25. lj.
Muhat: falu valahol Maszut Köj után. Ma nem azonosítható helység. H. D.: E./B./T. u.: 368. o.; 565. o. 539. lj.
Musztafa pasa Köprüszü (Szvilengrad): a tizedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton, ma Szvilengrád, törökül Köprü. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 65. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 164. o.; 530. o. 75. lj.; 465. o.
Mürtek: Mürtek vára értelemben. Murujek vára. Dimitrofcsa vára és Vulkovár vára között volt. (Forrás: Szultáni napló)
N
Nahicsevan: település. K-N. Gy.: Sz.: 155. o.
Nikszár (Niksar): város. K-N. Gy.: Sz.: 190. o.
Nisarvar(?): a helységnév beazonosítása vitatott. B. I.: K. O. E. című könyve szerint ez Tüskevár. Nisavar-t ír a Szultáni napló és Dzselálzáde Musztafa is, de Pecsevi szerint ez Sárvár.
O
Ohel: Bécsújhely helység Ausztriában, Burgenlandban az 1532-es török hadjárat során. B. I.: K. O. E.: 177. o.
Oman: ország. K-N. Gy.: Sz.: 156. o.
Oran: város. K-N. Gy.: Sz.: 165-166. o.
Ormuz (Hormuz): város. K-N. Gy.: Sz.: 154, 156-158. o.
Oszmán birodalom: T. L.: R, K, K Az O. B.: 400. o. 59. lj.
Oszman-ili: tájegység elnevezés. A török birodalom azon területének neve mely kezdettÅ‘l fogva az oszmán törzsé volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.
Ö
Örményország: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.
Öszek: Eszék vára és települése. A 9-ik szállóhely az Belgrádtól KÅ‘szegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)
P
Palesztína: K-N. Gy.: Sz.: 118. o.
Pazardzsik: a 15-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 75. lj.; . H. D.: E./B./T. u.: 529. o. 61. lj.; 530. o. 66. lj.; 161. o.; 530. o. 67. lj.
Penón de Vélez: erÅ‘d Penón városában. K-N. Gy.: Sz.: 166. o.
Penón: város. K-N. Gy.: Sz.: 136-138. o.
Pera: a XVI. században Isztambulnak a galatai városrésztÅ‘l északra fekvÅ‘ területe. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 80. o.; 147. o. 56. lj.
Perzsia(i): K-N. Gy.: Sz.: 64, 99, 101, 128, 154-155, 179, 181-182, 187-189, 191, 203. o. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 216. o.;263. o. 36. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 540. o. 190. lj.
Picsani: Witschein vára Ausztriában az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Piri Pasa Köjü: nem azonosítható település Havszától délre. H. D.: E./B./T. u.: 169. o.; 531. o. 84. lj.
Porsuk: lásd Kute Szu.
Potundruf: valószínűleg ugyanaz, mint Botendruk. Lásd ott.
R
Radoszek: Radnik vára és helység Ausztriában vagy Szlovéniában az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.
Rama: a Rába folyó török neve. B. I.: K. O. E.: 175. o.
Rasid (Rosetta): város Egyiptomban a Nílus folyó partján. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 50. lj.
Ratinar: Reitenau vára Ausztriában. 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 177. o.
Ratinau: Reichenau vára Ausztriában. 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 204. o.
Ridanije: település Kairó közelében. K-N. Gy.: Sz.: 32. o.
Rizei szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 9. o.
Rodostó (Tekirdag): város. K-N. Gy.: Sz.: 62, 191, 194. o.
Ródosz: K-N. Gy.: Sz.: 25, 35, 52-58, 60, 62. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 162. o. 26. lj.
Rumeli: 1. A török birodalom európai részét jelentette. 2. D. J. szerint ez egy katonai alakulat neve, de D. G. és T. L.. jegyzetírók máshogy értik. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 392. o.; 414. o. 335. lj.
Rumélia: eredetileg a török birodalom európai felének neve (Rumili). Eleinte egyetlen beglerbég alá tartozott, de a XVI. Század elején már csak a legnagyobb (legrégebben meghódított) európai tartományt jelentette a név. Átvitt értelemben az egész európai Törökország. K-N. Gy.: Sz.: 20, 35, 77-78, 80, 82, 184, 191, 194, 198, 204, 212. o.
Ruméliai vilájet: K-N. Gy.: Sz.: 113. o.
Rumi beglerbégség: régebben ikóniumi beglerbégség volt a neve. K-N. Gy.: Sz.: 82. o.; Csorummal kapcsolatban: H. D.: E./B./T. u.: 568. o. 581. lj.
Rumili: Rumélia
Rum-ili: tájegység név. A török birodalom európai részének a neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 147. o. 53. lj.
S
Sám: 1. Damaszkusz másik neve. Lásd ott. 2. Szíria.
Sarikoz: lásd Szari Kurt.
Scutari (Üsküdar): K-N. Gy.: Sz.: 56. o.
Sebinkarahiszári szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 15. o.
Sedrczie: Szagardzsa-i kücsük közszájon forgó másik török neve a XVI. században. Lásd ott.
Segerselie: Szagardzsa-i kücsük közszájon forgó egyik török neve a XVI. században. Lásd ott.
Sehir: 1. város Jemenben. K-N. Gy.: Sz.: 152. o. 2. a szó jelentése: "város". H. D.: E./B./T. u.: 357. o.
Sehirköj: (másképpen Sekirköj) helység. A 20. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Ma Pirot. Népies ejtése: Sárköj. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 79. lj. A 22-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Selimbria: város. A második állomáshely az Isztambultól Belgrádig tartó úton V. A. és Z. F. követjárása idején 1555-ben. H. D.: E./B./T. u.: 455. o.
Selje: minden szakértÅ‘ szerint ez Sellye falu és vára. Silje néven is nevezték.
Semizázse: falu Drinápoly térségében. Bolgár neve Klokodnice. H. D.: E./B./T. u.: 465. o.
Sersel (Cherchel): város. K-N. Gy.: Sz.: 136-137, 139. o.
Sigirdzsik: helység. lásd Szagardzsa-i kücsük. Ennek késÅ‘bbi török neve.
Sínai-félsziget: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 90. lj.
SZ
Szad-Csukuru: település. K-N. Gy.: Sz.: 188. o.
Szafad (Safed): város. K-N. Gy.: Sz.: 118. o.
Szagardzsa-i gebrán: "Hitetlen Szagardzsa" Szagardzsa-i kücsük másik hivatalos neve. Lásd ott.
Szagardzsa-i kücsük: "Kis-Szagardzsa". Helységnév, melyet inkább csak az adóösszeírásokban használtak. Ma Bulgáriában. Korabeli bulgár neve Govedár, ma Govedere. H. D.: E./B./T. u.: 161. o.; 529. o. 68. lj.
Szakarja (Sakarya): folyó Anatóliában. H.D. folyamatosan Sangari-nak nevezi, ami az ókori nevének (Sangarius) rövidített alakja. H. D.: E./B./T. u.: 346. o.; 563. o. 506. lj.; 433. o.
Szakin: Szakony falu neve törökösen. B. I.: K. O. E.: 177. o.
Szakiz: sziget és az azonos nevű fÅ‘városa. Görögök lakják, eredeti neve Chios, vagy Hiosz. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 242. o.; 268. o. 145. lj.
Szala: így nevezték a törökök Zalát, illetve minden Zalával kezdÅ‘dÅ‘ szót. B. I.: K. O. E.: 175. o.
Szari Kurt: helység Anatóliában Balikhisar település közelében. Kakuk Zsuzsa szerint minden bizonnyal a mai Sarikoz helységgel azonos, Ankarától északkeletre; jelentése pedig: sárga dió(fa). H. D.: E./B./T. u.: 387. o.; 567. o. 560. lj.
Szariz: település Elbisztán és Kajszeri közt. K-N. Gy.: Sz.: 87. o.
Szaruhán tartomány: K-N. Gy.: Sz.: 27. o.
Szaruhán-ili: tájegység név. A török birodalom azon részének neve, ahol azelÅ‘tt a szaruhán emírség területe volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.
Szavur (Savur): város. K-N. Gy.: Sz.: 201-202. o.
Szazli-Dere: helység. A tizedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.
Szelánik: Thessalonika török neve. H. D.: E./B./T. u.: 276. o.; 553. o. 362. lj.
Szemendre: SzendrÅ‘ török neve. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Szemihál: Zalaszentmihály falu törökös neve. B. I.: K. O. E.: 175. o.
Szemizdzse: falu ruméliában. Ma Klokodnica Bulgáriában. H. D.: E./B./T. u.: 163. o.; 529. o. 72. lj.
Szevakin (Suakin): kikötÅ‘város. K-N. Gy.: Sz.: 150. o.
Szihun: a Szir-Darja közép-ázsiai folyó. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Szilisztra: város. K-N. Gy.: Sz.: 185. o.
Szilivri (Silivri): város., a harmadik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton a Márvány-tenger partján. K-N. Gy.: Sz.: 62. o.; .; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 155. o.; 160. o. 4. lj.; 426. o.; 430. o. 60., 62. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 170. o.; 531. o. 86. lj.
Szini: (?),T. L.: R., K, K, Az O. B.: 373. o.; 411. o. 273. lj.
Szirém szigete: Szerém vármegye török neve.
Szíria(i): K-N. Gy.: Sz.: 33, 42, 62-63, 139. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 18. lj.; 399. o. 43. lj.
Szivasz (Sivas): város. K-N. Gy.: Sz.: 17, 20, 22, 85, 193. o.
Szkutari: Üsküdar. Lásd ott.
Szmederevó, Szemendre: SzendrÅ‘ neve. H. D.: E./B./T. u. és B. I.: K. O. E.: 180., 274. o.
Szotin, Sotin (Szata): falu egykor Szerém, elÅ‘bb Valkó vármegyében. Ma Sotin. H. D.: E./B./T. u.: 141. o.; 526. o. 18. lj.; 489. o.
Szuez: K-N. Gy.: Sz.: 145, 152, 156-158. o.
Szuezi-öböl: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 90. lj.
Szungli: falu. Nem beazonosítható helység. H. D.: E./B./T. u.: 371. o.; 565. o. 542. lj.
T
Tabanfo: Táplánfa, a mai Táplánszentkereszt falu SzombathelytÅ‘l keletre. B. I.: K. O. E.: 176. o.
Taht el-kale: arab kifejezés, jelentése: a vár alja, fÅ‘tér, az igazságszolgáltatás tere.
Tahtakale: "favár", egy városnegyed II. Szulejmán szultán korában Isztambulban. A taht el-kale kifejezés népetimológiai alakja. K-N. Gy.: Sz.: 208. o.; H. D.: E./B./T. u.: 461. o.
Tarszusz (Tarsus): város. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.
Tatárország: K-N. Gy.: Sz.: 202. o.
Tatar-Pazardzsik: Pazardzsik korábbi neve. Lásd ott.
Tavuk pazari: "Tyúkpiac". a XVI. században egy isztambuli tér elnevezése. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 354 o.; 409. o. 228. lj.
Tavuk pazari: "Tyúkpiac". T. L.: R., K, K, Az O. B.: 282. o.; 398. o. 23. és 24. lj.
Tebriz (Tabriz): város a mai Irán területén. K-N. Gy.: Sz.: 31, 99-104, 154, 159, 179, 203. o.; 263. o. 29. lj.
Tekke Köj: lásd Alvan Cselebinél.
Tirava: A Dráva folyó. B. I.: K. O. E.: 274. o.
Tire: város. K-N. Gy.: Sz.: 19. o.
Tlemszen (Tlemcen): város Algériában. K-N. Gy.: Sz.: 137. o.
Tokat: város. K-N. Gy.: Sz.: 34, 86, 99. o.
Topháné: ma Isztambul egyik városrésze. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 215. o.; 263. o. 24. lj. EredetérÅ‘l lásd Top-háne.
Trabzon (Trapezunt): város a Fekete-tenger délkeleti partján. K-N. Gy.: Sz.: 7, 13, 16, 20, 29, 79, 102, 203. o.
Trabzoni (Trapezunti) szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 9-15. o.
Tripolisz: az egykori Tarabulusz városa Libanonban. K-N. Gy.: Sz.: 136, 161, 164-165. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 241. o.; 268. o. 138. lj.
Tundzsa folyó: K-N. Gy.: Sz.: 33. o.
Tunisz(i): K-N. Gy.: Sz.:103, 135, 140-142, 146-147, 149, 162. o.; V. Károly 1535. július 21-én foglalta el. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 22. lj.
Trva: lásd: Tirava.
U
Usztul Belgirad: Székesfehérvár egyik török neve. Leginkább Lufti pasa írta így. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.
Usztulni (Usztul) Belgirad: Székesfehérvár egyik török neve. Leginkább Dzselálzáde Musztafa és Kjátib Mohamed Záim írta így. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.
Uszturgun: Esztergom török neve. Ezt a formát leginkább Kjátib Mohamed Záim használta. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71. o.
Uzun: Székesfehérvár egyik külvárosa. A szó jelentése: hosszú. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 58. o.
Uzundzsa Ova: a 12-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton, ma Uzundzsovo. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 71. lj.
Ü
Ügüsz: falu Anatóliában Muttalip helységtÅ‘l nyugatra, Karadagli helységtÅ‘l keletre. H. D.: E./B./T. u.: 435. o.
Üngürüsz (országa): Magyarország. (Üngürüsz Vilajet. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.) Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.
Üsküdar (Scutari): korabeli város, ma Isztambul városrésze az ázsiai oldalon. Mai neve: Szkutari. K-N. Gy.: Sz.: 56, 191. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 282. o.; 398. o. 21. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 333., 448. o.
Üszküdár: Üsküdar. Lásd ott.
Üsztolni (Üsztülni) Belgrád: Székesfehérvár egyik török neve. Leginkább Evlia Cselebi használta ezt a nevét. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 53. o. Tayyib Gökbilgin - napjaink török történészének olvasata szerint így kell olvasni.
Üsztüni Belgirad: Székesfehérvár egyik török neve. Szinán csausnál tűnt fel ez a - egyfajta török népi etimológiát tartalmazó - forma. Ez FelsÅ‘-Belgrádot jelentene ("üszt", "üsztüni" = felsÅ‘), szemben Asagi-Belgiráddal (Alsó-Belgráddal), a volt Nándorfehérvárral. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.
V
Valona: város, ma Vlora, az albán tengerparton. Másik neve Avlonja. H. D.: E./B./T. u.: 276. o.; 553. o. 363. lj.
Van: város és vár. K-N. Gy.: Sz.: 100, 102-103, 154. o.
Van-tó: K-N. Gy.: Sz.: 100, 154, 163. o.
Varadin: Vara�in városa Horvátországban. Az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 179. o.
Venedik: Velence török neve. B. I.: K. O. E.: 184. o.
VetÅ‘s: Idézem Kiss Gábor: Török Hadak Magyarországon című könyvének idevágó lábjegyzetét: Ötvös vára Nagyatádtól északra. Ma Ötvöskónyi község, ahol Pesty szerint is a törököknek váruk volt. Minden bizonnyal palánkvár lehetett, melyet a lakosság építhetett a török közeledésének hírére. (Kiss Gábor) Nem tévesztendÅ‘ össze a Zala megyében található Ötvös nevű községgel.
Vetren: lásd Hiszárdzsik.
Vidin: város a ruméliai vilajetben a Duna folyó partján. Szandzsákszékhely. Ma város Bulgáriában, közel Szerbiához.
Vincsa: a mai horvátországi Vinica (nem a szlovéniai). A középkorban Vinica fontosabb településnek számított. Varasd vármegye északi részén. Vára mai is megtekinthetÅ‘. Az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 179. o.
Vinice: falu Ruméliában, Szerb területen, SzendrÅ‘höz közel. H. D.: E./B./T. u.: 483. o.
Vulkovár: Valkó, vagy Valkóvár (törököknél Vulkovár). Vukovár régi neve. A 7-ik szállóhely az Belgrádtól KÅ‘szegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)
X
Z
Zafade: A forrásokban általában megegyeznek arról, hogy ez Zákány faluja és vára.
Zebid (Zabid): város a mai Jemenben. Akkoriban Aden országához tartozott. K-N. Gy.: Sz.: 152. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 231. o.; 266. o. 97. lj.
Zenuha: falu Belgrád és Bögürdelen vára között. Magyaros neve Asanja. (Forrás: a Szultáni Napló) A elsÅ‘ szállóhely az Belgrádtól KÅ‘szegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)
ZS
Zselzsenyü: Kismarton (Eisenstadt) falu Ausztriában. B. I.: K. O. E.: 177. o.
<< Vissza
